Az RMDSZ Maros megyei szervezete húsz olyan Maros megyei személyt tüntetett ki a Könyv és Gyertya díjjal, akik az 1990. február 10-én, a kisebbségi jogok védelméért meghirdetett könyves-gyertyás néma tüntetésen megfogalmazott eszmék és értékelvek szellemében végezték munkájukat.
2021. március 16., 11:002021. március 16., 11:00
2021. március 16., 11:192021. március 16., 11:19
Fotó: Bereczky Sándor
Az RMDSZ Maros megyei szervezete húsz olyan Maros megyei személyt tüntetett ki a Könyv és Gyertya díjjal, akik az 1990. február 10-én, a kisebbségi jogok védelméért meghirdetett könyves-gyertyás néma tüntetésen megfogalmazott eszmék és értékelvek szellemében végezték munkájukat.
2021. március 16., 11:002021. március 16., 11:00
2021. március 16., 11:192021. március 16., 11:19
Fotó: Bereczky Sándor
A március 15-én, a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében átadott kitüntetésben – amelyet az 1990. február 10-i könyves-gyertyás néma tüntetés emlékére hozott létre az RMDSZ Maros megyei szervezete – 20 személy részesült: Deák János, Fekete Árpád, Ferenczi György, Lovász Jámbor Zoltán, Nagy Győző, Orbán Balázs, Palló Zoltán, Sükösd Árpád, Tőkés Attila, Venczel István, Balázs Sándor, dr. Bartha András, Fülöp Irén, Gecző András, Kacsó Antal, Szabó József. Post mortem tüntették ki Dénes Mária Magdolnát, Kocsis Gyulát, Tóth Lászlót és Vitális Ferencet.
Az online közvetített ünnepségen Péter Ferenc, a Maros megyei RMDSZ és Maros megye tanácsának elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, Vincze Lóránt FUEN-elnök, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében Farkas Balázs István, első beosztott konzul tartott ünnepi beszédet.
Fotó: Bereczky Sándor
Március 15-e fő üzenete – fogalmazott Péter Ferenc –, hogy nemzeti kiállásra és szolidaritásra van szükség közös ügyeink érdekében. „1848–49 története tele van kiváló emberi teljesítményekkel, amelyek még ennyi idő távlatából is élővé teszik számunkra a múltat. Olyan emberekkel, akik nemcsak meghalni tudtak az országukért, de élni, dolgozni, küzdeni is érte.
– fogalmazott az RMDSZ megyei elnöke.
Fotó: Bereczky Sándor
Soós Zoltán beszédében azt hangsúlyozta, hogy megújuló erővel képesek vagyunk a bátorságra és összefogásra a közös cél érdekében. Mint mondta, Marosvásárhely sebekkel és fájdalmas tapasztalatokkal tele története jól példázza, hogy az itt élő románok és magyarok megtanulták, hogy nem egymás ellenében, hanem közösen, vállvetve kell kivívni a szabadságot.
– hangsúlyozta.
Fotó: Bereczky Sándor
Vincze Lóránt FUEN-elnök, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje beszédében elmondta, hogy „a ma drámája a múltról alkotott véleményt is alakítja”. „A mi Maros megyei hétköznapi hőseink közül a legkiválóbbak ma (március 15-én, szerk. megj.) Könyv és Gyertya díjban részesülnek az RMDSZ Maros megyei szervezetétől. Mert működtették a világot, a kötelezőn túl vállaltak munkát, formálták a közösséget. Nem volt mindig könnyű dolguk, minden közösségi munkát kísér hitetlenség, lenézés is, olykor valóságos szabadságharc tovább vinni egy-egy projektet” – fogalmazott.
Fotó: Bereczky Sándor
Farkas Balázs első beosztott konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének március 15-ei üzenetét tolmácsolta.
Az online közvetített műsor részeként a FillHarMoni együttes, Sebestyén Aba, a Nemzeti Színház színművésze és a Maros Művészegyüttes is felléptek.
Fotó: Bereczky Sándor
Fotó: Bereczky Sándor
Fotó: Bereczky Sándor
Fotó: Bereczky Sándor
Fotó: Bereczky Sándor
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!