Hol vagytok, székelyek?

A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal jogászai által a közigazgatási bírósághoz benyújtott indoklás szerint Csíkszereda önkormányzatának tavaly júniusi határozata sérti a 2001-ben kiadott 1206-os számú kormányhatározat 4-es számú cikkelyének első bekezdését. E szerint ugyanis, azokon a településeken, amelyeken egy nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok az összlakosság több mint 20%-át teszik ki, biztosítani kell a település nevének kiírását az illető nemzeti kisebbséghez tartozók anyanyelvén is.

„A 2002-es népszámlálás adatai szerint Csíkszeredában mintegy 150 személy vallotta magát székely nemzetiségűnek, a többség magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Ezek szerint viszont a Csíkszeredában élő székely nemzetiségű lakosok számaránya távolról sem éri el a város összlakosságának 20%-át, ahhoz, hogy a településen törvényes keretek között el lehessen helyezni a székely rovásírásos helységnévtáblát” – áll az átiratban, amely szerint Csíkszeredában csakis magyar és román nyelvű helységnévtábla függeszthető ki.

A csíkszeredai önkormányzat illetékesei szerint a tanácsi határozatnak a bíróságon való megtámadása alaptalan, az érvelés rosszindulatú, és az etnikai diszkrimináció felé hajlik. Alátámasztva a fentieket, leszögezik, noha például a Brassóban, Segesváron, Szebenben vagy Szászrégenben élő német nemzetiségű lakosság számaránya nem haladja meg a 20%-ot, mégis elhelyeztek német nyelvű helységnévtáblákat. Ennek – szerintük – gesztusértéke van az érintett kisebbségek felé.

Törvénytelen határozat

– mondja ki az érvek és ellenérvek megvizsgálását követően a közigazgatási bíróság, ugyanis a Csíkszeredában élő székelyek aránya nem haladja meg a húsz százalékot. Ugyanakkor – olvasható a közigazgatási bíróság határozatában – diszkriminatív lenne a Csíkszeredában élő roma, száz, német nemzetiségűek számára, amennyiben székely rovásírásos helységnévtáblát helyeznek el Csíkszereda ki- és bejáratánál. Sőt mi több, kifejtik, kormányhatározat értelmében a helységnévtáblákon csakis latin karakterjelek használhatóak.

„Több mint nevetséges az érvelés” – reagált Ráduly Róbert Kálmán polgármester, aki szerint ezek az érvek a térségben kétszáz éve zajló, történelemhamisító és identitásromboló szemléletet tükrözik. „Én székelynek vallom magam. Egyre többen kellene legyünk, akik székelynek valljuk magunkat a népszámláláskor, és akkor nem hangozhatnának el ilyen érvek” – jegyezte meg az elöljáró.