
A kezdeményezők nem titkolt célja vállalkozásra ösztönözni az erdélyi nőket
Fotó: Kovács Eszter
Ki az anyavállalkozó? Mivel foglalkozik? Egyebek mellett erre keresi a választ az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ). Nő. Élet. Erő címmel egész Székelyföldre kiterjedő szociológiai kutatást végeznek. A téma izgalmas és nagyon új, a térségben ilyen még nem volt.
2018. október 09., 19:442018. október 09., 19:44
2018. október 09., 19:442018. október 09., 19:44
Nő. Élet. Erő című, egész Székelyföldre kiterjedő kutatásának részeként az UKKSZ most kifejezetten azokkal a női vállalkozókkal foglalkozik, akik munkájuk mellett gyermeket is nevelnek, illetve gyermeket várnak. Az anyavállalkozók – a nemzetközi szakirodalomban mompreneurs – a világ egyre több pontján aktívak, hálózatokat és szervezeteket hoznak létre egymás támogatása érdekében, és Erdélyben is hasonló önszerveződés tapasztalható a női vállalkozók körében, magyarázta Györgyei-Szabó Magdolna, a projekt ötletgazdája és vezetője, az UKKSZ ügyvezetője.
A Nő. Élet. Erő projekt részeként eddig 1200 főt kérdeztek meg – fele férfi és fele női vállalkozó – három (Hargita, Kovászna és Maros) megyéből. Továbbá voltak fókuszcsoportos beszélgetések is, szintén férfiakkal és nőkkel egyaránt. „A női vállalkozásokon belül speciális terület az anyavállalkozóké, ezért fontosnak tartottuk ezzel külön is foglalkozni egy online kérdőív formájában” – magyarázta az ötletgazda.
Az UKKSZ honlapján elérhető kérdőívet egyébként Geambașu Réka szociológus állította össze, a munkában társa volt Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Tanszékének oktatója. Orsolya tíz évvel ezelőtt kezdett foglalkozni vállalkozáskutatással, doktori dolgozatát is ebből a témából írta.
„A korábbi kutatás egyik következtetése az volt, hogy
Az akkori kutatásban az anyák statisztikailag felülreprezentáltak voltak, a megkérdezett nők több mint nyolcvan százaléka anya is volt. Innen jött az online kérdőíves lekérdezés ötlete” – magyarázta a kutató, hozzáfűzve, hogy a tapasztalat szerint a gyermekvállalás nemcsak magánéleti, hanem sokszor szakmai változást is hoz a nők életében, sokan ilyenkor fognak saját vállalkozáshoz.
Az anyavállalkozók ékes példája Bíró Jolán, a küküllőkeményfalvi Jolimex, mustárokat és szószokat gyártó cég alapítója, vezetője, székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő. Nem egyszerű összeegyeztetni a gyermeknevelést és a vállalkozást, mondta az üzletasszony, de egyiket sem kell elhagyni a másikért, hangsúlyozta. Bátorításul hozzátette,
Szintén anyavállalkozó, és a projekt másik példaképe Puskai Melinda, aki a csíkszeredai Allmycrafts tulajdonosa. Boltjában nemcsak egyedi fafestékeket forgalmaz, de bútorfestő-tanfolyamokat is tart, és kézművesvásárok, -kiállítások gyakori résztvevője.
„Úgy érzem, megvan bennünk a női életerő. Ez visz minket előre, akár vállalkozókként is” – magyarázta.
Az UKKSZ tagságában is igen kevés a női vállalkozó, ismerte el Nagy György, a szervezet elnöke. „Valószínűleg épp azért hanyagolják a hölgyek a civil életben való részvételt, mert a vállalkozás és a család mellett nem jut még erre is idejük. De ettől függetlenül mi szeretnénk tudni, hogy kik ők, és ebben nagyon jó partnernek bizonyult mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, mind az OTP Bank Románia” – sorolta a szövetség elnöke, aki maga is családi vállalkozás vezetője.
A kérdőívet egyébként október 28-áig tölthetik ki vállalkozók és önfoglalkoztatók egyaránt, 29-én pedig a szervezők a szovátai Danubius Hotel jóvoltából kétszemélyes wellnesshétvégét sorsolnak ki a résztvevők között. Az eredményekre jövő év elejéig kell várni, ekkorra várható a Nő. Élet. Erő projekt summázása.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elismerésében részesült a küküllőkeményfalvi Jolimex Kft. A budapesti Hungexpo égisze alatt megtartott EuroSkills (fiatal szakemberek Európa-bajnoksága) idén Erdélyre is kiterjesztette felhívását, erre jelentkezett az udvarhelyszéki vállalkozás. A Jolimexnek odaítélt Magyar Kézműves Remek díjat Rák János, az MKIK román–magyar tagozatának titkára adta át Székelyudvarhelyen, a 26. Őszi Vásár alkalmával.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
szóljon hozzá!