Hirdetés
Hirdetés

Háttérbe szorulnak a krónikus betegségekben szenvedők a járványhelyzetben?

Sorra érkeznek a páciensek a kórházakba. A járványhelyzet a krónikus betegségekben szenvedők kezelését is körülményesebbé tette •  Fotó: Pinti Attila

Sorra érkeznek a páciensek a kórházakba. A járványhelyzet a krónikus betegségekben szenvedők kezelését is körülményesebbé tette

Fotó: Pinti Attila

Már nyolc hónapja tombol a koronavírus-járvány Romániában, az utóbbi időszakban pedig folyamatosan növekedtek az esetszámok, így a kórházak országszerte egyre leterheltebbé válnak. A számos járványügyi korlátozásnak sok esetben a krónikus betegségekben szenvedők látják kárát, akik nehezebben férnek hozzá a szükséges kezelésekhez. A székelyföldi kórházakban is érezhető a járványhelyzet hatása, egyebek mellett meghosszabbodott a várakozási idő, és egyes kórházakban már nem biztosított az ellátás a krónikus betegek számára.

Iszlai Katalin

Simon Virág

2020. október 20., 22:052020. október 20., 22:05

2020. október 20., 22:092020. október 20., 22:09

A koronavírus krónikus betegségekben szenvedők ellátására gyakorolt hatását vizsgálta frissen nyilvánosságra hozott felmérésében a Romániai Egészségügyi Obszervatórium. Mint ebből kiderül, a március és augusztus közötti időszakban a krónikus betegek kezelése mintegy felére csökkent az országban. A HIV-fertőzött és AIDS-betegek kórházi ellátásában tapasztalható a legnagyobb visszaesés, a beutalások száma esetükben 80 százalékkal kevesebb a korábbi év hasonló időszakához képest.

A daganatos megbetegedések tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, a beutalások száma esetükben 46 százalékkal csökkent, a szklerózis multiplexben szenvedők esetében 57 százalékos visszaesést jegyeztek, a cukorbetegeknél 67 százalékosat, a tuberkulózisban szenvedő betegek beutalása pedig a felére csökkent. A Hargita és Maros megyei kórházakban is érezhető a járványhelyzet kedvezőtlen hatása, főként Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen vannak problémák.

Várakozás a teszteredményre

A Hargita megyei nem koronavírus-fertőzött betegek többsége a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban részesül ellátásban, mivel sokukat ide szállítják át Székelyudvarhelyről is a háttérkórházi besorolása miatt.

A megyeszékhelyen tehát elképzelhetetlen, hogy az egyéb betegségben szenvedők háttérbe szoruljanak a járványhelyzet miatt, az viszont tény, hogy a várakozási idő meghosszabbodott a kórházban bevezetett tesztelési eljárás miatt

– tudtuk meg Szekeres Ildikó ápolási igazgatótól. Mint részletezte, a krónikus betegségben szenvedő betegek, akiket beutalásra jegyeznek elő, az ezt megelőző napon bemennek a kórházba, ahol koronavírustesztet végeznek számukra. Másnap a teszt eredményének függvényében kerülnek az illetékes osztályra, amelyre a beutalójuk szól. A sürgősségi osztályra érkezők az ellátást követően az úgynevezett tamponzónába kerülnek, és szintén mintát vesznek tőlük, majd negatív eredmény esetén a megfelelő osztályra, pozitív esetében pedig vagy a fertőző betegségeket kezelő osztályra kerülnek, vagy átszállítják őket Székelyudvarhelyre.

Ez azt jelenti, hogy

tesztelés nélkül egyetlen beteget sem utalnak be a kórházba annak érdekében, hogy fertőzött személy ne kerüljön a főépületbe.

Ez viszont az ápolási igazgató szerint nem jelenti azt, hogy ellátás nélkül maradnak a teszt eredményére várók. Amíg a tamponzónában tartózkodnak, a kezelőorvos megvizsgálja őket, szükség esetén kezelést is kapnak, de olyanra is volt már példa, hogy a helyzet súlyossága miatt nem volt idő megvárni a teszteredményt, ezért anélkül végezték el a szükséges műtétet.

Idézet
Olyan nem történhet meg, hogy valakinek azért súlyosbodjon az állapota, vagy netán életét veszítse, mert addig nem kap kezelést, amíg meg nem érkezik a teszteredmény. Senki sem marad ellátás nélkül a járványhelyzetben.

A tamponzónában töltött idő hossza nagyban függ attól, hogy mikor érkezik a beteg, mivel naponta három alakalommal végzünk teszteket. Az esti órákban érkezőket például másnap reggel teszteljük (addig a tamponzónában kénytelen várakozni – szerk. megj.) és az eredmények kora délután érkeznek, így esetükben hosszabb időről van szó, de ezalatt is ellátásban részesülnek” – magyarázta Szekeres Ildikó.

