Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:30

Nem tervez visszalépni a kormányalakítási szándékától Eugen Tomac

21:43

Összeszedte magát az Xbox – ezeket a videójátékokat várjuk a GTA 6 mellett (2.)

21:17

Kettős háromszéki diadal: Tompa és Ördög tarolt a motokrosszbajnokságban

21:13

Nem a gyermekeinkkel kell kezdeni az eszközhasználati szokások megváltoztatását, hanem magunkkal

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

Kelemen Hunor Eugen Tomac miniszterelnök-jelöltségéről: várjuk a kormányprogramot és a miniszterek listáját, utána döntünk

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Folk & Roll Víkend névvel tartanak minifesztivált Gyergyószentmiklóson

Hóréteg hiányában védtelenek az őszi vetések az erős lehűléssel szemben

A csapadék és a hótakaró hiánya is problémákat okozhat a földeken

Fotó: Thomas Campean

Kritikussá válhat a tél vége a mezőgazdaság számára, ha az évszaknak megfelelő fagyos időjárás váltja fel a tavaszias hőmérsékleteket, ugyanis a hótakaró hiánya miatt teljesen védtelenek az őszi vetések. Noha ebben az időszakban a havazás lenne az ideális, az elmúlt napok esőzései is rendkívül hasznosak voltak, hiszen a föld mélyebb rétegei ki vannak száradva.

Széchely István

2020. február 06., 22:002020. február 06., 22:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Alig több mint három hét van hátra a naptári tél végéig, de Hargita megye nagy részében jóformán még egyetlen kiadós havazás sem volt,

a hótakaró hiánya pedig védtelenné teszi az őszi vetéseket.

A fagypusztítás veszélye ráadásul a most következő időszakban válik fokozottá, ha nem hűl le az idő vagy nem lesz néhány, hótakarót biztosító havazás.

Egyelőre nincs baj

Egyelőre nincs baj a mezőgazdaságban, bár hó nem volt a télen, de nagy, -15 Celsius-fokosnál erősebb fagyok sem – kezdett bele a helyzet felvázolásába Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője ugyanakkor elmondta:

az őszi vetések egy kis részén – a földparcella elhelyezkedésétől és egyéb adottságaitól függően – látszik, hogy a kisarjadt növények csúcsát megcsípte a fagy, de ettől még nem pusztulnak el azok sem.

„Hogy ettől arrafelé milyen lesz, azt nem tudjuk, de jó volna, ha most lehűlne az idő, hogy ne jöjjenek ki a növények a nyugalmi állapotból. Ugyanis ha akkor jön egy nagy hideg, már érzékenyebbek lesznek, és még a -15 fokot sem bírják ki” – ismertette a veszélyeket Török Jenő.

Noha nemcsak a hőmérsékleti értékek, hanem a csapadék halmazállapota sem az évszaknak megfelelő, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az elmúlt napok esőzéseit is nagyon hasznosnak nevezte.

Két nap alatt ugyanis annyit esett a megyében, mint az előző két hónapban összesen.

Kedd reggelig négyzetméterenként 13 liternyi csapadék volt az átlagmennyiség megyeszerte az említett két napban, ez pedig nagyon jól jött a földeken, ugyanis januárban egész hónapban mindössze 1,7 liternyi csapadék esett négyzetméterenként.

A csapadékszegény időszak azonban ennél sokkal hosszabb, egyetlen hónapot, októbert leszámítva tavaly augusztus óta folyamatosan kevesebb a csapadék a sokévi átlagnál, és a föld mélyebb rétegei továbbra is túlságosan szárazak

– tájékoztatott a szakember.

Ez egyébként nemcsak Hargita megyében, hanem országszerte általános problémát jelent.

Ha februárban nem lesz annyi csapadék, hogy fedezze a tavaly december óta egyre csak fokozódó hiányt, akkor lehetnek problémák a szántóföldi növényekkel.

Ez a hiány valóban nagyon nagy, amelyet egyetlen alkalommal nem is tud pótolni a csapadék. A hiány jelenleg hektáronként 150–200, sőt akár 300 köbméternyi csapadék is lehet. Ez óriási hiány” – fogalmazott a Mediafax hírügynökségnek Daniel Alexandru, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai laboratóriumának vezetője. A csapadékhiány mellett az átlagosnál magasabb hőmérséklet is gondot jelent a gazdáknak, ugyanis az a növénybetegségek terjedését is elősegíti. A probléma országszerte leginkább a napraforgót érinti.