
Idén is mókásnak ígérkezik a kézdivásárhelyi téltemetés
Fotó: Kocsis Károly
Úgy tűnik, az időjárási körülmények idén a szervezők kezére játszanak, hiszen most igazi tél honol Kézdivásárhelyen. Ezt, mármint a telet tervezik eltemetni szombaton a torjai hagyományőrzők és a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés tagjai.
2025. február 20., 17:282025. február 20., 17:28
A farsangi vigadalom helyszínét ezúttal is a céhes város főtere képezi, ahol tavaly kevésbé kedvezett hozzá az időjárás, hiszen alig lehetett havat találni. Most viszont minden feltétel adott egy vérbeli téltemetéshez.
A gyülekező helyszínéül ezúttal is a helyi turisztikai iroda előtti sáv van kijelölve, ahová szombaton 11 órára várnak minden érdeklődőt – tájékoztatott a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés részéről Tóth László. A szervezők mellett remélhetőleg ott lesznek Torja, Nyujtód, Lemhény, Bereck és Kézdivásárhely hagyományőrzői is, ki lovon, ki lovas szekéren, ki gyalog. Nem marad el a menyasszony, a vőlegény és ilyenképpen a házasságkötés sem, miközben a farsangi hangulat biztosításáról belevaló zenészek gondoskodnak.
A farsangolók végigvonulnak a főtéren, magát a telet a Vigadó Művelődési Központ előtt temetik el jelképesen, vidám rigmusok kíséretében. Ezt követően a maszkurákat zsíros kenyér, meleg tea, forralt bor várja a Borudvarban – tudtuk meg Hegedűs Ferenctől, a szervező civilszervezet másik oszlopos tagjától.
Amikor az emberek „egymáshoz surolódnak”
A farsang szó német eredetre vezethető vissza: „faseln”. Csivitelést, fecsegést, egyáltalán vidámságot jelent. Erdélyben a középkorra tehető a kialakulása, s e régió (Kézdiszék) semmiben sem maradt le, sőt hagyományokban mesze túlmutat az európai szokáskörön.
A reformáció idején a német hitújítók vallási okokból igyekeztek visszaszorítani a népünnepélyt, amely csak a 20. század elején éledt újjá. Hogy a reformációkor milyen eszközökkel tilalmazták a farsangot vidékünkön, arról írásos dokumentumok nincsenek. Ám arról már vannak, hogy a 19. század elején milyen hivatalos rendeletek, körlevelek íródtak, amelyeket Kézdiszék minden falujában minden vasárnap a templom előtt a falubíró felolvasta. 1813: „a Maszkarás Bálok, közönséges táncok, vigasságok sokuk ne legyenek, mert olyan alkalmatossággal az Emberek összeborulnak, és egymáshoz surolódnak. Egymást kézzel illetik, egymásnak leheletit bészívják, és így egyetlen egy ember által egész sokasságok eltölthetnek betegséggel. Mindenütt az Isten az ő büntető ostorát az országunkban ki kezdette mutatni, ekkor nekünk hivalkodó vígasságok Tántzoktba, dorbézolásokba elegyedni igen illetlen, rút és gyalázatos dolog volna.”
Salamon Ferenc: Itt a farsang, áll a bál (Székely Hírmondó, 1999/1.)
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
szóljon hozzá!