Hirdetés

Sokkal több a krónikus beteg

Arra is kitért, hogy mivel a kórházban több koronavírus-fertőzést igazoltak a személyzet körében, nagy fejtörést okozott, miként tudják úgy átszervezni a munkát, hogy ennek a betegek ne lássák kárát. „Ez jelenleg is valós veszélyt jelent, kevesebb a rendelkezésre álló munkaerő, és nagy kihívás, miként alakítjuk át a kollégák programját. Emiatt azonban nem volt kiesés, ugyanúgy ellátjuk a betegeket, és műtéteket sem halasztottunk el” – húzta alá az ápolási igazgató. Hozzátette: az egyéb betegségekben szenvedőkre tevődik a nagyobb hangsúly az intézményben, hiszen jóval magasabb számban fordulnak hozzájuk, főként mióta Hargita megye más településeiről is oda szállítják őket.

Idézet
Naponta átlagosan több mint 300 bennfekvő betegünk van, ebből a fertőző betegségeket kezelő osztályon mintegy 70-80 koronavírusos beteget kezelnek.

Ehhez még hozzáadódik a sürgősségi ellátás és a járóbeteg-rendelők, ahol naponta több mint 50 személyt látnak el a szakorvosok. Ebből is látható, hogy az egyéb betegségben szenvedők továbbra is megfelelő ellátásban részesülnek” – hangsúlyozta Szekeres Ildikó.

Elkerült találkozás

A Gyergyószentmiklósi Városi Kórháznak a csíkszeredaihoz hasonlóan egy külső épületben működik a fertőző betegségeket kezelő osztálya, így a koronavírus-fertőzöttek nem kerülnek kapcsolatba a főépületben ápolt, egyéb betegségekben szenvedő páciensekkel – szögezte le megkeresésünkre Bíró Levente megbízott igazgató. Mint mondta, ez azért fontos, mert

a járványhelyzet miatt a páciensek tartanak attól, hogy a kórházhoz forduljanak.

„A múlt hónapban például mintegy 4000 beteg fordult meg a kórházban, ami sokkal kevesebb a megszokottnál, ennek viszont csak egy százalékát tették ki a koronavírus-fertőzött vagy gyanús esetek. Ezek az adatok folyamatosan változnak, ebben a hónapban a robbanásszerű esetszám-növekedés miatt emelkedett ez az arány, de még mindig számottevően több egyéb betegségben szenvedőt látunk el a koronavírus-fertőzöttekhez képest” – emelte ki Bíró Levente.

Arra is kitért, hogy esetükben is hosszabbodott valamelyest a várakozási idő a járványtani szűrés miatt, amely során megmérik a hozzájuk fordulók testhőmérsékletét, és ki kell tölteniük egy nyilatkozatot is, amelyben az esetleges tüneteikre kérdeznek rá, illetve arra, hogy kerültek-e kapcsolatba koronavírus-fertőzött személlyel. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül.

Idézet
A járvány hazai felbukkanását követő időszakban, a tavaszi szükségállapot ideje alatt volt rá példa, hogy kezeléseket, műtéteket kellett elhalasztani, de az utóbbi hónapokban ez már nem jellemző.

Várjuk a betegeket és fel vagyunk készülve az ellátásukra, illetve vigyázunk arra is, hogy senki se legyen kitéve a megfertőződés veszélyének” – zárta az igazgató.

Nem kellett elutasítsanak beteget?

A Maros Megyei Klinikai Kórház sajtószóvivője, Gáll Boglárka a Székelyhon érdeklődésére elmondta, hogy a járvány kezdetén a legtöbb osztályt koronavírusos betegek fogadására alakították át, így sokáig kizárólag ezeket a betegeket fogadták. Júniustól kezdtek el újra krónikus vagy sürgősségi eseteket fogadni, akkor alakították át úgy az épületeket, hogy be tudják tartani a járványügyi előírásokat. „Jelenleg az 1-es és 2-es fertőző betegségek klinikáján, a tüdőgyógyászaton vannak csak koronavírusos betegek, és a 12 intenzív terápiás ágyat mind számukra tartjuk fenn, jelenleg foglalt valamennyi. A többi klinikán zavartalanul fogadunk más betegeket is, az előjegyzéseket, beutalásokat nem kellett visszamondjuk. A betegeket a szűrősátorban fogadják, megmérik a lázukat, kitöltetnek velük egy kötelező kérdőívet és csak ezt követően léphetnek be az épületbe” – sorolta a szóvivő.

Mivel a lakosság körében gyakran hangoztatják, hogy elsősorban az onkológiai kezelésekre szorult betegek sínylik meg ezt az időszakot, rákérdeztünk, hogy Marosvásárhelyen milyen tapasztalataik vannak ezen a téren. Mint Gáll Boglárka elmondta,

jelenleg teljes felújítás alatt áll az onkológia, a kezelések egy részét a Kövesdomb negyedbe költöztetett kórházban végzik.

Reményeik szerint év végéig befejezik a felújítást és visszaköltözhet régi helyére az egészségügyi intézet, ezáltal pedig újra fogadni tudják a betegeket.

