
A kezdeményezők nem titkolt célja vállalkozásra ösztönözni az erdélyi nőket
Fotó: Kovács Eszter
Ki az anyavállalkozó? Mivel foglalkozik? Egyebek mellett erre keresi a választ az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ). Nő. Élet. Erő címmel egész Székelyföldre kiterjedő szociológiai kutatást végeznek. A téma izgalmas és nagyon új, a térségben ilyen még nem volt.
2018. október 09., 19:442018. október 09., 19:44
2018. október 09., 19:442018. október 09., 19:44
Nő. Élet. Erő című, egész Székelyföldre kiterjedő kutatásának részeként az UKKSZ most kifejezetten azokkal a női vállalkozókkal foglalkozik, akik munkájuk mellett gyermeket is nevelnek, illetve gyermeket várnak. Az anyavállalkozók – a nemzetközi szakirodalomban mompreneurs – a világ egyre több pontján aktívak, hálózatokat és szervezeteket hoznak létre egymás támogatása érdekében, és Erdélyben is hasonló önszerveződés tapasztalható a női vállalkozók körében, magyarázta Györgyei-Szabó Magdolna, a projekt ötletgazdája és vezetője, az UKKSZ ügyvezetője.
A Nő. Élet. Erő projekt részeként eddig 1200 főt kérdeztek meg – fele férfi és fele női vállalkozó – három (Hargita, Kovászna és Maros) megyéből. Továbbá voltak fókuszcsoportos beszélgetések is, szintén férfiakkal és nőkkel egyaránt. „A női vállalkozásokon belül speciális terület az anyavállalkozóké, ezért fontosnak tartottuk ezzel külön is foglalkozni egy online kérdőív formájában” – magyarázta az ötletgazda.
Az UKKSZ honlapján elérhető kérdőívet egyébként Geambașu Réka szociológus állította össze, a munkában társa volt Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Tanszékének oktatója. Orsolya tíz évvel ezelőtt kezdett foglalkozni vállalkozáskutatással, doktori dolgozatát is ebből a témából írta.
„A korábbi kutatás egyik következtetése az volt, hogy
Az akkori kutatásban az anyák statisztikailag felülreprezentáltak voltak, a megkérdezett nők több mint nyolcvan százaléka anya is volt. Innen jött az online kérdőíves lekérdezés ötlete” – magyarázta a kutató, hozzáfűzve, hogy a tapasztalat szerint a gyermekvállalás nemcsak magánéleti, hanem sokszor szakmai változást is hoz a nők életében, sokan ilyenkor fognak saját vállalkozáshoz.
Az anyavállalkozók ékes példája Bíró Jolán, a küküllőkeményfalvi Jolimex, mustárokat és szószokat gyártó cég alapítója, vezetője, székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő. Nem egyszerű összeegyeztetni a gyermeknevelést és a vállalkozást, mondta az üzletasszony, de egyiket sem kell elhagyni a másikért, hangsúlyozta. Bátorításul hozzátette,
Szintén anyavállalkozó, és a projekt másik példaképe Puskai Melinda, aki a csíkszeredai Allmycrafts tulajdonosa. Boltjában nemcsak egyedi fafestékeket forgalmaz, de bútorfestő-tanfolyamokat is tart, és kézművesvásárok, -kiállítások gyakori résztvevője.
„Úgy érzem, megvan bennünk a női életerő. Ez visz minket előre, akár vállalkozókként is” – magyarázta.
Az UKKSZ tagságában is igen kevés a női vállalkozó, ismerte el Nagy György, a szervezet elnöke. „Valószínűleg épp azért hanyagolják a hölgyek a civil életben való részvételt, mert a vállalkozás és a család mellett nem jut még erre is idejük. De ettől függetlenül mi szeretnénk tudni, hogy kik ők, és ebben nagyon jó partnernek bizonyult mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, mind az OTP Bank Románia” – sorolta a szövetség elnöke, aki maga is családi vállalkozás vezetője.
A kérdőívet egyébként október 28-áig tölthetik ki vállalkozók és önfoglalkoztatók egyaránt, 29-én pedig a szervezők a szovátai Danubius Hotel jóvoltából kétszemélyes wellnesshétvégét sorsolnak ki a résztvevők között. Az eredményekre jövő év elejéig kell várni, ekkorra várható a Nő. Élet. Erő projekt summázása.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elismerésében részesült a küküllőkeményfalvi Jolimex Kft. A budapesti Hungexpo égisze alatt megtartott EuroSkills (fiatal szakemberek Európa-bajnoksága) idén Erdélyre is kiterjesztette felhívását, erre jelentkezett az udvarhelyszéki vállalkozás. A Jolimexnek odaítélt Magyar Kézműves Remek díjat Rák János, az MKIK román–magyar tagozatának titkára adta át Székelyudvarhelyen, a 26. Őszi Vásár alkalmával.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
szóljon hozzá!