Román-magyar párbeszéd tabuk nélkül

Lehetséges-e közösen ünnepelni, valamint hova tűnt az ünnep öröme az elmúlt 25 évben – fogalmazta meg a kérdéseket Cziprián Kovács Lóránd, a hétfő esti vitafórum alkalmával Sepsiszentgyörgyön, majd hozzátette, az ünnepeken elhangzó beszédek gyakran aláhúzzák azt a tényt, hogy etnikum-közti különbségek vannak románok és magyarok között. Az Babeș-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának docense a korábban meglevő rítusokkal kapcsolatban elmondta, ezeket megpróbálta eltörölni az ötven év szocializmus, ám egyházi és vallásos keretek között többet is sikerült megtartani. A vitafórum megszületésével kapcsolatban az egyetemi docens elárulta: ha egy közösség két részre bomlik, valamint széthúzás és ellentét tapasztalható, akkor az adott közösség nem tud megfelelően fejlődni, a közös párbeszéd pedig elindíthat valamit.

Sánta Imre, református lelkész a vitafórumot lehetőségként értelmezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy az olyan pontot próbál találni, amely összeköti a két nemzetet, hiszen a román-magyar viszonyban a tények, továbbá az értelmes párbeszéd elvezethet a kölcsönös tisztelethez. Három, az együttélés lehetőségét bomlasztó tényezőt fogalmazott meg a lelkész, azaz a történelmi előzmények hatását, a kulturális és vallási tényezőket, továbbá az egymás irányába tett gesztushiányt. A nemzeti ünnepekkel kapcsolatban kifejtette, hogy nem lehet 1918. december 1-ét március 15-ével összehasonlítani. Sánta elmagyarázta, míg március 15-e a szabadság ünnepe, és ezzel mind a magyarság, mind pedig a románság könnyen tud azonosulni, addig 1918-al más a helyzet az erdélyi magyar közösséget illetően. Mint mondta, utóbbi időpont alkalmával csupán ígéreteket kapott a magyarság, így joggal érezhetik magukat becsapottnak. Több kérdés is megfogalmazódott Sánta Imrében: Miért nem lehet a magyar hivatalos nyelv Romániában akkor, amikor az Európai Unióban elismert, hivatalos nyelv? Miért nem lehet elismerni egy másfél milliós lélekszámú közösség államalkotó kérését? Miért van nyelvi herce-hurca a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, és miért nem tanítható a román idegen nyelvként?

Daniel Șanta újságíró a kulturális memóriát elemezve kijelentette, a különböző ünnepek az adott generációhoz azonosulnak és folyamatosan változnak, ugyanakkor hozzátette, azt is meg kell vizsgálni, hogy kit érint és kit nem egy-egy ilyen esemény. Mint magyarázta, március 15-e a magyarságot szólítja meg, nem pedig a románságot, miközben december 1-e minden – etnikumtól függetlenül – román állampolgárt érint, így tehát elméletileg a magyar közösség ünnepe is. Az újságíró a megoldást különben abban látná, ha olyan ünnepeket szerveznének, amelyben mindkét közösséget megszólítják, példaként pedig felemlegette a tavaly december 1-én, Sepsiszentgyörgyön szervezett Voltaj koncertet és tűzijátékot, amelyeken a résztvevők közel harminc százaléka magyar volt. Daniel Șanta a közigazgatási intézmények, valamint a közösség elöljáróinak felelősségéről is beszélt, miszerint akár egy város polgármesterének, akár pedig egy megyei tanácselnöknek jelen kell lennie úgy a magyarság, mint a románság ünnepein is.

„Számomra értelmezhetetlen, hogy választott vezetőkként és egy közösség képviselőiként sem a polgármester, sem pedig a megyei tanácselnök nem vett részt évek óta a december elsejei ünnepségen Sepsiszentgyörgyön” – vázolta az újságíró.

Mădălin Guruianu, a vitafórum egyik kezdeményezője kifejtette, tapasztalatai alapján azért nem tud a két közösség együtt dolgozni, mivel nincs meg az egymásba vetett bizalom, mert nem értik és nem ismerik egymás történelmét, gondolatait, életét, valamint gyakran nem is kíváncsiak ezekre. A szimbólumokkal kapcsolatban ismét hangsúlyozta, hogy nem tartotta jó ötletnek a január 24-i óriás zászlóval való felvonulást, ugyanis nem megfelelő gesztus az, amely azt üzeni: „mutassuk meg kinek van hosszabb zászlója és ki az úr a házban”. Mădălin Guruianu megfogalmazta azt a kérdést is a vitafórum alkalmával, miszerint mikor és hogyan lesz vége ennek az egymással szembeni kérkedésnek, hiszen látható, hogy nem vezet sehová. A vitafórum különben folytatódik, februárban újabb témával, de ugyancsak a román-magyar viszonyt elemezve újabb alkalomra kerül sor a hónap utolsó hétfőjén.