
A román nyelv magas szintű ismeretét is feltételezte az iskolavezetői vizsga, nehezebb volt magyar anyanyelvűként értelmezni a szövegeket
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pénteken zajlott le országszerte az iskolaigazgatók és aligazgatók írásbeli versenyvizsgája, a sikeresen vizsgázóknak ezután kell megjelölniük azokat az iskolákat és tisztségeket, amelyeket szeretnének elfoglalni. Maros megye a legjobban teljesítő három megye között van, itt a versenyvizsgázók 78 százaléka ment át. Hargita megyében a jelentkezők 66 százalékának sikerült az írásbeli vizsgája. Az általunk megkérdett jelentkezők szerint nehéz volt a vizsga, és kevés köze volt az iskolavezetéssel járó reális készségek felméréséhez.
2021. október 18., 08:502021. október 18., 08:50
2021. október 29., 18:052021. október 29., 18:05
Az írásbeli vizsgát követően szervezik meg november 15-e és december 8-a között a második szakaszt, azaz az interjúkat.
A jelentkezők 65,8 százaléka ért el legalább hetes osztályzatot az írásbeli próbán országszerte. A tanügyminisztérium összesítése szerint összesen 9110-en iratkoztak fel a vizsgára, és közülük 8627-en (94,7 százalékuk) jelent meg az írásbeli próbán. Az írásbelit követően
Az óvások elbírálása előtti eredmények szerint 5676-an (65,8 százalékuk) kaptak átmenőjegyet, azaz legalább hetest. Egy jelentkezőt sem zártak ki a vizsgáról. A legjobb eredmények Kolozs (93 százalékos átmenési arány), Szilágy (81 százalék) és Maros (78 százalék) megyében születtek, a leggyengébben Mehedinţi (44 százalék), Călăraşi (45,1 százalék) és Szatmár (50,3 százalék) megyében teljesítettek a vizsgázók.
A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai alapján összesen 123 dolgozatot javítottak ki, ebből 42-en nem értek el átmenőjegyet, 81 jelentkezőnek sikerült a vizsgája. Nyolcan hiányoztak, és egyikük visszavonta a jelentkezését.
Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója lapunknak elárulta, szubjektívnek találta a kérdéseket, nem voltak egyértelműen megfogalmazva, és
– osztotta meg velünk tapasztalatait a székelyudvarhelyi gimnázium vezetője.
Boczog Szabolcs a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola igazgatói tisztségét szeretné megpályázni, az utóbbi öt évben aligazgatóként dolgozott ugyanitt, előtte pedig igazgatói tisztséget látott el az iskolában. Mint lapunknak bevallotta, ő is nagyon nehéznek találta a vizsgát, úgy véli,
„Semmi köze nem volt ahhoz, amivel mi naponta foglalkozunk. A törvényekből is olyan kérdések szerepeltek, hogy hiába zártam ki két választ, de maradt még két nagyon egyforma. Úgy éreztem, nem jóindulatúan volt összeállítva, inkább arra voltak kíváncsiak, hogy mit nem tudnak az igazgatójelöltek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Boczog Szabolcs. Hozzátette, nem volt sok kognitív feladat, de a szövegértelmezés is több időt felvett számára magyar anyanyelvűként.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatói tisztségét továbbra is Hajdú Zoltán aligazgató szeretné megpályázni.
Hajdú Zoltán szerint sem ilyen jellegű vizsgával kell felmérni az igazgatói munkakörhöz tartozó készségeket. Úgy véli, nagyon nehéz volt, és a kérdések mintegy húsz százalékának volt köze a gyakorlati iskolavezetéshez. „Kognitív kérdések voltak, ez igényelte a román nyelv magas szintű ismeretét, a magyar anyanyelvű vezetők hátrányban voltak, hiszen nem anyanyelvűként értelmezni a szöveget nehéz, ráadásul a kérdések is furcsán voltak feltéve. Voltak matematikai kérdések,
Ami közel állt a feladatkörünkhöz, az a tanügyi törvénykezésből volt, illetve néhány kérdés a Diákstatútumból és az iskolák működési szabályzatából” – fejtette ki a Bolyai-iskola jelenlegi aligazgatója. Hozzáfűzte, elméletimenedzsment-feladatok is voltak, de kérdéses azoknak a jogosultsága, hiszen a könyvészetben szerepelt könyveket új-zélandi, angliai, amerikai szerzők fordításaiból kérték.
„Ezek a kérdések távol állnak a hazai tanügyi rendszertől, esetleg annyit megtanulhattak belőle, hogy miként kell kinézzen egy tanügyi rendszer, de hát ez nem az igazgatóktól függ Romániában, hiszen teljes mértékben központosított rendszerben vagyunk, fentről jövő irányítás alapján kell vezetnünk az iskolákat” – tette hozzá.
Az igazgatói tisztségek elfoglalására kiírt versenyvizsga módszertana szerint a végleges eredményeket december 17-én hirdetik ki, a kinevezésekre 2022. január 10-től, a tanév második félévének kezdetétől kerül sor.
Jelenleg két helyszínen működnek a felvonók Kovászna megyében: Sugásfürdőn és Nagypatakon. Noha síelésre alkalmas terep még lenne a térségben, a hóhiány és a költségek miatt a pályák nem üzemelnek. Mutatjuk a háromszéki sípálya-körképet.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
1 hozzászólás