
A kezdeményezők nem titkolt célja vállalkozásra ösztönözni az erdélyi nőket
Fotó: Kovács Eszter
Ki az anyavállalkozó? Mivel foglalkozik? Egyebek mellett erre keresi a választ az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ). Nő. Élet. Erő címmel egész Székelyföldre kiterjedő szociológiai kutatást végeznek. A téma izgalmas és nagyon új, a térségben ilyen még nem volt.
2018. október 09., 19:442018. október 09., 19:44
2018. október 09., 19:442018. október 09., 19:44
Nő. Élet. Erő című, egész Székelyföldre kiterjedő kutatásának részeként az UKKSZ most kifejezetten azokkal a női vállalkozókkal foglalkozik, akik munkájuk mellett gyermeket is nevelnek, illetve gyermeket várnak. Az anyavállalkozók – a nemzetközi szakirodalomban mompreneurs – a világ egyre több pontján aktívak, hálózatokat és szervezeteket hoznak létre egymás támogatása érdekében, és Erdélyben is hasonló önszerveződés tapasztalható a női vállalkozók körében, magyarázta Györgyei-Szabó Magdolna, a projekt ötletgazdája és vezetője, az UKKSZ ügyvezetője.
A Nő. Élet. Erő projekt részeként eddig 1200 főt kérdeztek meg – fele férfi és fele női vállalkozó – három (Hargita, Kovászna és Maros) megyéből. Továbbá voltak fókuszcsoportos beszélgetések is, szintén férfiakkal és nőkkel egyaránt. „A női vállalkozásokon belül speciális terület az anyavállalkozóké, ezért fontosnak tartottuk ezzel külön is foglalkozni egy online kérdőív formájában” – magyarázta az ötletgazda.
Az UKKSZ honlapján elérhető kérdőívet egyébként Geambașu Réka szociológus állította össze, a munkában társa volt Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Tanszékének oktatója. Orsolya tíz évvel ezelőtt kezdett foglalkozni vállalkozáskutatással, doktori dolgozatát is ebből a témából írta.
„A korábbi kutatás egyik következtetése az volt, hogy
Az akkori kutatásban az anyák statisztikailag felülreprezentáltak voltak, a megkérdezett nők több mint nyolcvan százaléka anya is volt. Innen jött az online kérdőíves lekérdezés ötlete” – magyarázta a kutató, hozzáfűzve, hogy a tapasztalat szerint a gyermekvállalás nemcsak magánéleti, hanem sokszor szakmai változást is hoz a nők életében, sokan ilyenkor fognak saját vállalkozáshoz.
Az anyavállalkozók ékes példája Bíró Jolán, a küküllőkeményfalvi Jolimex, mustárokat és szószokat gyártó cég alapítója, vezetője, székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő. Nem egyszerű összeegyeztetni a gyermeknevelést és a vállalkozást, mondta az üzletasszony, de egyiket sem kell elhagyni a másikért, hangsúlyozta. Bátorításul hozzátette,
Szintén anyavállalkozó, és a projekt másik példaképe Puskai Melinda, aki a csíkszeredai Allmycrafts tulajdonosa. Boltjában nemcsak egyedi fafestékeket forgalmaz, de bútorfestő-tanfolyamokat is tart, és kézművesvásárok, -kiállítások gyakori résztvevője.
„Úgy érzem, megvan bennünk a női életerő. Ez visz minket előre, akár vállalkozókként is” – magyarázta.
Az UKKSZ tagságában is igen kevés a női vállalkozó, ismerte el Nagy György, a szervezet elnöke. „Valószínűleg épp azért hanyagolják a hölgyek a civil életben való részvételt, mert a vállalkozás és a család mellett nem jut még erre is idejük. De ettől függetlenül mi szeretnénk tudni, hogy kik ők, és ebben nagyon jó partnernek bizonyult mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, mind az OTP Bank Románia” – sorolta a szövetség elnöke, aki maga is családi vállalkozás vezetője.
A kérdőívet egyébként október 28-áig tölthetik ki vállalkozók és önfoglalkoztatók egyaránt, 29-én pedig a szervezők a szovátai Danubius Hotel jóvoltából kétszemélyes wellnesshétvégét sorsolnak ki a résztvevők között. Az eredményekre jövő év elejéig kell várni, ekkorra várható a Nő. Élet. Erő projekt summázása.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elismerésében részesült a küküllőkeményfalvi Jolimex Kft. A budapesti Hungexpo égisze alatt megtartott EuroSkills (fiatal szakemberek Európa-bajnoksága) idén Erdélyre is kiterjesztette felhívását, erre jelentkezett az udvarhelyszéki vállalkozás. A Jolimexnek odaítélt Magyar Kézműves Remek díjat Rák János, az MKIK román–magyar tagozatának titkára adta át Székelyudvarhelyen, a 26. Őszi Vásár alkalmával.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!