Barti az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnökeként már négy évvel ezelőtt is tanácselnök szeretett volna lenni
Fotó: Keresztes Zoltán
Bejelentette tanácselnök-jelölési szándékát Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnöke, Hargita Megye Tanácsának jelenlegi alelnöke a gyergyószéki önkormányzati vezetők társaságában, hétfőn. Immár hárman pályáznak egyetlen funkcióra.
2024. március 11., 13:202024. március 11., 13:20
2024. március 11., 14:572024. március 11., 14:57
Jelentősen felértékelődött Hargita Megye Tanácsának elnöki funkciója: miután több mint egy hete Borboly Csaba jelenlegi elnök jelezte, hogy igényt tart az ötödik elnöki mandátumra is, szombaton pedig Bíró Barna Botond, az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Hargita Megye Tanácsának jelenlegi alelnöke tett ugyanígy, hétfőn pedig Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának másik alelnöke is bejelentkezett.
Barti az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnökeként már négy évvel ezelőtt is tanácselnök szeretett volna lenni, ám akkor még Borboly mellett döntött az RMDSZ csúcsvezetése, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa.
„A jelenlévő kollégákkal arról tanácskoztunk az elmúlt időszakban, hogy mi az elvárásunk a megyei tanács intézményétől, mi az elvárásunk a megyei tanács elnökétől, mi az a feladat, amit el kell látni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a legfontosabb feladat a cselekvő emberek segítése, legyenek ezek dolgozók, gazdák, vállalkozók, üzletemberek, a nyugdíj mellett még munkát vállalók vagy a tanulmányaik mellett részmunkát vállaló diákok.
Szükség van arra, hogy a helyi cégek fejlesztési forrásokhoz jussanak és fejlődhessenek, nagyobb hozzáadott értéket termeljenek, ezáltal magasabb fizetést adjanak és a munkaerőt képezzék” – vázolta fel jövőképét Barti Tihamér.
Két érdekes példát is említett. „Felmértük, hogy jelenleg hol állunk: példaként mondhatom, hogy megyei szinten több mint 9 ezer magánvállalkozás működik aktívan, melynek csupán 1,2 százaléka közepes vagy nagy méretű vállalat; ugyanakkor a megyében az összes munkahely 40 százalékát és a forgalom közel 45 százalékát a közepes és nagy méretű vállalatok adják. Tehát hangsúlyoznám, hogy
Mi úgy gondoljuk, megtaláltuk a fejlődés receptjét. Azt a receptet, amely alkalmazása nyomán Gyergyó térségébe az utóbbi 3–4 évben több száz millió euró értékű beruházás érkezett” – húzta alá.
Barti Tihamér még emlékeztetett, „Udvarhelynek négy évvel ezelőtt úgy tűnik, ígértek valamit, Gyergyónak már harminc éve ígérnek, ezeken én túl akarok lépni.
Vannak emberek, akiknek jobb életkörülményeket kell teremteni, vannak fiatalok, akiknek jövőt kell biztosítani. Minőségi adminisztrációt kell biztosítani, nem propagandagépezetet! Teret kell adni a szakértelemnek.”
Hargita megyében ezúttal is az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának (HET) a feladata, hogy megnevezze, ki lesz a szövetség megyeitanácselnök-jelöltje; ezt április 14-ig meg kell tegye. A HET-et Csíkszékről és Udvarhelyszékről hat-hat személy, Gyergyószékről pedig három személy képviseli. Van ugyanakkor egy csavar az eljárásban: a HET egyik belső döntéshozó kritériuma szerint
Honnan fognak átszavazni?
A jelölési eljárás Hargita megyében tehát összetettebb, mivel ez az egyetlen megye az országban, ahol az RMDSZ-nek három területi szervezete is működik, a csíki, az udvarhelyi és a gyergyói (nincs egységes megyei szervezet). Mindhárom egymástól független és egyenrangú tagja a szövetségnek. A rendszerváltozás óta a következőképpen alakult a tanácselnökök sorrendje:
És akkor ki lesz 2024-től? Már van három jelölt
Érdemes emlékeznünk arra, hogy mindegyik tanácselnök egy becsületbeli rotációs elv alapján foglalta el a tisztségét, ám a mandátum végén már nem nagyon számított a rotációs elv, többen újra szerették volna választatni magukat. Volt azonban, akit meggyőztek, de volt, akit nem lehetett. Emlékezetünk szerint ilyen volt Kolumbán Gábor, aki elnökjelöltként indult 2000-ben is, ám Zsombori Vilmos legyőzte őt. Első mandátuma lejárta után már Borboly Csaba sem tartotta fontosnak a hagyományt.
Feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebookon megosztott videó. Értesülésünket a polgármester is megerősítette.
Uzon elárasztott útjain csütörtökön kissé visszább húzódott a víz, Bácsteleken és Kökösben folyamatosan dolgozik több száz ember, hogy a gátakat megerősítsék.
Daniel David tanügyminiszter kijelentette csütörtökön, hogy az iskolai oktatással kapcsolatban a leginkább a funkcionális analfabetizmus miatt aggódik.
Valamilyen lábbelit mindig is viselni kellett, nemdebár? Na de milyet? És miért?
A cipők története a divattörténet tudományának méltatlanul elfeledett, ám annál érdekesebb ága, Benő Eszter segítségével felfedezőútra indulhatunk e területen.
Rögtönzött falugyűlést tart a parajdi kultúrotthonban Antal Lóránt Hargita megyei szenátor, melyen a település kétségbeesett, feldúlt lakóinak igyekszik válaszolni a kérdéseire.
Az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött, hogy a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatokat nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársakra és a gyerekekre.
Hétfőn még nem tudhatták a nagyborosnyói és kökösbácsteleki lakók, hogy néhányuk otthonát csütörtökön már csak csónakkal lehet megközelíteni. Az árvíz nem kímélte sem a házakat, sem a háziállatokat – nyomában csak sár és elkeseredés maradt.
Az MPE kitart a Fidesz-KDNP és Orbán Viktor mellett és arra buzdítja a magyarokat, hogy a jövő évi magyarországi választásokon szavazataikkal segítsék győzelemhez a nemzeti kormányt.
Nicușor Dan államfő csütörtökön közölte, hogy valós időben tájékoztatják az áradásokról, és gyors beavatkozásra kérte a hatóságokat az emberéletek és az anyagi javak védelmében.
Harmadfokú (vörös jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) öt erdélyi és moldvai megye folyóira.
5 hozzászólás