Letűnt hagyomány a Szent György-napi állatkihajtás
Lassan csak a nosztalgia tölti be a hegyi legelőket, egyre kevesebb háziállatot hajtanak ki. Képünk illusztráció
Fotó: Csató Andrea
A székelyföldi állattartáshoz kötődő egyik legrégebbi hagyomány volt, hogy Szent György napján indultak a legelőkre a szarvasmarha-csordák, juhnyájak. Ez a szokás mára elveszett, a hegyi legelők legtöbbjén nem hallatszik kolompszó.
Gergely Imre
2025. április 24., 07:572025. április 24., 07:57
A hagyományos állattartó életforma már a múlté. Még pár évtizede minden székelyföldi településen megszokott volt, hogy a csordákat, nyájakat Szent György napján kezdték kihajtani a legelőkre. Ez ma már csak nosztalgikus emlék – mutat rá Baróti Lajos, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke.
1999-ben, amikor az egyesületet megalapították, még mindig léteztek azok a gazdasági struktúrák, amelyek az állattartásban a legeltetésen alapultak. Még huszonéve is
Ezeknek a csordáknak, nyájaknak összeszervezése, a legeltetés megszervezése egy külön szép feladatot jelentett akkoriban.
A globalizációs folyamatban azonban megváltozott az erdélyi gazdálkodó is. „A kistermelők létezése egyre nehezebbé vált, és akkor úgy gondoltuk, ha nagyobb gazdaságok lesznek, jobb lesz. Amikor az uniós csatlakozás előtti felkészülési folyamatok zajlottak, minket is arra oktattak, és mi is ezt kellett átadjuk a gazdáknak, hogy az átalakulás, az egyről a kettőre lépés szép, lassú folyamat lesz. De amikor belépett az ország az Unióba, egyből a mélyvízbe kerültünk. Egyből fejest kellett ugrani a projektekbe.
– mondja Baróti Lajos.
Az állatfajták is kicserélődtek, a legelők leromlottak
Most már minimális a nyájak, csordák kintléte. Az állatok is kicserélődtek, a mostani intenzívebb fajták nem bírják az erdei talajszerkezetet, a mozgásigényes legeltetést.
Mivel nincs rendszeres legeltetés, a legelők is leromlottak, használhatatlanná váltak. Nagyon kevés helyen lehet azt látni, hogy takarítják, tisztítják a legelőket. A Szent György-nap is már csak egy nosztalgikus emléket jelent – fogalmaz Baróti.
Fotó: Haáz Vince
Az egyesületi elnök megjegyzi, hogy vannak ugyan, akik még legeltetnek, akik úgy alakították ki a gazdaságukat, hogy az istálló, farm körül van a legelő, így megmaradt az állat természetközelibb életformája, de csak néhány ilyen gazdaság van. Máshol javarészt kötött tartásban vannak az állatok.
Ahogy a hazajáró csordák is eltűntek. Emiatt kárát vallotta az a hatalmas potenciál, ami a kinti legelőket jelenti, amely óriási mennyiségű állatot tudott régebb eltartani és ahol olyan minőségű tejet tudott termelni a szarvasmarha, ami a mai álmodott bioértékű tej magas szintjén volt” – összegez Baróti Lajos.
A naptárt olykor felülírta az időjárás
Hasonlóan látja a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is. Szent György napja évszázadokon át jelentette a mezőgazdasági év kezdetét Székelyföldön – különösen az állattartásban. Rendszerint ezen a napon hajtották ki a gazdák az állatokat a legelőkre.
Ez persze nagyban függött az időjárástól is.
Most is korai lenne kihajtani a legelőkre az állatokat Hargita megyében, hiszen még nem lenne elég az, amit az állat legel anélkül, hogy más takarmánnyal is pótolni kellene – jegyzi meg Romfeld.
Archív
Fotó: Veres Nándor
De már nem csak az időjárás hátráltatja a legeltetést, az állatok kihajtását. Változott a mezőgazdaság helyezte is. Most inkább benti farmokon zajló állattartás a jellemző. A kihajtás – ahol még van – a meddő, fiatal állatokra korlátozódik.
A gazdák egyénileg gazdálkodnak,
Egy-két település kivételével Hargita megyében nincsenek már hazajáró csordák sem.
Átalakult a hagyomány, gazdasági farmok jöttek létre, amelyek nagy számú állománnyal rendelkeznek, ami biztosítja tudja a család jövedelmét. Vannak még 1–2 tehenes kisgazdaságok, de már nagyon kevesen. Ebből a szempontból is elhalt ez a hagyomány.
