Megállíthatja a gazdaság fejlődését a túl alacsony munkanélküliség

Kelemen Tibor a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója keddi sajtótájékoztatóján kifejtette, tanulmányok támasztják alá, hogy ahol 2 százaléknál alacsonyabb a munkanélküliségi mutató, már nincs lehetőség további fejlődésre. A szakember elmagyarázta, hogy Kovászna megyében ugyan 5,5 százalékos a mutató, ám a nyilvántartásban szereplő állástalanok többsége tartósan munkanélküli, ők évek óta arra rendezkedtek be, hogy különböző segélyekből tartják el magukat és családjukat, nehéz őket integrálni a munkaerőpiacon.

„Jelenleg 4879 munkanélküli szerepel az ügynökség nyilvántartásában, ám közülük mindössze 680-an kapnak munkanélküli segélyt, ez nagyon kevés, kistérségenként kevesebb mint 150 állástalant jelent” – fejtette ki Kelemen Tibor, hangsúlyozva, hogy a kifizetések szempontjából gyakorlatilag nincs is munkanélküliség Kovászna megyében. A szociális segélyből, gyerekpénzből, élelmiszercsomagokból élő közel 4000 tartósan munkanélkülivel már nem lehet növelni a foglalkoztatottak arányát, ők erre az életmódra rendezkedtek be, a többségük írástudatlan, az elemi iskolát sem fejezte be, nem lehet számukra munkát közvetíteni, tehát nem hajtanak hasznot a gazdaságnak, a szociális háló védelmében élnek.

Az alkalmazható munkanélküliek száma, viszont annyira kevés, hogy egy nagyobb befektetés esetén már nincs ahonnan toborozni, a városokban például 3 százalék körül van a munkanélküliségi mutató, Sepsiszentgyörgyön 1,62, Kézdivásárhelyen 1,66, Baróton 2,6, Kovásznán 3,8 százalék.

Az igazgató ugyancsak tanulmányokra alapozva jelentette ki, hogy minden  újonnan létesült munkahelyre legalább tízszer annyi munkanélkülit kellene mozgósítani, hogy végül annyian pályázzanak, akik közül a munkaadó érdemben tud válogatni, tehát például 50 új állásra 500 potenciális jelentkező kellene. A Holzindustrie Schweighofer cég a Rétyen épített gyárába eddig kevesebb mint 500 személyt alkalmazott, ám több mint 5000 önéletrajzot gyűjtött be a toborzóirodájába – példálózott az igazgató.

A munkaerő- elhelyező ügynökség április 14-én szervez állásbörzét, ám egyre inkább kérdés, hogy kit tudnak a munkaadók megszólítani, összegezte Kelemen Tibor. Az elmúlt időben megváltozott az irányzat, már nem a munkakeresők állnak sorba, hanem a munkaadók igyekeznek tájékoztatni a körülményekről, a lehetőségekről. „Sokan nem is tudják, melyek az elvárások például a nadrággyárakban, de indulásból elutasítják a felkínált állást, mert rosszakat hallottak a szomszédasszonytól. Ezért van szükség a korrekt tájékoztatásra” – mondta a szakember.

Ugyanakkor rámutatott, hogy Kovászna megyében már évek óta a nők körében sokkal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, jelenleg az állástalanok 58 százaléka férfi. A nehézipar eltűnésével, és a készruhagyártás térhódításával Kovászna megyében egy nőnek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy munkát találjon, mint a férfiaknak – mondta Kelemen Tibor. Hozzátette, főleg vidéken sok asszony dolgozik a háztartásban, ám mégis gyakran motiváltabbak, amikor munkahelykeresésről van szó.