
• Fotó: Gyerő József Facebook oldala
Szombaton megtartotta hivatalos turisztikai szezonnyitóját Kovászna, a nemrég elfogadott logó szerint „a mofetták és ezer borvízforrás városa”.
2019. június 23., 17:472019. június 23., 17:47
A városi művelődési ház udvarán tartott rendezvényen gasztronómiai és kovásznai borvízkóstolóra került sor, bemutatták a helyi szállásadókat, látványosságokat, jellegzetességeket, volt hagyományos termékvásár és kézműves- bemutatók is, illetve felléptek a helyi tánccsoportok, fúvószenekar és mazsorett csoport.
A városi könyvtárban megnyílt a Kovászna a mofetták és az ezer borvízforrás városa kiállítás, a Városi Művelődési Ház kiállítótermében és nagytermében Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész emlékkiállítása, és a Mohos fotóklub éves tárlata.
– mondta Gyerő József polgármester.
A fürdőváros szálláshelyeiben 2017-ben 56 ezer vendéget regisztráltak, tavaly már a számuk meghaladta a 61 ezret. Közülük 2375 turista érkezett külföldről. A város évekig a „szociális turizmusra” alapozott, az állam által támogatott kezelési- és üdülőjegyekkel érkeztek a vendégek, ám az utóbbi években a négycsillagos szállodák megépülésével, a meglevők korszerűsítésével a vagyonosabb vendégek is megjelentek. Az önkormányzat idén egy lejről két lejre emelte a turisztikai illetéket, az ebből a városkasszába tavaly befolyt 548 ezer lejt az infrastruktúra fejlesztésére, népszerűsítésre, rendezvények szervezésére fordítják.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!