
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Felterjesztik a Magyar Értéktárba a székely kapukat mint kulturális örökséget, továbbá dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István életművét – tájékoztat csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.
2019. december 05., 18:372019. december 05., 18:37
2019. december 06., 09:372019. december 06., 09:37
Felvették az Erdélyi Magyar Értéktárba és a Hungarikum Bizottság elé terjesztenek három erdélyi értéket: a székelykapukat mint kulturális örökséget, dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő és Kibédi Mátyus István orvostudós és enciklopédikus életművét – döntött az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság a december 5-i gyűlésén.
Az elmúlt évben a bizottsághoz 22 értéket terjesztettek fel, ebből 8-at vettek fel az Erdélyi Magyar Értéktárba, a székelykapukat mint kulturális értéket, Dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő, az újkőkori Tordosi kultúra első feltárójának életművét, Kibédi Mátyus István, Marossszék első orvostudósának, polihisztorának és enciklopédikusának, a Diaetetika I–II. és az Ó és Új Diaetetica I–VI. szerzőjének életművét, a magyarremetei református templomot, a nagyváradi Sas Palotát, a micskei református templomot, a Szatmárnémeti Iparos otthont és az Oltszakadáti húsvéti kakasütést.
Ezek közül a székelykapukat mint kulturális örökséget, dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István életművét a Magyar Értéktár Bizottsághoz fogják továbbítani, a további felterjesztéseket pedig a helyi illetve megyei értéktárakba javasolták felvételre.
Ezt a folyamatot mérsékelni kell, minden létező eszközzel tudatosítani kell a székelykapuk értékét, nemzeti jelentőségét. Ugyanakkor fontos elismerni a két erdélyi tudós, dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István hozzájárulását nemcsak a magyar kultúrához és tudományokhoz, hanem az univerzálishoz is” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!