Trianonra emlékeztek Sepsiszentgyörgyön

Idén nem a politikai pártok, hanem a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi tagjai szervezték meg a június 4-i megemlékezést. Gazda Zoltán, az SZNT sepsiszéki elnöke elmondta, nem csak a múltban, napjainkban is dolgozik a „sötét erő”, amely célja a magyar nemzet-test széttrancsírozása, mert fáj, hogy a megcsonkított magyarság feldaraboltságában is erős és elszánt tud lenni. „A legjobb védekezés a támadás alapon továbbra is agresszivitással rohannak Magyarországnak, a magyarságnak” – fogalmazott Gazda Zoltán.

Hozzátette, most a jogállamiság leple alatt meghurcolják, bebörtönözik a székelyeket, szabadságukért jogosan folytatott harcukért pedig alkotmányellenes módon figyel és gyárt vádiratot a bűnözés és terrorizmusellenes igazgatóság (DIICOT). A Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelmet terrorista bűncselekményként könyvelik el – mondta. „Ezt az országot nem az államelnök, sem a kormány, hanem a román titkosszolgálatok irányítják kényük-kedvük szerint” – jelentette ki az SZNT helyi vezetője. „Ha mi hagyjuk, még sötétebb cselekedetekre szánják el magukat, s miként fogunk tükörbe nézni?” – tette fel a kérdést Gazda Zoltán.

Mihály István, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki tagja beszédében rámutatott, közeledik a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója. Az okmány következtében viszont az elcsatolt területek mellett ki kell hangsúlyozni, hogy erdőt, mezőt, infrastruktúrát, műemlékeket, épületeket, stratégiai pontokat veszített el a magyarság. „Az elvesztett területeken élő magyarokon kívül elvesztettünk tudást, kapcsolatrendszert, a biztonságot, de mégis évről-évre összegyűlünk, s megemlékezünk” – magyarázta a szervezet vezetője, aki úgy véli, ennek üzenete: közösséget kell formálni, megőrizni a hagyományokat. „Instabilitás költözött Európába, de a magyarság a közel száz év alatt bebizonyította, kiállták a próbát: a több száz, magyar nyelven zajló megemlékezés is ezt támasztja alá” – tette hozzá Mihály István. Beszédét zárva a szervezet háromszéki tagja elmondta, erős közösséget formálva, ilyen gyorsan változó környezetben joggal lehet hinni Magyarország feltámadásában.

„A határokon kívül ragadt magyarság sorsát közel száz év alatt se sikerült megoldani az ajándékba kapó országoknak” – utalt Beke Zsolt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom részéről a jogtiprásokra. A román hatalom nap, mint nap diszkriminálja az erdélyi magyarságot, üldözik a magyar nyelvet, a székely jelképeket, meghamisítják a történelmet, letagadják létezésüket – tette hozzá. Az eseményen rövid történelmi áttekintést tartott Nagy Gábor-Levente, a Magyar Erdély Egyesület részéről.

Ferencz Boglárka, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselője kifejtette, fájdalmas napokra emlékeznek június 4-én a magyarok, ám nem szabad megfeledkezni azon személyekről sem, akik nem az elszakadt területeken élnek, hanem a jobb megélhetés, a jobb jövő reményében külföldön vállaltak munkát. Hozzátette, hat évvel ezelőtt, Magyarország a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, ezzel egyetemben pedig megindult az elszakadt területeken élők visszahonosítása. A magyar állampolgárság kérése lehetőség, de nem szabad elfeledni, hogy ez bár gyógyír sebeinkre, a hegek megmaradtak – hívta fel a figyelmet Ferencz Boglárka.

Az eseményen Bács Lilla és Rita szavalt, továbbá énekelt Szabó Fruzsina. A megemlékezés a székely és magyar himnusz eléneklésével zárult.