Tavasszal teljes volt a stop. Júniustól kezdtek el újra krónikus vagy sürgősségi eseteket fogadni •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Tavasszal teljes volt a stop. Júniustól kezdtek el újra krónikus vagy sürgősségi eseteket fogadni

Fotó: Haáz Vince

Vannak azonban olyan egészségügyi intézmények is, amelyek az eddig említetteknél nehezebb helyzetben vannak. Az egészségügyi minisztériumhoz tartozó Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége október 12-én jelentette be, hogy a koronavírusos esetszám növekedése miatt ezután nem tudnak krónikus betegeket fogadni, a fertőzöttek mellett csakis a sürgősségi, életveszélyes helyzetben levőket látják el. Emellett látogatók sem léphetnek be az épületbe.

Két osztályra szűkült a betegfogadás

A Hargita megyei koronavírusos betegek számának ugrásszerű növekedése előtt, vagyis szeptember végéig a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban minden osztályon fogadták a betegeket. Mivel azonban ezt az egészségügyi intézményt elsősorban koronavírusos betegek fogadására jelölte ki az egészségügyi minisztérium, az esetszám növekedése következtében fokozatosan visszaszorultak a krónikus betegek és a sürgősségi ellátásra szoruló esetek.

Mint a kórház orvosigazgatójától, Lőrinczi Csabától megtudtuk,

két hete már csak az onkológia és a hematológia osztályok működnek, más osztályon nem tudnak betegeket fogadni.

„Az intenzív terápiás ágyainkat is teljesen oda kellett adjuk a koronavírusos betegeknek, így ha sürgősségi esetben fordulnak hozzánk, Csíkszeredába kell küldjük a betegeket. Ez nehézséget jelent a páciensek és hozzátartozóik számára, hiszen mindenki szeretné, ha a súlyos betegek otthonukhoz közel maradhatnának. Jelenleg azonban ezen változtatni nem lehet. Megpróbáltuk úgy tehermentesíteni a kórházi ágyakat és segíteni a koronavírusos betegeknek, hogy a tünetmenteseket vagy enyhe tünetekkel rendelkezőket napi beutalással fogadjuk, megvizsgáljuk, és ha jó az állapotuk, akkor otthonukban gyógyulhatnak. Így nem foglaltuk el a kórházi ágyakat a tünetmentesekkel és azokkal, akik egyébként otthon is eltölthetik a 14 kötelező karantént” – mutatott rá Lőrinczi Csaba.

Szakmailag és emberileg sem egyszerű

Az orvosigazgató szerint a krónikus betegek nagy többsége megértette, hogy jelenleg nem tudják őket fogadni, amennyiben lehetett, elhalasztották a beavatkozásokat, kezeléseket. Lőrinczi Csaba ugyanakkor azt is elárulta, hogy orvosként és kórházként számukra jelenleg nagy nehézséget jelent, hogy szinte napi szinten változnak a rendelkezések, elvárások, szabályok, folyamatosan átalakítások vannak.

Azt is nehezen élik meg továbbá, hogy az intenzív terápiás osztályon fekvő, néha életük utolsó óráit ott töltő fertőzött betegek hozzátartozói folyamatosan kérik őket, hogy még egyszer láthassák szeretteiket.

Nehezen értik meg és még nehezebben tudják elfogadni, hogy jelenleg a törvényt ezt tiltja, semmikképp nem tudják beengedni a hozzátartozót a koronavírussal fertőzött beteghez.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 18., csütörtök

Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók

Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.

Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában

Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.

Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól

Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól

2025. szeptember 18., csütörtök

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram

A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
2025. szeptember 18., csütörtök

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram

Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Merre tart a vidéki tömegközlekedés?

A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.

Merre tart a vidéki tömegközlekedés?
Merre tart a vidéki tömegközlekedés?
2025. szeptember 18., csütörtök

Merre tart a vidéki tömegközlekedés?

2025. szeptember 18., csütörtök

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
2025. szeptember 18., csütörtök

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest

2025. szeptember 18., csütörtök

Két javaslata van a kormánynak a helyi önkormányzatok kiadásának csökkentéseire

A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.

Két javaslata van a kormánynak a helyi önkormányzatok kiadásának csökkentéseire
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Háromnapos konferenciával emlékeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulójára

Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.

Háromnapos konferenciával emlékeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulójára
2025. szeptember 18., csütörtök

Az önkormányzati állások helyzetéről egyeztetett Tánczos Barna és Cseke Attila a hivatalok képviselőivel

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.

Az önkormányzati állások helyzetéről egyeztetett Tánczos Barna és Cseke Attila a hivatalok képviselőivel
2025. szeptember 17., szerda

Segítenek a magyarországi választásokra való regisztrációban

Jövő tavasszal Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak, amelyen a romániai magyar állampolgárok is szavazhatnak levélben. Ehhez előzetes regisztráció szükséges, amelyben az Eurotrans Alapítvány nyújt segítséget.

Segítenek a magyarországi választásokra való regisztrációban
Hirdetés