András Előd: „Nem hagyom a humort”

András Előd - elmondása szerint – teljesen véletlenszerűen csöppent a humor világába. Tavaly a Sapientia EMTE Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnökeként lelkes szervezőtársaival együtt egy háromállomásos – Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár – Sapi Humorest Turnét szerveztek, amelyre az egyetem amatőr stand up-osait várták. A rendezvénysorozatot sikeresnek könyvelték el, így azt az idén is megszervezték, ám Csíkszeredában nem akadt fellépő. „A Szomszédnéni Produkciós Iroda volt a főfellépő az idén, összegyűltünk a humorestre és látván, hogy Csíkszeredában nincs jelentkező, azt mondtam lesz, ami lesz, én bevállalom. Szervezőként, HÖK-elnökként nem szerettem volna szégyent vallani. Megtartottuk a háromállomásos turnét, amelynek végén a Szomszédnéni Produkciós Iroda tagjai jöttek az ötlettel, hogy a Sapi Humorest Turnén fellépők, köztük én is, vegyenek részt előválogatás nélkül az Erdélyi Humorfesztivál döntőjén. Nem igazán akartam ezt bevállalni, végül rábeszélt Molnár Arnold barátom, aki stand up-osként velünk turnézott. Heten voltunk a döntőben, az első három helyezést pedig a Sapientia Humorest Turné fellépői érték el. Na, így lettem én humorista” – eleveníti fel az áprilisban történeteket a fiatalember.

András Előd a Sapientia EMTE kommunikáció és PR szakának harmadéves hallgatója. Amellett, hogy decemberig még ellátja a HÖK elnöki tisztségét, ha teheti, stand up-fellépéseket vállal. „Eleinte kisebb nagyobb fellépéseket szerveztünk magunknak, aztán egyszer csak megszólalt a telefon és elhívtak Kolozsvárra, majd a Tusványosra, de meghívást kaptam különböző falunapokra, felléptem már közösen az Open Stage-dzsel is. Most már egészen őszig van programom” – meséli lelkesen.

„Ha valaki egy évvel ezelőtt azt kérdezi, hogy el tudnám-e képzelni magam a humorporondon, azt mondom ez butaság. Nehéz néha összeegyeztetni a HÖK-elnöki tisztségét a stand up-pal, elnökként professzorokkal, tanárokkal, dékánokkal kell beszélgetni, majd gyorsan átkapcsolni, mert este megyek megnevettetni a közönséget”. Vállal egyéni fellépéseket is, de rendszerint Molnár Arnolddal lép fel, ő szintén a csíkszeredai Sapientia hallgatója és a Humorfesztivál döntőjének harmadik helyezettje.

Azt mondja, rajongója a Szomszédnéni Produkciós Irodának, nagyon kedveli Bödöcs Tibort, a magyar országi stand up comedy egyik nagy alakját, valamint Hatházi Lászlót és Badár Sándort. „Badár stílusához hasonlít az én stílusom, ő is saját élményeiből mesél, ezekből farag poént, átalakítja, kiszínezi és olyan sokat beszél, mint én, szinte megállíthatatlan. Próbálom a mindennapokból gyűjteni az információkat és abból poénokat alakítani. Figyelek éjjel-nappal, néha csak úgy beugranak poénok. Nem mindig vicces amit kitalálok, van amikor első hallásra annak tűnik, de a közönség nem feltétlenül kedveli, így ki is kerül a repertoárból. Rengeteget kell még tanulnom. Követem a nagyokat és figyelem, hogy ők hogyan orvosolják a különböző helyzeteket” – magyarázza Előd. Aztán meg persze sok minden függ attól is, hogy hová hívják, hiszen vannak olyan témák, poénok, amelyek bármikor, bárhol elmondhatóak, de van ami nem. „Át kell gondolni, hogy hol mit szabad, mikor mit lehet. Volt fellépésünk például egyetemi doktoroknak, professzoroknak, kutatóknak, értelemszerűen oda más anyagot vittünk, mint amikor tizenévesek előtt léptünk fel” – fűzi hozzá.

Azt mondja, amióta megnyerte a Humorfesztivált, talán többször előfordult, hogy egy-egy társaságban elvárták, ő legyen a poéngyáros. „Nem mindig tudok sziporkázni, nagyon hangulatfüggő. Van amikor órákon keresztül poénkodok, máskor magamba fordulok és figyelek. Néha ösztönösen jön” – jegyzi meg.

András Előd nem föltétlenül a humorból szeretne megélni, de mindenképpen meg szeretne maradni ezen a pályán. Érdekesnek találja és kihívás számára. „Megígértem a Humorfesztivál megnyerése után, hogy nem fogom hagyni a humort, benne maradok, amíg ki nem égek, le nem járok” – búcsúzik.