
A román nyelv magas szintű ismeretét is feltételezte az iskolavezetői vizsga, nehezebb volt magyar anyanyelvűként értelmezni a szövegeket
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pénteken zajlott le országszerte az iskolaigazgatók és aligazgatók írásbeli versenyvizsgája, a sikeresen vizsgázóknak ezután kell megjelölniük azokat az iskolákat és tisztségeket, amelyeket szeretnének elfoglalni. Maros megye a legjobban teljesítő három megye között van, itt a versenyvizsgázók 78 százaléka ment át. Hargita megyében a jelentkezők 66 százalékának sikerült az írásbeli vizsgája. Az általunk megkérdett jelentkezők szerint nehéz volt a vizsga, és kevés köze volt az iskolavezetéssel járó reális készségek felméréséhez.
2021. október 18., 08:502021. október 18., 08:50
2021. október 29., 18:052021. október 29., 18:05
Az írásbeli vizsgát követően szervezik meg november 15-e és december 8-a között a második szakaszt, azaz az interjúkat.
A jelentkezők 65,8 százaléka ért el legalább hetes osztályzatot az írásbeli próbán országszerte. A tanügyminisztérium összesítése szerint összesen 9110-en iratkoztak fel a vizsgára, és közülük 8627-en (94,7 százalékuk) jelent meg az írásbeli próbán. Az írásbelit követően
Az óvások elbírálása előtti eredmények szerint 5676-an (65,8 százalékuk) kaptak átmenőjegyet, azaz legalább hetest. Egy jelentkezőt sem zártak ki a vizsgáról. A legjobb eredmények Kolozs (93 százalékos átmenési arány), Szilágy (81 százalék) és Maros (78 százalék) megyében születtek, a leggyengébben Mehedinţi (44 százalék), Călăraşi (45,1 százalék) és Szatmár (50,3 százalék) megyében teljesítettek a vizsgázók.
A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai alapján összesen 123 dolgozatot javítottak ki, ebből 42-en nem értek el átmenőjegyet, 81 jelentkezőnek sikerült a vizsgája. Nyolcan hiányoztak, és egyikük visszavonta a jelentkezését.
Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója lapunknak elárulta, szubjektívnek találta a kérdéseket, nem voltak egyértelműen megfogalmazva, és
– osztotta meg velünk tapasztalatait a székelyudvarhelyi gimnázium vezetője.
Boczog Szabolcs a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola igazgatói tisztségét szeretné megpályázni, az utóbbi öt évben aligazgatóként dolgozott ugyanitt, előtte pedig igazgatói tisztséget látott el az iskolában. Mint lapunknak bevallotta, ő is nagyon nehéznek találta a vizsgát, úgy véli,
„Semmi köze nem volt ahhoz, amivel mi naponta foglalkozunk. A törvényekből is olyan kérdések szerepeltek, hogy hiába zártam ki két választ, de maradt még két nagyon egyforma. Úgy éreztem, nem jóindulatúan volt összeállítva, inkább arra voltak kíváncsiak, hogy mit nem tudnak az igazgatójelöltek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Boczog Szabolcs. Hozzátette, nem volt sok kognitív feladat, de a szövegértelmezés is több időt felvett számára magyar anyanyelvűként.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatói tisztségét továbbra is Hajdú Zoltán aligazgató szeretné megpályázni.
Hajdú Zoltán szerint sem ilyen jellegű vizsgával kell felmérni az igazgatói munkakörhöz tartozó készségeket. Úgy véli, nagyon nehéz volt, és a kérdések mintegy húsz százalékának volt köze a gyakorlati iskolavezetéshez. „Kognitív kérdések voltak, ez igényelte a román nyelv magas szintű ismeretét, a magyar anyanyelvű vezetők hátrányban voltak, hiszen nem anyanyelvűként értelmezni a szöveget nehéz, ráadásul a kérdések is furcsán voltak feltéve. Voltak matematikai kérdések,
Ami közel állt a feladatkörünkhöz, az a tanügyi törvénykezésből volt, illetve néhány kérdés a Diákstatútumból és az iskolák működési szabályzatából” – fejtette ki a Bolyai-iskola jelenlegi aligazgatója. Hozzáfűzte, elméletimenedzsment-feladatok is voltak, de kérdéses azoknak a jogosultsága, hiszen a könyvészetben szerepelt könyveket új-zélandi, angliai, amerikai szerzők fordításaiból kérték.
„Ezek a kérdések távol állnak a hazai tanügyi rendszertől, esetleg annyit megtanulhattak belőle, hogy miként kell kinézzen egy tanügyi rendszer, de hát ez nem az igazgatóktól függ Romániában, hiszen teljes mértékben központosított rendszerben vagyunk, fentről jövő irányítás alapján kell vezetnünk az iskolákat” – tette hozzá.
Az igazgatói tisztségek elfoglalására kiírt versenyvizsga módszertana szerint a végleges eredményeket december 17-én hirdetik ki, a kinevezésekre 2022. január 10-től, a tanév második félévének kezdetétől kerül sor.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.
1 hozzászólás