
A szejkefürdői Mini Erdély Park is sok turistát vonz
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fontos az elméleti tudás, a kutatás, de fontos a gyakorlati tapasztalat megosztása, közös tervek kialakítása, és az, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye közösen, Székelyföldként szerepeljen a turisztikai ajánlatokban, egymást segítve vonzza a turistákat a térségbe – hangzott el szombaton a Marosvásárhelyen tartott Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján című konferencián.
2023. június 03., 18:212023. június 03., 18:21
Neves magyarországi és tapasztalt helyi szakemberek vettek részt a szombati műhelymegbeszélésen, amelynek az volt a célja, hogy végre elinduljon a közös tervezés a három megye szakemberei között, de az is, hogy meghallgassák a tapasztalt magyarországi szakembereket, akik sikeresen felfuttattak egy-egy vidéket, dolgoznak a turizmus fejlődéséért.
A találkozó kezdeményezője, Tóth-Batizán Emese Emőke, a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának tagja, a Transylvania Bloom Initiative Egyesület képviselője a Székelyhonnak elmondta, hogy 2010-ben a doktori tanulmányai során kezdett Székelyföld turizmusával foglalkozni, és az évek során többféle problémával találkozott, amelyet egyszerűen lehetne orvosolni, ha a turisztikával foglalkozók összefognak.
„Úgy gondolom, hogy az elméleti tudást, ami már felgyűlt, nem szabad kihagyni, amikor turizmusról beszélünk, hiszen kell egyfajta elméleti beágyazódottság. Erre adott lehetőséget ez a konferencia, de emellett persze szó volt a pályázati lehetőségekről, és jó gyakorlatokat is megvizsgáltunk. Kidolgoztam egy modellt, ami valós elmozdulást eredményezhet a székelyföldi turizmusban, ezt is bemutattam. Ennek alapján
Kimondottan örvednek, hogy meghívásunkra Maros, Hargita és Kovászna megyei, turizmusban érdekelt szakemberek jöttek el, akik felismerték, hogy Székelyföld egyként kell turizmust fejlesszen, turistákat vonzzon” – magyarázta.
Székelyföld közösen kell tervezzen – vélekedett Szántó Lóránt, a Visit Maros vezetője is, aki indulópontként jellemezte a konferenciát, amelyen olyanok vesznek részt, akik felismerték, hogy a három megye együtt kell kidolgozza a turisztikai stratégiát. „Eddig főként megérzés után dolgozott mindenki, de nyilvánvaló, hogy kell a stratégia, kell a közös tervezés” – érvelt.
A szakember szerint a Visit Marosnak csak összehangoló, összekötő szerepe van, próbál rámutatni olyan elemekre, amelyeket érdemes kihasználni, javaslatokat tesz, amelyeket a turisztikai, gazdasági szereplők jó esetben meghallgatnak.
Szováta vonzó turisztikai célpont, nem csak nyáron
Fotó: Rab Zoltán
Véleménye szerint
Meg kellene jelenjenek azok a szolgáltatások – élményparkok, vízi paradicsomok, élményt adó helyek – is, amelyek vonzóvá teszik és itt marasztalják a turistákat. Szántó Lóránt szerint hiányzik Maros megyében a nemzetközi cégek – szállodák, vendéglők – jelenléte, amelyek idevonzanánk a turistákat.
Fontos, hogy a gyakorlat találkozzon az elmélettel, és ez a konferencia erre kiváló lehetőség – nyilatkozta érdeklődésünkre László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Székelyföldi TDM Klaszter vezetője, akitől megtudtuk, hogy most a törvény is lehetővé teszi, hogy a három megyei szervezet, a Visit Maros, Hargita és Kovászna közösen dolgozzon.
– vázolta.
A szombati konferencián többek között Michalkó Gábor, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának professzora is előadást tartott, aki arról beszélt, hogyan válhat egy település jó hellyé, turistákat vonzó célponttá. Mint kiemelte,
esetleg ott le is telepednénk. Azok válnak igazán jó hellyé, amelyekről beszélnek az emberek, posztolnak a közösségi hálókon, amelyeket egymásnak ajánlanak.
Az élhető város a lakóinak és a turistáknak is jó
Fotó: Rab Zoltán
A jó hellyé válást segítheti egy-egy neves cím elnyerése, például , ha világörökség részeként tartják nyilván a települést vagy egy-egy részét, vagy Európa Kulturális fővárosa lesz. Példaként említette, az a tény, hogy Marosvásárhelyen az állatkertet évente 300 ezer látogató keresi fel, már komoly turisztikai potenciál, erre építeni lehet.
A beszélgetések során elhangzott, azok lesznek igazán jó helyekké, ahol „jó fej” emberek vannak, akik szívvel-lélekkel végzik a munkájukat. De a jelenlévők azt is kihangsúlyozták,
Ha élhető egy település, ha van, ahol kikapcsolódni, szórakozni, sportolni, akkor az a turista számára is jó hellyé válik.
A történetek meséléséről, közzétételéről, a szelfik készítéséről is szó volt, hiszen ma minél több alkalommal jelenik meg valamiről egy kis, aranyos történet vagy egy fotó, annál érdekesebbé válik a többiek számára, annál inkább kívánkoznak majd ők is oda. Ezek csak kis apróságok, de jól alkalmazható turistacsalogató módszerek.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy hasonló műhelybeszélgetéseket a közeljövőben is szervezni kell, lehetőséget biztosítva mindenkinek, aki a székelyföldi turizmusban érdekelt, hogy elmondja meglátását, elképzelését, terveit.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!