
A román nyelv magas szintű ismeretét is feltételezte az iskolavezetői vizsga, nehezebb volt magyar anyanyelvűként értelmezni a szövegeket
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pénteken zajlott le országszerte az iskolaigazgatók és aligazgatók írásbeli versenyvizsgája, a sikeresen vizsgázóknak ezután kell megjelölniük azokat az iskolákat és tisztségeket, amelyeket szeretnének elfoglalni. Maros megye a legjobban teljesítő három megye között van, itt a versenyvizsgázók 78 százaléka ment át. Hargita megyében a jelentkezők 66 százalékának sikerült az írásbeli vizsgája. Az általunk megkérdett jelentkezők szerint nehéz volt a vizsga, és kevés köze volt az iskolavezetéssel járó reális készségek felméréséhez.
2021. október 18., 08:502021. október 18., 08:50
2021. október 29., 18:052021. október 29., 18:05
Az írásbeli vizsgát követően szervezik meg november 15-e és december 8-a között a második szakaszt, azaz az interjúkat.
A jelentkezők 65,8 százaléka ért el legalább hetes osztályzatot az írásbeli próbán országszerte. A tanügyminisztérium összesítése szerint összesen 9110-en iratkoztak fel a vizsgára, és közülük 8627-en (94,7 százalékuk) jelent meg az írásbeli próbán. Az írásbelit követően
Az óvások elbírálása előtti eredmények szerint 5676-an (65,8 százalékuk) kaptak átmenőjegyet, azaz legalább hetest. Egy jelentkezőt sem zártak ki a vizsgáról. A legjobb eredmények Kolozs (93 százalékos átmenési arány), Szilágy (81 százalék) és Maros (78 százalék) megyében születtek, a leggyengébben Mehedinţi (44 százalék), Călăraşi (45,1 százalék) és Szatmár (50,3 százalék) megyében teljesítettek a vizsgázók.
A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai alapján összesen 123 dolgozatot javítottak ki, ebből 42-en nem értek el átmenőjegyet, 81 jelentkezőnek sikerült a vizsgája. Nyolcan hiányoztak, és egyikük visszavonta a jelentkezését.
Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója lapunknak elárulta, szubjektívnek találta a kérdéseket, nem voltak egyértelműen megfogalmazva, és
– osztotta meg velünk tapasztalatait a székelyudvarhelyi gimnázium vezetője.
Boczog Szabolcs a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola igazgatói tisztségét szeretné megpályázni, az utóbbi öt évben aligazgatóként dolgozott ugyanitt, előtte pedig igazgatói tisztséget látott el az iskolában. Mint lapunknak bevallotta, ő is nagyon nehéznek találta a vizsgát, úgy véli,
„Semmi köze nem volt ahhoz, amivel mi naponta foglalkozunk. A törvényekből is olyan kérdések szerepeltek, hogy hiába zártam ki két választ, de maradt még két nagyon egyforma. Úgy éreztem, nem jóindulatúan volt összeállítva, inkább arra voltak kíváncsiak, hogy mit nem tudnak az igazgatójelöltek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Boczog Szabolcs. Hozzátette, nem volt sok kognitív feladat, de a szövegértelmezés is több időt felvett számára magyar anyanyelvűként.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatói tisztségét továbbra is Hajdú Zoltán aligazgató szeretné megpályázni.
Hajdú Zoltán szerint sem ilyen jellegű vizsgával kell felmérni az igazgatói munkakörhöz tartozó készségeket. Úgy véli, nagyon nehéz volt, és a kérdések mintegy húsz százalékának volt köze a gyakorlati iskolavezetéshez. „Kognitív kérdések voltak, ez igényelte a román nyelv magas szintű ismeretét, a magyar anyanyelvű vezetők hátrányban voltak, hiszen nem anyanyelvűként értelmezni a szöveget nehéz, ráadásul a kérdések is furcsán voltak feltéve. Voltak matematikai kérdések,
Ami közel állt a feladatkörünkhöz, az a tanügyi törvénykezésből volt, illetve néhány kérdés a Diákstatútumból és az iskolák működési szabályzatából” – fejtette ki a Bolyai-iskola jelenlegi aligazgatója. Hozzáfűzte, elméletimenedzsment-feladatok is voltak, de kérdéses azoknak a jogosultsága, hiszen a könyvészetben szerepelt könyveket új-zélandi, angliai, amerikai szerzők fordításaiból kérték.
„Ezek a kérdések távol állnak a hazai tanügyi rendszertől, esetleg annyit megtanulhattak belőle, hogy miként kell kinézzen egy tanügyi rendszer, de hát ez nem az igazgatóktól függ Romániában, hiszen teljes mértékben központosított rendszerben vagyunk, fentről jövő irányítás alapján kell vezetnünk az iskolákat” – tette hozzá.
Az igazgatói tisztségek elfoglalására kiírt versenyvizsga módszertana szerint a végleges eredményeket december 17-én hirdetik ki, a kinevezésekre 2022. január 10-től, a tanév második félévének kezdetétől kerül sor.
Már nem kell papíralapon bemutatni az erkölcsi bizonyítványt azoknak a felnőtteknek, akik kiskorúval utaznak külföldre. Az adatokat a határrendészek elektronikusan ellenőrzik.
Nő a Hargita megyében dolgozó, Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók száma. Az idén nyilvántartottak közül 1028-an európai uniós állampolgárok, 430-an pedig harmadik országból, vagyis az EU-n kívüli államokból érkeztek.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa dönt arról, hogy a szociáldemokraták részt vesznek-e az Adrian Veștea kormányában – jelentette be csütörtökön Sorin Grindeanu.
Folyamatos felmelegedés várható az elkövetkező napokban Románia-szerte, Európa nyugati részét már el is érte a hőhullám.
Az idei első négy hónapban a megújuló alapú termelés növekedésének köszönhetően nőtt Románia villamosenergia-exportja, ugyanakkor jelentősen emelkedett a földgáz-, kőolajtermék- és szénimportja.
Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte szerda este a Facebook-oldalán Kelemen Hunor, hogy az RMDSZ Magyar Péter magyar miniszterelnök kérésére döntött a Veștea-kormány beiktatásának elutasítása mellett.
A Székelyfölddel szomszédos Bákó megyében fogták el azt a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy társaival együtt betört egy belgiumi lakásba, ahonnan ékszereket, érmegyűjteményeket és egy órát lopott el – jelentette be a Román Rendőrség.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök szerda este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy csütörtökön benyújtja a parlamentnek a kormányprogramot és miniszterjelöltjeinek névsorát.
Mivel a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a töltőállomásokon, a kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy kezdeményezi a védett ár kivezetését – írta szerdai Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök.
Úgy tűnik, nem kimondottan gazdasági okokból szüntették meg a Vasárnap és a Keresztény Szó című lapok, illetve a Romkat.ro portál szerkesztőinek munkaviszonyát. A múlt csütörtökön menesztett újságírók mindenesetre jogi lépéseket fontolgatnak.
1 hozzászólás