Honfoglalás-kori nemzetségi monostor – közelünkben

Marosvásárhelytől nem kell túl sokat autózni ahhoz, hogy eljussunk Nyárádszentlászlóra. Ákosfalvánál kell balra térni Nyárádszereda irányába. A faluban a főúttól letérve, felkapaszkodva egy kis dombra, ott található az unitárius templom, amely a Vásárhelyi Hírlap 2011-es naptárán látható. Eddig nem is lenne túl sok érdekesség a történetben, csakhogy a kutatások során feltárták a 12. századból származó építmény maradványait. „Íme a bizonyíték, hogy már akkor éltek itt magyarok, keresztények” – vallják büszkén a helybéliek.

Ma már csak 121-en vannak

„Az 1200 előtti időkből származó nemzetségi monostort találtak, ezekre a 2-3 hajós építmény volt jellemző. Az akkori Magyarország, vagy magyarok által lakott területen három-négy nemzetségi monostor létezhetett, ezek közül az egyik itt volt, Nyárádszentlászlón” – mondta a Vásárhelyi Hírlapnak Kiss Mihály helyi unitárius lelkész. Talán ezért is, de a szentlászlói közösség miatt is maradt a községben szolgálni, holott – mint mondta – többször hívták más, nagyobb, városközelibb településre. „1973-ban kerültem ide, akkor még 300 felett volt a közösség létszáma, ma már csak 121 unitáriust tartunk nyilván. Ennek ellenére az istentiszteletre járók aránya magasabb, mint például Marosvásárhelyen” – tudtuk meg.

Még mit is rejt a templom?

A kutatások során freskókat is feltártak, látható Jézus, amint lábait a Földgolyón pihenteti, a szószék feletti korona és az úr asztala 1784-ből származik, magán hordozva a ma már „ízesnek” számító 18. századi magyar nyelvezetet. Az orgonát 1841-ben állították, a belépő-ajtó pedig 1645-ből származik. „Az 1760-as években nagyobb javítási munkálatokat végeztek, akkor az északi oldalon is ablakot vágtak, ezzel pedig végképp eltüntették a Szent Lászlót vadászat közben ábrázoló freskót. A legenda szerint ugyanis, amikor a seregek erre jártak, akkor Szent László király itt állította fel a sátrát, ennek tiszteletére emelték később a templomot és kapta a nevét a település” – ismertette a tiszteletes.

Itt nyugszik Báthory István kincstárnokának fia

Itt lelt végső megnyugvást a kor egyik leghatalmasabb ura, Sígér Mátyás, akinek apja, János, Báthory István fejedelem kincstárnoka volt. A temetőre egyébként furcsa elhelyezés jellemző, máshol ugyanis kör alakban temetkeztek a templom köré, betartva a Kelet-Nyugat irányt, itt viszont fejjel a templom felé helyezték örök nyugalomra az elhunytakat. Az építményen most is látható, hogy bekerült a kulturális és örökségvédelmi minisztérium által támogatott projektbe, de amint megtudtuk, a 238.000 lejes nyertes pályázatból éppen csak hogy valamit újítottak, a pénz ugyanis – mint oly sokszor – „elfogyott”.