Fotó: Veres Nándor
A Kovászna megyei diákok több mint 900 ezer órányi hiányzást gyűjtöttek össze az elmúlt tanévben, ezek több mint fele, 54 százaléka igazolatlan. A tanfelügyelőség honlapján közzétett jelentés szerint egy diák átlag 34,4 órát hiányzott, ebből 18,5 órát igazolatlanul.
2017. március 05., 11:162017. március 05., 11:16
2017. március 06., 10:542017. március 06., 10:54
A középiskolákban átlag 40 órát hiányzott egy diák, amiből 11,4 órát igazolatlanul, míg a szakiskolákban az egy főre eső 58 óra hiányzásból 26 minősül lógásnak. A jelentés szerint a 2015–2016-os tanévben az egy évvel korábbi adatokhoz képest nőtt az igazolatlan hiányzások száma.
A tanfelügyelőség elemzése szerint a hiányzások hátterében elsősorban személyes okok állnak, a diákok ugyanakkor egészségi okokból sem mennek iskolába, de felsorolják a motiváció hiányát, az érdektelenséget, a bizalmatlanságot az oktatási rendszerrel szemben, a fáradtságot, a szorongást, az önbecsülés hiányát, a kisebbrendűségi érzést. Szintén a hiányzások okai között említik a családi vagy éppen társadalmi-gazdasági hátteret, vagyis ha a gyerek szegény vagy rendezetlen családból származik, a szülei elhanyagolják, túl elfoglaltak vagy éppen külföldön dolgoznak.
A pedagógus és diák közötti viszony szintén okozhatja, hogy a gyerek nem megy szívesen iskolába, a túlterheltség, a rossz kommunikáció, a felmérésektől való félelem, a diáktársakkal való konfliktusok is meghúzódnak a háttérben.
A tanfelügyelőség felszólította a tanintézeteket, hogy ellenőrizzék a hiányzásokat és alkalmazzák szigorúan az iskola belső rendszabályzatát – abban bíznak, hogy talán így sikerül visszaszorítani a hiányzásokat, és az iskolaelhagyást. Kiss Imre főtanfelügyelő már a tanév elején nulla toleranciát hirdetett a lógásokkal szemben, és elmondta, rajtaütésszerűen ellenőrzik, hogy betartják-e az iskolákban az órarendet.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Új kialakítású szeméttárolókkal védekeznek a szeméthalmok ellen Sepsiszentgyörgyön a Csíki Negyedben, céljuk, hogy a guberálók miatt kialakuló katasztrofális helyzetet felszámolják és a lakóknak ne kelljen a kiöntött szemétben járkálniuk.
Kovászna város önkormányzata az országos helyreállítási terv (PNRR) révén több mint hatmillió lej támogatást kapott két tömbház energetikai korszerűsítésére – adta hírül Facebook-oldalán Gyerő József polgármester.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták a koronavírus-járvány miatt lefújt rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott beszélgetésből.
szóljon hozzá!