Román-magyar vitafórum: a bizalmatlanság és az általánosítás ellen

A Corbii albi (Fehér holló) román nyelven működő internetes portál, amely a magyarságról, annak történelméről és életéről szól. „Rendhagyó a kezdeményezés, mert román nyelven szólunk magyarokról románoknak” – mondta a meghívott előadó, aki mindezt azzal indokolta, hogy a magyar magyarral rengeteget kommunikálhat, de az még távolról sem számít párbeszéd-indítónak a két etnikum között. A román és magyar kommunikáció nem mondható nagyon gyengének, ugyanis alig létezik – jelentette ki Szabó Csaba a szerda vitafórum alkalmával. Véleménye szerint sokan általánosítanak, illetve gyakran csupán a román média által tálalt, torzított véleményeket ismerik például a románok. A román-magyar konfliktusok ugyanakkor nem a normalitásra utalnak, továbbá több alkalommal is hangsúlyozta: mindez valaki, vagy valakik által fenntartott állapot. Meglátása alapján, kolozsvári magyarként semmilyen nemzeti gesztust nem látott abban az esetben, amikor december elsején Kézdivásárhelyen négy magánházra gyászlobogót tűztek ki.

Mindkét etnikum tagjai részéről fontos félretenni az előítéleteket, valamint fel kell számolni a bizalmatlanságot – jegyezte meg több alkalommal is Szabó Csaba, aki arra is kitért: gyakran csak a negatívumot látják egymásban, nem pedig a pozitívumokat helyezik előtérbe, amikor a másik nemzetről van szó. „Egy idő után nekem, mint embernek, vagy mint politikusnak szükségem van a román partnerek keresésére” – jelentette ki az előadó, aki ezt azzal magyarázza, hogy egyszer mindenki kíváncsivá válik, és tágítani szeretné látókörét a románság körében. Hozzátette, izgalmas lehet a románsággal együtt dolgozni, megismerni egymás gondolkodását, ötleteit. Kolozsvárt említette az egyik legjobb példának arra, hogy az elmúlt időben közeledés történt a két nemzet között.

Az egyik legnagyobb érdeklődésnek örvendő kötetükről – amely a román nyelven íródott magyarságtörténelmet összefoglaló anyag – Szabó Csaba elmondta: az ötlet egy kolozsvári könyvvásáron vetődött fel, amikor is azzal szembesültek, hogy nincsenek, és nem találhatóak román nyelvű kiadványok az említett témában. Mint ismeretes, az említett könyv minden példánya szinte azonnal elkelt, és az olvasók visszajelzései is rendkívül pozitívak voltak, amelyek során elindult egyfajta folyamat a magyarság megismerése érdekében. Egyben sikerült rávilágítaniuk arra a tényre is, hogy a történelmi események objektív módon való lejegyzése nem könnyű feladat. Azért is tartotta fontosnak a kiadvány megvalósítását, mert bár a magyar gyermekek már iskolában rengeteget megtudnak a románság történelméről, életéről, addig a román fiatalok inkább a csak a médiából hallanak a magyarokról, így nem is róható fel utóbbiak számára: másként tekintenek előbbiekre.

Mădălin Guruianu, a Vox populi egyik kezdeményezője úgy fogalmazott: a történelem során Európában tizenegy olyan ország is létezik, amely korábban nagyobb területtel rendelkezett, ám azóta több részre tagolódott. Mint mondta, ezek közül mindegyik vágyik arra, hogy ismét nagyobb területtel rendelkezhessen. Ennek ellenére mégis szükség van arra, hogy a szétszakított nemzetrészek megtanuljanak a jelenlegi helyzetükben együtt élni országuk közösségével. Szabó Csaba ugyanakkor hozzátette ehhez a gondolathoz, hogy minden nemzet igyekszik pozitív módon feltüntetni saját történelmét, valamint csakis más nemzetek írhatnak igazán objektíven egy más ország múltbéli történéseiről. Az előadó minden létező nehézség ellenére még mindig derűlátó, ismét példaként említette Kolozsvárt, ahol a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárait, valamint fiatal egyetemistáit jelöli meg azon szervezkedések egyik legfontosabb elemeként, amely tesz az egymás kölcsönös megismerése érdekében.

A Vox Populi márciusi kiadása ugyanakkor különleges volt, mivel a kolozsvári televízió (TVR Cluj) élőben közvetítette. A kétórás műsorban a Plugor Sándor Művészeti Szakközépiskola Campanella kórusa és a Snaps formáció lépett fel, valamint közéleti szereplők véleményét is kikérték a televíziósok.