
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Felterjesztik a Magyar Értéktárba a székely kapukat mint kulturális örökséget, továbbá dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István életművét – tájékoztat csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.
2019. december 05., 18:372019. december 05., 18:37
2019. december 06., 09:372019. december 06., 09:37
Felvették az Erdélyi Magyar Értéktárba és a Hungarikum Bizottság elé terjesztenek három erdélyi értéket: a székelykapukat mint kulturális örökséget, dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő és Kibédi Mátyus István orvostudós és enciklopédikus életművét – döntött az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság a december 5-i gyűlésén.
Az elmúlt évben a bizottsághoz 22 értéket terjesztettek fel, ebből 8-at vettek fel az Erdélyi Magyar Értéktárba, a székelykapukat mint kulturális értéket, Dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő, az újkőkori Tordosi kultúra első feltárójának életművét, Kibédi Mátyus István, Marossszék első orvostudósának, polihisztorának és enciklopédikusának, a Diaetetika I–II. és az Ó és Új Diaetetica I–VI. szerzőjének életművét, a magyarremetei református templomot, a nagyváradi Sas Palotát, a micskei református templomot, a Szatmárnémeti Iparos otthont és az Oltszakadáti húsvéti kakasütést.
Ezek közül a székelykapukat mint kulturális örökséget, dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István életművét a Magyar Értéktár Bizottsághoz fogják továbbítani, a további felterjesztéseket pedig a helyi illetve megyei értéktárakba javasolták felvételre.
Ezt a folyamatot mérsékelni kell, minden létező eszközzel tudatosítani kell a székelykapuk értékét, nemzeti jelentőségét. Ugyanakkor fontos elismerni a két erdélyi tudós, dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István hozzájárulását nemcsak a magyar kultúrához és tudományokhoz, hanem az univerzálishoz is” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!