
A román nyelv magas szintű ismeretét is feltételezte az iskolavezetői vizsga, nehezebb volt magyar anyanyelvűként értelmezni a szövegeket
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pénteken zajlott le országszerte az iskolaigazgatók és aligazgatók írásbeli versenyvizsgája, a sikeresen vizsgázóknak ezután kell megjelölniük azokat az iskolákat és tisztségeket, amelyeket szeretnének elfoglalni. Maros megye a legjobban teljesítő három megye között van, itt a versenyvizsgázók 78 százaléka ment át. Hargita megyében a jelentkezők 66 százalékának sikerült az írásbeli vizsgája. Az általunk megkérdett jelentkezők szerint nehéz volt a vizsga, és kevés köze volt az iskolavezetéssel járó reális készségek felméréséhez.
2021. október 18., 08:502021. október 18., 08:50
2021. október 29., 18:052021. október 29., 18:05
Az írásbeli vizsgát követően szervezik meg november 15-e és december 8-a között a második szakaszt, azaz az interjúkat.
A jelentkezők 65,8 százaléka ért el legalább hetes osztályzatot az írásbeli próbán országszerte. A tanügyminisztérium összesítése szerint összesen 9110-en iratkoztak fel a vizsgára, és közülük 8627-en (94,7 százalékuk) jelent meg az írásbeli próbán. Az írásbelit követően
Az óvások elbírálása előtti eredmények szerint 5676-an (65,8 százalékuk) kaptak átmenőjegyet, azaz legalább hetest. Egy jelentkezőt sem zártak ki a vizsgáról. A legjobb eredmények Kolozs (93 százalékos átmenési arány), Szilágy (81 százalék) és Maros (78 százalék) megyében születtek, a leggyengébben Mehedinţi (44 százalék), Călăraşi (45,1 százalék) és Szatmár (50,3 százalék) megyében teljesítettek a vizsgázók.
A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai alapján összesen 123 dolgozatot javítottak ki, ebből 42-en nem értek el átmenőjegyet, 81 jelentkezőnek sikerült a vizsgája. Nyolcan hiányoztak, és egyikük visszavonta a jelentkezését.
Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója lapunknak elárulta, szubjektívnek találta a kérdéseket, nem voltak egyértelműen megfogalmazva, és
– osztotta meg velünk tapasztalatait a székelyudvarhelyi gimnázium vezetője.
Boczog Szabolcs a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola igazgatói tisztségét szeretné megpályázni, az utóbbi öt évben aligazgatóként dolgozott ugyanitt, előtte pedig igazgatói tisztséget látott el az iskolában. Mint lapunknak bevallotta, ő is nagyon nehéznek találta a vizsgát, úgy véli,
„Semmi köze nem volt ahhoz, amivel mi naponta foglalkozunk. A törvényekből is olyan kérdések szerepeltek, hogy hiába zártam ki két választ, de maradt még két nagyon egyforma. Úgy éreztem, nem jóindulatúan volt összeállítva, inkább arra voltak kíváncsiak, hogy mit nem tudnak az igazgatójelöltek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Boczog Szabolcs. Hozzátette, nem volt sok kognitív feladat, de a szövegértelmezés is több időt felvett számára magyar anyanyelvűként.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatói tisztségét továbbra is Hajdú Zoltán aligazgató szeretné megpályázni.
Hajdú Zoltán szerint sem ilyen jellegű vizsgával kell felmérni az igazgatói munkakörhöz tartozó készségeket. Úgy véli, nagyon nehéz volt, és a kérdések mintegy húsz százalékának volt köze a gyakorlati iskolavezetéshez. „Kognitív kérdések voltak, ez igényelte a román nyelv magas szintű ismeretét, a magyar anyanyelvű vezetők hátrányban voltak, hiszen nem anyanyelvűként értelmezni a szöveget nehéz, ráadásul a kérdések is furcsán voltak feltéve. Voltak matematikai kérdések,
Ami közel állt a feladatkörünkhöz, az a tanügyi törvénykezésből volt, illetve néhány kérdés a Diákstatútumból és az iskolák működési szabályzatából” – fejtette ki a Bolyai-iskola jelenlegi aligazgatója. Hozzáfűzte, elméletimenedzsment-feladatok is voltak, de kérdéses azoknak a jogosultsága, hiszen a könyvészetben szerepelt könyveket új-zélandi, angliai, amerikai szerzők fordításaiból kérték.
„Ezek a kérdések távol állnak a hazai tanügyi rendszertől, esetleg annyit megtanulhattak belőle, hogy miként kell kinézzen egy tanügyi rendszer, de hát ez nem az igazgatóktól függ Romániában, hiszen teljes mértékben központosított rendszerben vagyunk, fentről jövő irányítás alapján kell vezetnünk az iskolákat” – tette hozzá.
Az igazgatói tisztségek elfoglalására kiírt versenyvizsga módszertana szerint a végleges eredményeket december 17-én hirdetik ki, a kinevezésekre 2022. január 10-től, a tanév második félévének kezdetétől kerül sor.
Csütörtökön érkezik a diákok első ösztöndíja az idei tanévben, ezúttal szeptemberre és októberre is egyszerre utalják a pénzt. Székelyföldön mintegy százezer diák jogosult valamelyik ösztöndíjra, köztük mintegy ötven kiskorú, iskolába járó édesanya.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakot szab meg a nyugdíjkorhatár 65 évre növelésére.
Katona Lórántot, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség igazgatóhelyettesét bízta meg a Szakács-Paál István polgármester, hogy ideiglenesen vezesse az egységet, miután egy bírósági ügy miatt felfüggesztette tisztségéből László Szabolcs igazgatót.
Ittasan veztett egy marosludasi férfi, aki – miután a rendőrök megállították –, megpróbálta megvesztegetni őket.
Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.
Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.
A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
1 hozzászólás