
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Felterjesztik a Magyar Értéktárba a székely kapukat mint kulturális örökséget, továbbá dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István életművét – tájékoztat csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.
2019. december 05., 18:372019. december 05., 18:37
2019. december 06., 09:372019. december 06., 09:37
Felvették az Erdélyi Magyar Értéktárba és a Hungarikum Bizottság elé terjesztenek három erdélyi értéket: a székelykapukat mint kulturális örökséget, dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő és Kibédi Mátyus István orvostudós és enciklopédikus életművét – döntött az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság a december 5-i gyűlésén.
Az elmúlt évben a bizottsághoz 22 értéket terjesztettek fel, ebből 8-at vettek fel az Erdélyi Magyar Értéktárba, a székelykapukat mint kulturális értéket, Dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő, az újkőkori Tordosi kultúra első feltárójának életművét, Kibédi Mátyus István, Marossszék első orvostudósának, polihisztorának és enciklopédikusának, a Diaetetika I–II. és az Ó és Új Diaetetica I–VI. szerzőjének életművét, a magyarremetei református templomot, a nagyváradi Sas Palotát, a micskei református templomot, a Szatmárnémeti Iparos otthont és az Oltszakadáti húsvéti kakasütést.
Ezek közül a székelykapukat mint kulturális örökséget, dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István életművét a Magyar Értéktár Bizottsághoz fogják továbbítani, a további felterjesztéseket pedig a helyi illetve megyei értéktárakba javasolták felvételre.
Ezt a folyamatot mérsékelni kell, minden létező eszközzel tudatosítani kell a székelykapuk értékét, nemzeti jelentőségét. Ugyanakkor fontos elismerni a két erdélyi tudós, dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István hozzájárulását nemcsak a magyar kultúrához és tudományokhoz, hanem az univerzálishoz is” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!