
A román nyelv magas szintű ismeretét is feltételezte az iskolavezetői vizsga, nehezebb volt magyar anyanyelvűként értelmezni a szövegeket
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pénteken zajlott le országszerte az iskolaigazgatók és aligazgatók írásbeli versenyvizsgája, a sikeresen vizsgázóknak ezután kell megjelölniük azokat az iskolákat és tisztségeket, amelyeket szeretnének elfoglalni. Maros megye a legjobban teljesítő három megye között van, itt a versenyvizsgázók 78 százaléka ment át. Hargita megyében a jelentkezők 66 százalékának sikerült az írásbeli vizsgája. Az általunk megkérdett jelentkezők szerint nehéz volt a vizsga, és kevés köze volt az iskolavezetéssel járó reális készségek felméréséhez.
2021. október 18., 08:502021. október 18., 08:50
2021. október 29., 18:052021. október 29., 18:05
Az írásbeli vizsgát követően szervezik meg november 15-e és december 8-a között a második szakaszt, azaz az interjúkat.
A jelentkezők 65,8 százaléka ért el legalább hetes osztályzatot az írásbeli próbán országszerte. A tanügyminisztérium összesítése szerint összesen 9110-en iratkoztak fel a vizsgára, és közülük 8627-en (94,7 százalékuk) jelent meg az írásbeli próbán. Az írásbelit követően
Az óvások elbírálása előtti eredmények szerint 5676-an (65,8 százalékuk) kaptak átmenőjegyet, azaz legalább hetest. Egy jelentkezőt sem zártak ki a vizsgáról. A legjobb eredmények Kolozs (93 százalékos átmenési arány), Szilágy (81 százalék) és Maros (78 százalék) megyében születtek, a leggyengébben Mehedinţi (44 százalék), Călăraşi (45,1 százalék) és Szatmár (50,3 százalék) megyében teljesítettek a vizsgázók.
A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai alapján összesen 123 dolgozatot javítottak ki, ebből 42-en nem értek el átmenőjegyet, 81 jelentkezőnek sikerült a vizsgája. Nyolcan hiányoztak, és egyikük visszavonta a jelentkezését.
Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója lapunknak elárulta, szubjektívnek találta a kérdéseket, nem voltak egyértelműen megfogalmazva, és
– osztotta meg velünk tapasztalatait a székelyudvarhelyi gimnázium vezetője.
Boczog Szabolcs a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola igazgatói tisztségét szeretné megpályázni, az utóbbi öt évben aligazgatóként dolgozott ugyanitt, előtte pedig igazgatói tisztséget látott el az iskolában. Mint lapunknak bevallotta, ő is nagyon nehéznek találta a vizsgát, úgy véli,
„Semmi köze nem volt ahhoz, amivel mi naponta foglalkozunk. A törvényekből is olyan kérdések szerepeltek, hogy hiába zártam ki két választ, de maradt még két nagyon egyforma. Úgy éreztem, nem jóindulatúan volt összeállítva, inkább arra voltak kíváncsiak, hogy mit nem tudnak az igazgatójelöltek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Boczog Szabolcs. Hozzátette, nem volt sok kognitív feladat, de a szövegértelmezés is több időt felvett számára magyar anyanyelvűként.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatói tisztségét továbbra is Hajdú Zoltán aligazgató szeretné megpályázni.
Hajdú Zoltán szerint sem ilyen jellegű vizsgával kell felmérni az igazgatói munkakörhöz tartozó készségeket. Úgy véli, nagyon nehéz volt, és a kérdések mintegy húsz százalékának volt köze a gyakorlati iskolavezetéshez. „Kognitív kérdések voltak, ez igényelte a román nyelv magas szintű ismeretét, a magyar anyanyelvű vezetők hátrányban voltak, hiszen nem anyanyelvűként értelmezni a szöveget nehéz, ráadásul a kérdések is furcsán voltak feltéve. Voltak matematikai kérdések,
Ami közel állt a feladatkörünkhöz, az a tanügyi törvénykezésből volt, illetve néhány kérdés a Diákstatútumból és az iskolák működési szabályzatából” – fejtette ki a Bolyai-iskola jelenlegi aligazgatója. Hozzáfűzte, elméletimenedzsment-feladatok is voltak, de kérdéses azoknak a jogosultsága, hiszen a könyvészetben szerepelt könyveket új-zélandi, angliai, amerikai szerzők fordításaiból kérték.
„Ezek a kérdések távol állnak a hazai tanügyi rendszertől, esetleg annyit megtanulhattak belőle, hogy miként kell kinézzen egy tanügyi rendszer, de hát ez nem az igazgatóktól függ Romániában, hiszen teljes mértékben központosított rendszerben vagyunk, fentről jövő irányítás alapján kell vezetnünk az iskolákat” – tette hozzá.
Az igazgatói tisztségek elfoglalására kiírt versenyvizsga módszertana szerint a végleges eredményeket december 17-én hirdetik ki, a kinevezésekre 2022. január 10-től, a tanév második félévének kezdetétől kerül sor.
Magyarország külhoni ifjúsági fővárosaként Gyergyószentmiklós több mint 130 eseménynek ad otthont az év során. A hivatalos programsorozat március 20–21-én indul útjára.
A kabinet csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatott sürgősségi kormányrendeletet értelmében a fiatalok, a kiszolgáltatott helyzetű személyek és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének támogatását célzó intézkedéseket hoz a kormány.
Legkésőbb év végéig be kell üzemelni az uniós támogatással kiépült Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtési és szállítási szolgáltatását, amelyre csütörtökön írták alá a szerződést a nyertes konzorciummal.
Gyorsabb, precízebb diagnosztizálásra ad módot a korszerűen felszerelt patológiai laboratórium, amelyet 9,1 millió lejes európai uniós támogatásból bővített ki modern orvosi eszközökkel a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház.
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.
Románia már nem pusztán tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem egyre inkább célországgá és fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi beszámolójából.
Március 16-áig várják a jelöléseket lakosságtól a város 2026-os Pro Urbe díjára Kézdivásárhelyen.
Az elmúlt napok szélsőséges időjárása 23 megyében, 172 településen és a fővárosban is jelentős károkat okozott, az időjárási helyzet ráadásul nem javul: az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön újabb figyelmeztetést adott ki.
Tavaly a nyers adatok szerint 8 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában 2024-hez képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
1 hozzászólás