Fotó: Kristo Robert
A Hargita Megyei Közigazgatási Bíróság helyet adott a prefektusi hivatal kérésének, és hatálytalanította Csíkszereda önkormányzatának azon tavalyi határozatát, miszerint a megyeszékhely ki- és bejáratánál rovásírásos helységnévtáblákat helyeznének el.
2010. május 12., 17:322010. május 12., 17:32
2010. május 12., 18:392010. május 12., 18:39
Fotó: Kristo Robert
A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal jogászai által a közigazgatási bírósághoz benyújtott indoklás szerint Csíkszereda önkormányzatának tavaly júniusi határozata sérti a 2001-ben kiadott 1206-os számú kormányhatározat 4-es számú cikkelyének első bekezdését. E szerint ugyanis, azokon a településeken, amelyeken egy nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok az összlakosság több mint 20%-át teszik ki, biztosítani kell a település nevének kiírását az illető nemzeti kisebbséghez tartozók anyanyelvén is.
„A 2002-es népszámlálás adatai szerint Csíkszeredában mintegy 150 személy vallotta magát székely nemzetiségűnek, a többség magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Ezek szerint viszont a Csíkszeredában élő székely nemzetiségű lakosok számaránya távolról sem éri el a város összlakosságának 20%-át, ahhoz, hogy a településen törvényes keretek között el lehessen helyezni a székely rovásírásos helységnévtáblát” – áll az átiratban, amely szerint Csíkszeredában csakis magyar és román nyelvű helységnévtábla függeszthető ki.
A csíkszeredai önkormányzat illetékesei szerint a tanácsi határozatnak a bíróságon való megtámadása alaptalan, az érvelés rosszindulatú, és az etnikai diszkrimináció felé hajlik. Alátámasztva a fentieket, leszögezik, noha például a Brassóban, Segesváron, Szebenben vagy Szászrégenben élő német nemzetiségű lakosság számaránya nem haladja meg a 20%-ot, mégis elhelyeztek német nyelvű helységnévtáblákat. Ennek – szerintük – gesztusértéke van az érintett kisebbségek felé.
Törvénytelen határozat
– mondja ki az érvek és ellenérvek megvizsgálását követően a közigazgatási bíróság, ugyanis a Csíkszeredában élő székelyek aránya nem haladja meg a húsz százalékot. Ugyanakkor – olvasható a közigazgatási bíróság határozatában – diszkriminatív lenne a Csíkszeredában élő roma, száz, német nemzetiségűek számára, amennyiben székely rovásírásos helységnévtáblát helyeznek el Csíkszereda ki- és bejáratánál. Sőt mi több, kifejtik, kormányhatározat értelmében a helységnévtáblákon csakis latin karakterjelek használhatóak.
„Több mint nevetséges az érvelés” – reagált Ráduly Róbert Kálmán polgármester, aki szerint ezek az érvek a térségben kétszáz éve zajló, történelemhamisító és identitásromboló szemléletet tükrözik. „Én székelynek vallom magam. Egyre többen kellene legyünk, akik székelynek valljuk magunkat a népszámláláskor, és akkor nem hangozhatnának el ilyen érvek” – jegyezte meg az elöljáró.
Az államalapítás emlékére és az új kenyér ünnepére gyűlt össze Csíkszereda közössége augusztus 20-án a Mikó-vár udvarán. Beszédek, áldások, közös imák és koncertek tették teljessé a napot, amely egyszerre szólt múltról, jelenről és jövőről.
Soron kívüli ülésen döntött több határozattervezetről a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület szerdán. Több tervezett beruházás becsült értékét kellett módosítani, de a költségvetés kiigazítására is szükség volt különböző tételekkel.
A csendőrség és a helyi vadásztársulat közös akciójára azután került sor, hogy vészhelyzeti riasztás érkezett a 112-es segélyhívó számra.
A megszokott falfestésen, fertőtlenítésen túl mosdókat javítanak, tantermeket alakítanak át, udvart szépítenek a csíkszéki iskolák. Készülnek az őszi tanévkezdésre.
A csíkszeredai Brassói útra tervezett körforgalom terveinek elkészítése folyamatban van, a kivitelezést pedig jövőben kezdenék el. Mindez egy olyan általános bizonytalanság közepette történik, amely számos tervezett beruházást meghiúsíthat.
Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetést adott ki Hargita megye több településére vasárnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat. A lakosságot Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a várható szélsőséges időjárási eseményekre.
Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.