Sorra érkeznek a páciensek a kórházakba. A járványhelyzet a krónikus betegségekben szenvedők kezelését is körülményesebbé tette
Fotó: Pinti Attila
Már nyolc hónapja tombol a koronavírus-járvány Romániában, az utóbbi időszakban pedig folyamatosan növekedtek az esetszámok, így a kórházak országszerte egyre leterheltebbé válnak. A számos járványügyi korlátozásnak sok esetben a krónikus betegségekben szenvedők látják kárát, akik nehezebben férnek hozzá a szükséges kezelésekhez. A székelyföldi kórházakban is érezhető a járványhelyzet hatása, egyebek mellett meghosszabbodott a várakozási idő, és egyes kórházakban már nem biztosított az ellátás a krónikus betegek számára.
2020. október 20., 22:052020. október 20., 22:05
2020. október 20., 22:092020. október 20., 22:09
A koronavírus krónikus betegségekben szenvedők ellátására gyakorolt hatását vizsgálta frissen nyilvánosságra hozott felmérésében a Romániai Egészségügyi Obszervatórium. Mint ebből kiderül, a március és augusztus közötti időszakban a krónikus betegek kezelése mintegy felére csökkent az országban. A HIV-fertőzött és AIDS-betegek kórházi ellátásában tapasztalható a legnagyobb visszaesés, a beutalások száma esetükben 80 százalékkal kevesebb a korábbi év hasonló időszakához képest.
A daganatos megbetegedések tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, a beutalások száma esetükben 46 százalékkal csökkent, a szklerózis multiplexben szenvedők esetében 57 százalékos visszaesést jegyeztek, a cukorbetegeknél 67 százalékosat, a tuberkulózisban szenvedő betegek beutalása pedig a felére csökkent. A Hargita és Maros megyei kórházakban is érezhető a járványhelyzet kedvezőtlen hatása, főként Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen vannak problémák.
A Hargita megyei nem koronavírus-fertőzött betegek többsége a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban részesül ellátásban, mivel sokukat ide szállítják át Székelyudvarhelyről is a háttérkórházi besorolása miatt.
– tudtuk meg Szekeres Ildikó ápolási igazgatótól. Mint részletezte, a krónikus betegségben szenvedő betegek, akiket beutalásra jegyeznek elő, az ezt megelőző napon bemennek a kórházba, ahol koronavírustesztet végeznek számukra. Másnap a teszt eredményének függvényében kerülnek az illetékes osztályra, amelyre a beutalójuk szól. A sürgősségi osztályra érkezők az ellátást követően az úgynevezett tamponzónába kerülnek, és szintén mintát vesznek tőlük, majd negatív eredmény esetén a megfelelő osztályra, pozitív esetében pedig vagy a fertőző betegségeket kezelő osztályra kerülnek, vagy átszállítják őket Székelyudvarhelyre.
Ez azt jelenti, hogy
Ez viszont az ápolási igazgató szerint nem jelenti azt, hogy ellátás nélkül maradnak a teszt eredményére várók. Amíg a tamponzónában tartózkodnak, a kezelőorvos megvizsgálja őket, szükség esetén kezelést is kapnak, de olyanra is volt már példa, hogy a helyzet súlyossága miatt nem volt idő megvárni a teszteredményt, ezért anélkül végezték el a szükséges műtétet.
A tamponzónában töltött idő hossza nagyban függ attól, hogy mikor érkezik a beteg, mivel naponta három alakalommal végzünk teszteket. Az esti órákban érkezőket például másnap reggel teszteljük (addig a tamponzónában kénytelen várakozni – szerk. megj.) és az eredmények kora délután érkeznek, így esetükben hosszabb időről van szó, de ezalatt is ellátásban részesülnek” – magyarázta Szekeres Ildikó.
Arra is kitért, hogy mivel a kórházban több koronavírus-fertőzést igazoltak a személyzet körében, nagy fejtörést okozott, miként tudják úgy átszervezni a munkát, hogy ennek a betegek ne lássák kárát. „Ez jelenleg is valós veszélyt jelent, kevesebb a rendelkezésre álló munkaerő, és nagy kihívás, miként alakítjuk át a kollégák programját. Emiatt azonban nem volt kiesés, ugyanúgy ellátjuk a betegeket, és műtéteket sem halasztottunk el” – húzta alá az ápolási igazgató. Hozzátette: az egyéb betegségekben szenvedőkre tevődik a nagyobb hangsúly az intézményben, hiszen jóval magasabb számban fordulnak hozzájuk, főként mióta Hargita megye más településeiről is oda szállítják őket.
Ehhez még hozzáadódik a sürgősségi ellátás és a járóbeteg-rendelők, ahol naponta több mint 50 személyt látnak el a szakorvosok. Ebből is látható, hogy az egyéb betegségben szenvedők továbbra is megfelelő ellátásban részesülnek” – hangsúlyozta Szekeres Ildikó.
A Gyergyószentmiklósi Városi Kórháznak a csíkszeredaihoz hasonlóan egy külső épületben működik a fertőző betegségeket kezelő osztálya, így a koronavírus-fertőzöttek nem kerülnek kapcsolatba a főépületben ápolt, egyéb betegségekben szenvedő páciensekkel – szögezte le megkeresésünkre Bíró Levente megbízott igazgató. Mint mondta, ez azért fontos, mert
„A múlt hónapban például mintegy 4000 beteg fordult meg a kórházban, ami sokkal kevesebb a megszokottnál, ennek viszont csak egy százalékát tették ki a koronavírus-fertőzött vagy gyanús esetek. Ezek az adatok folyamatosan változnak, ebben a hónapban a robbanásszerű esetszám-növekedés miatt emelkedett ez az arány, de még mindig számottevően több egyéb betegségben szenvedőt látunk el a koronavírus-fertőzöttekhez képest” – emelte ki Bíró Levente.