Az emlékeket még őrzik, a természetet figyelik
Szokás volt az is (és még vannak, akik tartják) – mutat rá Romfeld, – hogy
Egyébként ha Szent György-nap előtt dörgött az ég, az jó mezőgazdasági évet ígér. Érdemes a békákat is figyelni: ha hangoskodnak ilyenkor, ez is azt jelzi, jó év lesz.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Turisztikai szezonnyitóval indul a nyár Kovásznán
Változatos programokkal, vásárral és koncertekkel nyitják meg a turisztikai szezont május 16–17. között Kovásznán.
Turisztikai szezonnyitóval indul a nyár Kovásznán
Parkolóhiány, elmaradt tömbházszigetelés, hiányzó magyar feliratok – panaszok Sepsiszentgyörgy központjából
Ahhoz képest, hogy mindössze heten jelentek meg csütörtök délután a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet városjáró körútjának legújabb lakossági fórumán, széles skálát fogtak át a felvetett problémák. Ezúttal a városközpontban lakók panaszkodhattak.
Parkolóhiány, elmaradt tömbházszigetelés, hiányzó magyar feliratok – panaszok Sepsiszentgyörgy központjából
Megélni a szabadságot az olvasás által – megnyílt az 5. SepsiBook
Felpezsdült az élet Sepsiszentgyörgy arénájában, ahol sportrajongók helyett most az irodalomkedvelők ünnepelnek. A SepsiBook első napján több száz gyermek és felnőtt bizonyította be, hogy az olvasás és a könyvek szeretete egyáltalán nem divatjamúlt.
Megélni a szabadságot az olvasás által – megnyílt az 5. SepsiBook
Már készülnek a felső-háromszéki zarándokok a csíksomlyói búcsúra
Jövő héten ilyenkor már úton lesznek a csíksomlyói Szűzanyához a felső-háromszéki gyalogos zarándokok. A pünkösdi búcsújárók Kézdivásárhelyről, Lemhényből, valamint Esztelnekről indulnak, és szívesen várják az új csatlakozókat.
Már készülnek a felső-háromszéki zarándokok a csíksomlyói búcsúra
Jóváhagyták a Brassó–Bákó autópálya közúti csomópontjainak terveit
Elfogadta a csomópontok, valamint az autópályához kapcsolódó létesítmények kialakításáról szóló terveket a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR). Kovászna megyében öt csomópontja lesz a Brassót és Bákót összekötő autópályának.
Jóváhagyták a Brassó–Bákó autópálya közúti csomópontjainak terveit
Egyre elevenebb az állomási tó, de még hiányzik az igazi pezsgés
Elevenebb lett a sepsiszentgyörgyi állomási tó: halak és vadkacsák jelentek meg benne, a környéke rendezett, a látogatók száma azonban egyelőre alacsony. A működtetők bővítenék a szolgáltatásokat, de ehhez még személyzetre és engedélyekre is szükség van.
Egyre elevenebb az állomási tó, de még hiányzik az igazi pezsgés
Segíteni csak az tud, aki magával rendben van
Több mint tízéves hagyomány, hogy az ápolók világnapján szakmai kiskonferencia keretében gyűlnek össze mindazok, akik közvetve vagy közvetlenül részt vesznek az ápolásban, a betegek gondjainak enyhítésében, vagy annak szervezésében és irányításában.
Segíteni csak az tud, aki magával rendben van
Új műfaj felé nyit, kimozdít a komfortzónából az idei SepsiBook
Május 14-én, csütörtökön nyitja meg kapuit a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál. Idén először szó lesz a képregényekről, és hangsúlyt kap az irodalomterápia, valamint a mozgás is az eseményen.
Új műfaj felé nyit, kimozdít a komfortzónából az idei SepsiBook
Jogsi nélkül, ittasan hajtott bele egy kerítésbe
Anyagi kárral járó balesetről számolt be a Kovászna megyei rendőrség: vasárnap délelőtt Előpatakon egy ittas, vezetői engedéllyel nem rendelkező sofőr belehajtott egy kerítésbe.
Jogsi nélkül, ittasan hajtott bele egy kerítésbe
Kézdivásárhelyi vízszennyezés: öt helyszínen is mintát vettek, az eredmény ugyanaz
A napokban végzett javítási munkálatok során a szolgáltató gyorstesztekkel ellenőrizte a víz minőségét, és úgy tűnik, a hálózatban nincsenek kórokozók. A biztonság kedvéért a közegészségügyi igazgatóság is megvizsgálja a mintákat.
Kézdivásárhelyi vízszennyezés: öt helyszínen is mintát vettek, az eredmény ugyanaz
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás