Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:37

Veretlenül zárta a Kárpátok Kupáját a házigazda Marosvásárhelyen

22:04

Másodszor is aranygól kellett az Erste Liga döntőjében

21:04

Nem tiltják ki a játéktermeket Székelyudvarhelyről, de szabályozzák a működésüket

20:56

A sok ziccer ellenére sem tudott nyerni a KSE, összeomlott a második félidőre az OSK II.

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Betörések Csíkdánfalván: a nyitva hagyott ajtókon jutottak be a házakba, volt ahol leszerelték a térfigyelő kamerát is

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Újra benőtte a nád és a bozót az egykori Suta-tavat, miközben még mindig várat magára a felújítás

Közel 500, feketén foglalkoztatott alkalmazottat azonosított a munkaügy

Egy régi adósság törlesztése: Pozsony Ferenc bemutatta a székely népi kultúráról írt könyvét

Pozsony Ferenc évtizedes kutatómunkájának sűrítménye a most megjelent kötet

Fotó: Tuchiluș Alex

Évtizedes kutatómunka gyümölcse ért be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, ahol dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató bemutatta A székely népi kultúra és reprezentációja című kötetét. Művével szülőföldjének is törlesztette régi adósságát.

Bodor Tünde

2026. február 08., 19:182026. február 08., 19:18

A kötet minapi bemutatója stílusosan a Székely Nemzeti Múzeumban kapott helyet, miután a szerző szülőfalujában, Zabolán már debütált a mű. Vargha Mihály múzeumigazgató kiemelte, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság gondozásában megjelent könyv gazdagon illusztrált, és

a székely kultúra reprezentációjának legmélyebb rétegeit tárja fel.

A részleteiben már különböző helyeken, nyelveken publikált és gazdagon illusztrált könyvet a Kriza János Néprajzi Társaság adta ki 2025 végén, Jakab Albert Zsolt, a néprajzi társaság elnöke, Pozsony Ferenc volt tanítványa szerkesztésében.

Fotó: Tuchiluș Alex

Kinda István főmuzeológus méltatásában rámutatott: a könyv nemcsak leírja a tárgyakat, hanem értelmezési keretet is ad nekik. A kötet külön fejezetekben foglalkozik a székelység tárgyi és szellemi örökségével, rávilágítva arra, hogyan válik egy használati tárgy identitásképző szimbólummá.

A kötet által vizsgált főbb területek

A kötet egy-egy nagy fejezetet szentel az „összetett kulturális tájban” levő székelykapuknak, a kopjafáknak, a festett bútoroknak, a székely és csángó festett szőnyegeknek, de rituális és identitásképző elemekként a kürtőskalácsnak és a pityókás kenyérnek is. Kitér a balladákra, gasztronómiára és a székely népi kultúra kutatástörténetére, az eddigi eredményekre és kitekint a további kutatásra érdemes területekre is,

értekezik a székelyföldi múzeumok gyűjteményezési és kiállítási gyakorlatairól is.

A kötetnek a tervek szerint a múzeum Székelyek című kiállításának megnyitójára kellett volna elkészülnie, de a szerző egészségi állapota miatt megkésett.

„Fiacskám, azért írhatnál közben rólunk 'es!”

Pozsony Ferenc bevallotta, ezzel a kötettel régi adósságát rója le a székelység felé, hiszen több évig kutatta a felső-háromszéki cigányok, majd a moldvai csángók, az erdélyi szászok és az erdélyi románok kultúráját, de kötetben még nem közölte a székelyekről írt tanulmányokat, terepkutatásai következtetéseit. Egy adott pillanatban édesanyja kérte számon tőle, éppen mint Sütő Andrástól, a székelyekről írt könyvet.

Fotó: Tuchiluș Alex

Ennek aktualitását Pozsony Ferencnek az a személyes megfigyelése is megerősítette, hogy külföldi egyetemeken, konferenciákon sok néprajzi-kulturális egységről léteznek kurzusok, előadások, annál kevésbé a székelységről, és még Magyarországon sem értik a székely mentalitást, Tamási Áron műveinek humorát.

„Próbáltam megragadni, hogy milyen kulturális örökséget őrzött meg a székelység, az hogyan illeszkedett be az összmagyar, az erdélyi, szász, román és a szomszédos moldvai világ kontextusába”

– mondta a szerző.

Bár a könyv már így is impozáns méretű, a székelyföldi belső néprajzi tagolódásról szóló fejezet végül helyhiány miatt kimaradt. A szerző tervei szerint – megfelelő finanszírozás és fiatal munkatársak bevonása esetén – ez a kutatási anyag egy külön kötetben lát majd napvilágot a közeljövőben.

A nyomtatott kiadvány mellett a mű digitálisan is elérhető: a Kriza János Néprajzi Társaság honlapján bárki ingyenesen beleolvashat a székely kultúra új alapművébe.