Arra is kitért, hogy esetükben is hosszabbodott valamelyest a várakozási idő a járványtani szűrés miatt, amely során megmérik a hozzájuk fordulók testhőmérsékletét, és ki kell tölteniük egy nyilatkozatot is, amelyben az esetleges tüneteikre kérdeznek rá, illetve arra, hogy kerültek-e kapcsolatba koronavírus-fertőzött személlyel. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül.
Várjuk a betegeket és fel vagyunk készülve az ellátásukra, illetve vigyázunk arra is, hogy senki se legyen kitéve a megfertőződés veszélyének” – zárta az igazgató.
A Maros Megyei Klinikai Kórház sajtószóvivője, Gáll Boglárka a Székelyhon érdeklődésére elmondta, hogy a járvány kezdetén a legtöbb osztályt koronavírusos betegek fogadására alakították át, így sokáig kizárólag ezeket a betegeket fogadták. Júniustól kezdtek el újra krónikus vagy sürgősségi eseteket fogadni, akkor alakították át úgy az épületeket, hogy be tudják tartani a járványügyi előírásokat. „Jelenleg az 1-es és 2-es fertőző betegségek klinikáján, a tüdőgyógyászaton vannak csak koronavírusos betegek, és a 12 intenzív terápiás ágyat mind számukra tartjuk fenn, jelenleg foglalt valamennyi. A többi klinikán zavartalanul fogadunk más betegeket is, az előjegyzéseket, beutalásokat nem kellett visszamondjuk. A betegeket a szűrősátorban fogadják, megmérik a lázukat, kitöltetnek velük egy kötelező kérdőívet és csak ezt követően léphetnek be az épületbe” – sorolta a szóvivő.
Mivel a lakosság körében gyakran hangoztatják, hogy elsősorban az onkológiai kezelésekre szorult betegek sínylik meg ezt az időszakot, rákérdeztünk, hogy Marosvásárhelyen milyen tapasztalataik vannak ezen a téren. Mint Gáll Boglárka elmondta,
Reményeik szerint év végéig befejezik a felújítást és visszaköltözhet régi helyére az egészségügyi intézet, ezáltal pedig újra fogadni tudják a betegeket.
Tavasszal teljes volt a stop. Júniustól kezdtek el újra krónikus vagy sürgősségi eseteket fogadni
Fotó: Haáz Vince
Vannak azonban olyan egészségügyi intézmények is, amelyek az eddig említetteknél nehezebb helyzetben vannak. Az egészségügyi minisztériumhoz tartozó Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége október 12-én jelentette be, hogy a koronavírusos esetszám növekedése miatt ezután nem tudnak krónikus betegeket fogadni, a fertőzöttek mellett csakis a sürgősségi, életveszélyes helyzetben levőket látják el. Emellett látogatók sem léphetnek be az épületbe.
A Hargita megyei koronavírusos betegek számának ugrásszerű növekedése előtt, vagyis szeptember végéig a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban minden osztályon fogadták a betegeket. Mivel azonban ezt az egészségügyi intézményt elsősorban koronavírusos betegek fogadására jelölte ki az egészségügyi minisztérium, az esetszám növekedése következtében fokozatosan visszaszorultak a krónikus betegek és a sürgősségi ellátásra szoruló esetek.
Mint a kórház orvosigazgatójától, Lőrinczi Csabától megtudtuk,
„Az intenzív terápiás ágyainkat is teljesen oda kellett adjuk a koronavírusos betegeknek, így ha sürgősségi esetben fordulnak hozzánk, Csíkszeredába kell küldjük a betegeket. Ez nehézséget jelent a páciensek és hozzátartozóik számára, hiszen mindenki szeretné, ha a súlyos betegek otthonukhoz közel maradhatnának. Jelenleg azonban ezen változtatni nem lehet. Megpróbáltuk úgy tehermentesíteni a kórházi ágyakat és segíteni a koronavírusos betegeknek, hogy a tünetmenteseket vagy enyhe tünetekkel rendelkezőket napi beutalással fogadjuk, megvizsgáljuk, és ha jó az állapotuk, akkor otthonukban gyógyulhatnak. Így nem foglaltuk el a kórházi ágyakat a tünetmentesekkel és azokkal, akik egyébként otthon is eltölthetik a 14 kötelező karantént” – mutatott rá Lőrinczi Csaba.
Az orvosigazgató szerint a krónikus betegek nagy többsége megértette, hogy jelenleg nem tudják őket fogadni, amennyiben lehetett, elhalasztották a beavatkozásokat, kezeléseket. Lőrinczi Csaba ugyanakkor azt is elárulta, hogy orvosként és kórházként számukra jelenleg nagy nehézséget jelent, hogy szinte napi szinten változnak a rendelkezések, elvárások, szabályok, folyamatosan átalakítások vannak.
Nehezen értik meg és még nehezebben tudják elfogadni, hogy jelenleg a törvényt ezt tiltja, semmikképp nem tudják beengedni a hozzátartozót a koronavírussal fertőzött beteghez.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
4 hozzászólás