Művészet mindenkinek

Már a neveket böngészve egyértelmű: ahány megye, annyiféle népiskola. Három megye művészeti népiskolájának működését pásztáztuk. A csíkszeredai központtal működőt Hargita Megyei Művészeti Népiskolának hívják, a háromszéki testvériskolát Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolának, a kolozsvári művészeti népiskola pedig Tudor Jarda zeneszerző nevét viseli, a szatmárnémetit pedig egyszerűen csak Szatmári Művészeti Iskolának nevezik. Az elnevezések sokszínűségénél csak az iskolák kínálatának változatossága nagyobb.

A különböző megyék oktatási kínálatát tekintve egyértelmű: nincs egységes országos tendencia, minden térség saját tervet követhet. A közel száz lehetséges szak listáját ugyan minisztériumi rendelet határozza meg, ám az ezen belüli választásokat, hangsúlyokat a megyei intézmények maguk választják. Ami közös: a népiskolai tanév ősztől nyár elejéig tart, a tanórák többnyire délután zajlanak, művészeti szaktól függően egyéni vagy csoportos tanórákon, amelyekre szinte korhatár nélkül lehet jelentkezni. A tanulmányok elkezdését valamilyen felvételi minden képzési helyszínen megelőzi. És bár a megyei intézmények önállók, tartják a kapcsolatot a hasonló iskolákkal, közös rendezvényeket szerveznek.

A sepsiszentgyörgyi művészeti és népiskolánál a művészeti oktatás mellett a felnőttoktatásra is egyre nagyobb hangsúlyt helyez, tudtuk meg Gáj Nándor igazgatótól. Az új kurzusok kifejezetten a munkaképes korosztálynak szólnak, a váltás a megye fejlesztési tervéhez és a helyi igényekhez igazodik. Tavaly például a turizmusban dolgozók szakmai továbbképzését célozták meg, nemrégiben szabó-varró képzést hirdettek az animátor- és szakácsképzés mellett. Az igazgató azonban kiemeli: a felnőttoktatás nem jelenti a művészeti képzés megszűnését. Az intézmény három-ötéves képzéseire a megyeszékhelyen kívül további nyolc helyszínen lehet jelentkezni a felmerülő igényeknek megfelelő szakokon.

A teljes írás az Erdélyi Napló március 26-án megjelenő 12. lapszámában olvasható.