Háromszáz hektár szántóföld került víz alá Felsőrákoson és Miklósváron
Fotó: Tuchiluș Alex
A házakat többnyire megkímélte, de több száz hektár területet öntött el az árvíz Erdővidéken a múlt hét folyamán. A településvezetők szerint mederszabályozásra, gátak építésére és javítására van szükség, méghozzá minél hamarabb.
2025. június 04., 21:122025. június 04., 21:12
Noha az árvíz Nagyborosnyón és Kökösbácsteleken okozta a legsúlyosabb károkat a megyében, az elmúlt héten Erdővidék települései sem maradtak sértetlenül. Az ár előbb a Hatodra vezető utat mosta el, majd az Olt folyó és a Kormos-patak vízszintje megemelkedett, kiléptek a medrükből, és elárasztották a termőföldeket.
Egyelőre úgy tűnik, apadnak az eddig egyre duzzadó folyók és patakok, Erdővidék településeit azonban nem hagyja sértetlenül az áradás. A mikóújfalusi hidat, amely a Hatod felé biztosította az átjárást, hétfőn este elmosta a víz.
A Baróthoz tartozó Felsőrákoson már kedden meghaladta a gát szintjét a víz, csütörtökre pedig az Olt vízállása olyannyira magas lett, hogy a Kormos-patakot már nem tudta befogadni, ezért félő volt, hogy további földterületek, egy farm és lakóházak fognak víz alá kerülni.
Az erdővidékiek még nem lélegezhetnek fel, hiszen az Olt vízállása olyannyira magas, hogy a Kormos-patakot már képtelen befogadni. Felsőrákosnál már hatalmas területeket öntött el a víz, és félő, hogy rövidesen több száz hektárt áraszt el.
Benedek-Huszár János, Barót polgármestere szerint szerencsére a legrosszabb forgatókönyv nem valósult meg, de így is jelentős a kár: csaknem 300 hektár került víz alá.
Egy héttel az áradás után a polgármester elmondta: lakóházakban nem keletkezett kár, viszont
Arról azonban, hogyan fog zajlani a gazdák kártalanítása, még nem tudni pontos információkat. „Kizárólag mezőgazdasági területekre tettünk bejelentést a megyei kárfelmérő bizottságnál.
– nyilatkozott az elöljáró.
Felsőrákos határában 256 hektárt sújtott árvíz
Fotó: Tuchiluș Alex
A Barót-patak áradása nem okozott különösebb gondot, viszont tartottak attól, hogy a Köpec-patak és az Olt találkozásánál is kilép a víz a medréből. Végül ez nem történt meg. Köpecen már az első pillanattól kezdve felkészültek az esetleges áradásra:
Benedek-Huszár János szerint az önkormányzat korábban többször kérte a vízügyi hatóságot, hogy szabályozzák a patakot az érintett utcában a károk megelőzése érdekében.
Hogy a későbbiekben védve legyenek a területek, Benedek-Huszár János szerint
Az gát, amelyet a mostani áradáskor áttört a Kormos-patak, korábban a bányavállalaté volt, jelenleg gazdátlan – hívta fel a figyelmet a polgármester –, ezért kérvényezték, hogy vegye át a vízügy, építse újra, és gondozza. Ugyanakkor kiemelte, Miklósváron az áradásokért elsősorban az Olt-gát alatti zsilip meghibásodása okozta a problémát, ezért ennek, illetve a többi áteresznek, zsilipnek a javítását is a vízügytől kérik.
Noha még nem tudják felmérni pontosan, Bardocon több tíz hektáron tette tönkre a víz a mezőgazdasági terményeket – burgonyát, kukoricát –, de az infrastruktúrában is keletkeztek károk. A községvezető már az áradások kezdetekor jelezte, hogy
A kár körülbelül 200 ezer lej értékű. Ezenkívül egy csűr alapját is megrongálta a víz. Balázsi Dénes polgármester szerint ezek a károk megelőzhetők lettek volna, ha a vízügyi igazgatóság elvégezte volna a szükséges munkálatokat.
