
A kezdeményezők nem titkolt célja vállalkozásra ösztönözni az erdélyi nőket
Fotó: Kovács Eszter
Ki az anyavállalkozó? Mivel foglalkozik? Egyebek mellett erre keresi a választ az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ). Nő. Élet. Erő címmel egész Székelyföldre kiterjedő szociológiai kutatást végeznek. A téma izgalmas és nagyon új, a térségben ilyen még nem volt.
2018. október 09., 19:442018. október 09., 19:44
Nő. Élet. Erő című, egész Székelyföldre kiterjedő kutatásának részeként az UKKSZ most kifejezetten azokkal a női vállalkozókkal foglalkozik, akik munkájuk mellett gyermeket is nevelnek, illetve gyermeket várnak. Az anyavállalkozók – a nemzetközi szakirodalomban mompreneurs – a világ egyre több pontján aktívak, hálózatokat és szervezeteket hoznak létre egymás támogatása érdekében, és Erdélyben is hasonló önszerveződés tapasztalható a női vállalkozók körében, magyarázta Györgyei-Szabó Magdolna, a projekt ötletgazdája és vezetője, az UKKSZ ügyvezetője.
A Nő. Élet. Erő projekt részeként eddig 1200 főt kérdeztek meg – fele férfi és fele női vállalkozó – három (Hargita, Kovászna és Maros) megyéből. Továbbá voltak fókuszcsoportos beszélgetések is, szintén férfiakkal és nőkkel egyaránt. „A női vállalkozásokon belül speciális terület az anyavállalkozóké, ezért fontosnak tartottuk ezzel külön is foglalkozni egy online kérdőív formájában” – magyarázta az ötletgazda.
Az UKKSZ honlapján elérhető kérdőívet egyébként Geambașu Réka szociológus állította össze, a munkában társa volt Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Tanszékének oktatója. Orsolya tíz évvel ezelőtt kezdett foglalkozni vállalkozáskutatással, doktori dolgozatát is ebből a témából írta.
„A korábbi kutatás egyik következtetése az volt, hogy
Az akkori kutatásban az anyák statisztikailag felülreprezentáltak voltak, a megkérdezett nők több mint nyolcvan százaléka anya is volt. Innen jött az online kérdőíves lekérdezés ötlete” – magyarázta a kutató, hozzáfűzve, hogy a tapasztalat szerint a gyermekvállalás nemcsak magánéleti, hanem sokszor szakmai változást is hoz a nők életében, sokan ilyenkor fognak saját vállalkozáshoz.
Az anyavállalkozók ékes példája Bíró Jolán, a küküllőkeményfalvi Jolimex, mustárokat és szószokat gyártó cég alapítója, vezetője, székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő. Nem egyszerű összeegyeztetni a gyermeknevelést és a vállalkozást, mondta az üzletasszony, de egyiket sem kell elhagyni a másikért, hangsúlyozta. Bátorításul hozzátette,
Szintén anyavállalkozó, és a projekt másik példaképe Puskai Melinda, aki a csíkszeredai Allmycrafts tulajdonosa. Boltjában nemcsak egyedi fafestékeket forgalmaz, de bútorfestő-tanfolyamokat is tart, és kézművesvásárok, -kiállítások gyakori résztvevője.
„Úgy érzem, megvan bennünk a női életerő. Ez visz minket előre, akár vállalkozókként is” – magyarázta.
Az UKKSZ tagságában is igen kevés a női vállalkozó, ismerte el Nagy György, a szervezet elnöke. „Valószínűleg épp azért hanyagolják a hölgyek a civil életben való részvételt, mert a vállalkozás és a család mellett nem jut még erre is idejük. De ettől függetlenül mi szeretnénk tudni, hogy kik ők, és ebben nagyon jó partnernek bizonyult mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, mind az OTP Bank Románia” – sorolta a szövetség elnöke, aki maga is családi vállalkozás vezetője.
A kérdőívet egyébként október 28-áig tölthetik ki vállalkozók és önfoglalkoztatók egyaránt, 29-én pedig a szervezők a szovátai Danubius Hotel jóvoltából kétszemélyes wellnesshétvégét sorsolnak ki a résztvevők között. Az eredményekre jövő év elejéig kell várni, ekkorra várható a Nő. Élet. Erő projekt summázása.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elismerésében részesült a küküllőkeményfalvi Jolimex Kft. A budapesti Hungexpo égisze alatt megtartott EuroSkills (fiatal szakemberek Európa-bajnoksága) idén Erdélyre is kiterjesztette felhívását, erre jelentkezett az udvarhelyszéki vállalkozás. A Jolimexnek odaítélt Magyar Kézműves Remek díjat Rák János, az MKIK román–magyar tagozatának titkára adta át Székelyudvarhelyen, a 26. Őszi Vásár alkalmával.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!