
A csapadék és a hótakaró hiánya is problémákat okozhat a földeken
Fotó: Thomas Campean
Kritikussá válhat a tél vége a mezőgazdaság számára, ha az évszaknak megfelelő fagyos időjárás váltja fel a tavaszias hőmérsékleteket, ugyanis a hótakaró hiánya miatt teljesen védtelenek az őszi vetések. Noha ebben az időszakban a havazás lenne az ideális, az elmúlt napok esőzései is rendkívül hasznosak voltak, hiszen a föld mélyebb rétegei ki vannak száradva.
2020. február 06., 22:002020. február 06., 22:00
Alig több mint három hét van hátra a naptári tél végéig, de Hargita megye nagy részében jóformán még egyetlen kiadós havazás sem volt,
A fagypusztítás veszélye ráadásul a most következő időszakban válik fokozottá, ha nem hűl le az idő vagy nem lesz néhány, hótakarót biztosító havazás.
Egyelőre nincs baj a mezőgazdaságban, bár hó nem volt a télen, de nagy, -15 Celsius-fokosnál erősebb fagyok sem – kezdett bele a helyzet felvázolásába Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője ugyanakkor elmondta:
„Hogy ettől arrafelé milyen lesz, azt nem tudjuk, de jó volna, ha most lehűlne az idő, hogy ne jöjjenek ki a növények a nyugalmi állapotból. Ugyanis ha akkor jön egy nagy hideg, már érzékenyebbek lesznek, és még a -15 fokot sem bírják ki” – ismertette a veszélyeket Török Jenő.
Noha nemcsak a hőmérsékleti értékek, hanem a csapadék halmazállapota sem az évszaknak megfelelő, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az elmúlt napok esőzéseit is nagyon hasznosnak nevezte.
Kedd reggelig négyzetméterenként 13 liternyi csapadék volt az átlagmennyiség megyeszerte az említett két napban, ez pedig nagyon jól jött a földeken, ugyanis januárban egész hónapban mindössze 1,7 liternyi csapadék esett négyzetméterenként.
– tájékoztatott a szakember.
Ez egyébként nemcsak Hargita megyében, hanem országszerte általános problémát jelent.
Ez a hiány valóban nagyon nagy, amelyet egyetlen alkalommal nem is tud pótolni a csapadék. A hiány jelenleg hektáronként 150–200, sőt akár 300 köbméternyi csapadék is lehet. Ez óriási hiány” – fogalmazott a Mediafax hírügynökségnek Daniel Alexandru, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai laboratóriumának vezetője. A csapadékhiány mellett az átlagosnál magasabb hőmérséklet is gondot jelent a gazdáknak, ugyanis az a növénybetegségek terjedését is elősegíti. A probléma országszerte leginkább a napraforgót érinti.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
szóljon hozzá!