A Barót-pataka nem okozott gondot, a Kormos annál inkább
Fotó: Tuchiluș Alex
„Már rég elkészítették a Kormos medrének felmérését, Erdőfüle felső részétől egészen a baróti vízházig.
– nyilatkozott a Székelyhonnak Bardoc község vezetője.
Hozzátette, hasonló esetekben az önkormányzat a lehetőségeihez mérten azonnal közbelép, saját forrásból segíti a lakókat. A szomorú az – tette hozzá –, hogy
Balázsi Dénes napra pontosan 25 éve vezeti Bardoc községet, de úgy érzi, eleinte könnyebb volt érvényesülni, dolgozni, haladni. A jelenlegi körülmények között mindaddig nem bízik a patakmeder rendezésében, míg cselekedeteket nem lát.
A Kormos-patak szabályozására már régóta szükség lenne
Fotó: Tuchiluș Alex
Nagyajtán az esőzések ugyan megduzzasztották az Ajta-patakot, de az nem lépett ki a medréből. Vargyason még nem mérték fel, pontosan mekkora kár keletkezett a településen és térségében, de Imets Lajos polgármester szerint elsősorban kaszálókat, hidat, utat, hétvégi házakat érintett az árvíz.
Szerdán, egy héttel az árvíz után a település felső felében takarították ki az udvarokat, házakat, a polgármester szerint rövidesen visszaáll a régi rend.
Megújult és felzárkózott a digitális világ követelményeihez a Maksa községhez tartozó Óriáspince-tetőn levő Háromszéki Magyarok Emlékparkja a Vadon Egyesületnek és a magyar kormány támogatásának köszönhetően.
Évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Június 7-én újra megrendezik az Orgonák éjszakáját, amely tavaly vált nemzetközivé.
Sepsiszentgyörgyön egyeztettek a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNAIR) képviselői a megyei és helyi önkormányzatok vezetőivel a A13-as autópálya nyomvonaláról. A tervek szerint hat csomópont épül a háromszéki szakaszon.
Kilőtték a sepsiszentgyörgyi gyümölcsösben azt a medvét, amelyik szombatra virradóra hét juhot ölt meg egy tanyán, majd két nap múlva ugyanott újabb állatokat pusztított el.
Megemlékező ünnepségeket tartanak a héten Sepsillyefalván és Sepsiszentgyörgyön. A Jókai-emléknapok a jeles író születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév égisze alatt zajlanak legmeghatározóbb háromszéki állomásain.
Lovon és gyalog is elindultak az első zarándokok szerdán reggel Háromszékről a szombati csíksomlyói búcsúba. Imaszalagokat visznek és azért imádkoznak, hogy jobbak és érdemesebbek legyenek a Szűzanya kegyelmére.
Interaktív előadást hoznak tető alá Kézdivásárhelyen a Transylvanian Wildlife Project égisze alatt. Június 4-én 17 órától Gál László ökológus, természetfilmes beszél a medvékről, válaszol az érdeklődők kérdéseire.
A megyei utat érintő korszerűsítések nem kevés türelmet igényelnek a lakosságtól: előbb a híd, majd a vasúti átkelő felújítása okozott felfordulást a faluban. Úgy tűnik, a Málnásfürdőn átterelt teherforgalom a nemrég aszfaltozott útban is kárt tett.
„A vers az, amit mondani kell”, tudjuk Kányádi Sándortól. Tudják ezt azok a keresztények is, akik ma délután megszervezték az általános iskolásoknak a II. Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyt a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban.
Személyes találkozások, emlékezetes könyvélmények, inspiráló beszélgetések határozták meg a 4. SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál hangulatát idén. Az eseményre több mint 12 ezer látogató érkezett Háromszékről és Erdély más részeiről.
szóljon hozzá!