
A középiskolai oktatás, a szakképzés erősítése Kovászna megye egyik prioritása kell hogy legyen – szögezték le a 2015–2020-as periódusra vonatkozó megyefejlesztési stratégiában. A megyei önkormányzat júliusi soros ülésén fogadta el az egykori főispán, Potsa József nevét viselő stratégiát, amelyben a fejlesztési irányvonalakat, a régió erősségeit, hiányosságait és a kulcsfontosságú tényezőket határozták meg.
2015. augusztus 03., 19:362015. augusztus 03., 19:36
2015. augusztus 03., 21:092015. augusztus 03., 21:09
A terv elkészítését Viorel Stănică, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának dékánhelyettese koordinálta. A megye erősségei között sorolták fel, hogy 2013 óta növekszik a kereskedelmi mérlege, ami elsősorban az export folyamatos növekedésének tulajdonítható, a vendéglátóipar az országos átlag felett teljesít, a mezőgazdaságban pedig a cukorrépa- és a burgonyatermesztés országos szinten már most versenyképes. A terv készítői úgy látják a számítástechnikai és kommunikációs ágazatban is nagy potenciál rejtőzik, hasonlóképpen a feldolgozóiparban is folyamatosan növekszik az üzleti forgalom, ami azt bizonyítja, hogy nő az alkalmazottak termelékenysége, ez pedig a versenyképességet fokozza, és újabb előnyt jelenthet a megye gazdaságának.
A turizmus szintén húzóágazat lehet Háromszéken, a gyógyturizmusra, a kulturális turizmusra és a faluturizmusra egyaránt lehet alapozni, hiszen például Kovászna városa az ország első három gyógyfürdőhelye között van. Az erősségek kiaknázásában rejlik a legnagyobb probléma, mutatnak rá a stratégia készítői, hiszen például az idegenforgalmi potenciált sem hasznosítják megfelelőképpen, gondot jelent, hogy Kovászna forgalma teljes mértékben az ingyenes és támogatott gyógykezelési jegyekkel érkező vendégektől függ. Szintén az orvosolandó problémák között említik az elvándorlást, elsősorban a tanult, a szakképzett fiatalok migrációját. Felsőfokú tanulmányokkal a megye lakosságának mindössze 9,8 százaléka rendelkezik, ez sebezhetővé teszi a különböző ágazatok, például a számítástechnika fejlesztését.
A lakosság mintegy 20 százaléka van kitéve az elszegényedés veszélyének, az országos átlagnál rosszabb az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés, a legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató ágazatok termelékenysége pedig az országos átlag alatt marad, összegezték a hiányosságokat. Fejleszteni kell az oktatást, fel kell térképezni a turisztikai célpontokat, marketinget, brandet kell építeni, és növelni kell a mezőgazdaság, az ipar versenyképességét – határozták meg a tennivalókat a megyefejlesztési stratégiában.
Gyalog próbált menekülni a rendőrök elől egy ittas férfi szombaton Sepsiszentgyörgyön. A napját őrizetben töltötte.
Három az Isten igaza, gondolta az illyefalvi önkormányzat, és február 14-én háromszor is eltemette a farsangot, hogy biztos legyen a dolog: Sepsiszentkirályon kezdte, Illyefalván folytatta és Aldobolyban fejezte be.
Harmadízben is tüntetésre hívta a sepsiszentgyörgyieket Fazakas Péter, az adóterhek elleni tiltakozások szervezője, miután az Antal Árpád polgármester által három héttel korábban megígért adócsökkentések nem történtek meg.
Kétszámjegyű visszaesést könyvelhetett el a belföldi turizmus Háromszéken. Míg a külföldi utazások iránti kedv töretlen, a helyi szolgáltatók égető szükségét érzik az új attrakcióknak és egy egységes kártyarendszernek, amely helyben tartaná a látogatókat.
Házkutatással indult a kedd reggel egy 29 éves, Bákó megyei férfi számára, akit online autóalkatrész-értékesítés ürügyén elkövetett csalással gyanúsítanak. A rendőrök a lakásán jelentek meg, majd az akciót követően 24 órára őrizetbe vették.
Nem szabad félni a jogainkért való kiállástól – üzenték a Magyar Polgári Erő vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon. A politikusok az adóterhek miatti székelyföldi tüntetések mellett a sportvilágban tapasztalható magyarellenességre is reagáltak.
Vetített képes előadásra várják a közönséget csütörtökön 18 órára a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum kiállítótermébe. Vargha Mihály főigazgató a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történelmét eleveníti fel.
Mi a teendőnk, ha gazdátlanul kószáló lóval vagy szamárral találkozunk a város területén? A kérdés nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen ebben a fura jelenségben már többször volt részük a sepsiszentgyörgyieknek. Kézdivásárhelyen kevésbé.
Meghatározatlan ideig szünetel a közvilágítás Barót jelentős részén, valamint Felsőrákoson, Köpecen és Miklósváron. A polgármester szerint a városnak évek óta problémái vannak az áramszolgáltatóval a villanyórák leolvasása és a számlázás miatt.
Szokatlan jelenetet rögzített telefonjával egy kézdivásárhelyi lakó: a videón a két róka sétál és nézelődik egy lakóház tetején, a városközponttól nem messze. Az állatok láttán a többség jót derül, de vannak, akiket inkább aggaszt a bátorságuk.
szóljon hozzá!