Fotó: Boda L. Gergely
A magyar állampolgárság megszerzéséhez, illetve az igénylés leadásához a 2007 után elvált személyek esetében szükséges az úgynevezett Brüsszel 2-es (2201) dokumentum. Csakhogy ezt a romániai bíróságok többsége nem ismeri, nem hallott erről, holott Románia ennek alkalmazását is ratifikálta 2007-es uniós csatlakozásakor.
2011. július 13., 13:542011. július 13., 13:54
2011. július 13., 16:132011. július 13., 16:13
A magyar állampolgárság megszerzését, illetve az igénylés leadását elvált személyek esetében nehezíti, hogy a romániai és a magyarországi jogi-közigazgatási rendszer között eltérések vannak. Sőt, az utóbbi időszak legnagyobb gondja, hogy a romániai bíróságok többsége nem ismeri, nem hallott az úgynevezett Brüsszel 2-es dokumentumról, holott Románia ennek alkalmazását is ratifikálta 2007-es uniós csatlakozásakor.
A Marosvásárhelyi Demokráciaközpont vezetője, Kali István elmondta, az elmúlt időszakban azzal szembesültek, hogy a magyar állampolgárságért folyamodó, elvált személyektől a magyarországi hatóságok kérik az úgynevezett Brüsszel 2-es dokumentumot, amelyet viszont a romániai bíróságok nem ismernek.
„Az Európai Unió 2003-ban hozott határozatot a 2201-es okiratról, amelyet minden válási dokumentumhoz csatolni kell, és amelyen szerepel, hogy kik voltak a házastársak, hol és mikor születtek, és egyéb személyes adatok. 2007-es uniós csatlakozásával Románia ezt ratifikálta. A 2007 után elvált személyektől a magyarországiak kérik ezt a dokumentumot, a romániai bíróságok pedig nem ismerik” – ismertette Kali István. Hozzátette, a demokráciaközpontok kérték a Bevándorlási Hivatalt, hogy tekintsenek el ettől az okirattól, viszont azt a választ kapták, hogy a román hatóságoknak kötelességük betartani vállalásaikat.
„A lakosság sem tudta, konkrétan mit kell kérnie, ezért mi kidolgoztunk és összeállítottunk egy típuskérvényt, valamint mintanyomtatványt, amelyet a demokráciaközpontokban beszerezhetnek. Tudunk olyan esetről, hogy a köztisztviselő ismerte a Brüsszel 2-est, de nem ez a jellemző” – mondta a szakember. Az igénylő hivatalos kérvényére a törvény értelmében 30 napon belül kell a hatóságnak válaszolnia, azonban a Brüsszel 2-es kiállítása gyakorlatilag jóindulat kérdése, mert fél óra alatt elkészíthető és kézbesíthető.
Szeptember elsejétől jelentősen, egyes periódusokra szinte a duplájára drágul az úthasználati díj Romániában. Nemcsak az adó, hanem a büntetés is nagyobb lesz.
Gyomorgörcstől az ölelésig – a konfliktuskezelés művészete címmel tart előadást Mihalec Gábor párterapeuta szeptember 4-én, csütörtökön Székelyudvarhelyen, a Református Esperesi Hivatal konferenciatermében.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Még egy hétig látogatható a MIKÓ – Egy alkotó erdélyi család című kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. Szeptember 4-én szakmai tárlatvezetéssel zárjul, amelyre várják az érdeklődőket.
Ma, augusztus 28-án van a 2025-ös esztendő 240. napja, és még 125 nap van hátra az év végéig. Kerek számok.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Hetven férőhelyes, korszerű bölcsőde épül Székelyudvarhelyen, a Csereháton – a munkálatok már elkezdődtek. Az új intézmény jövő nyárra készülhet el, modern felszereltséggel és tágas udvarral.
Gyergyószentmiklós hét pontján létesülhetnek elektromosautó-töltőállomások. A beruházás műszaki-gazdasági dokumentációját nemrégiben fogadta el a képviselő-testület. Kérdés, hogy a most körvonalazódó megszorítások miatt mikor valósul meg mindez.
A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a Brassó megyei Viktóriavárosban a román állam a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalattal partnerségben – jelentette be a gazdasági minisztérium.
Bár soha nem látott felújítás zajlott a nyáron a Maros megyei iskolákban, még vannak infrastrukturális hiányosságok a megyében. Az idei tanévet 812 diákkal kevesebben kezdik meg, mint tavaly, 23 iskola pedig nem a megszokott helyen kezd.
szóljon hozzá!