
Hegedűs Ferenc kultúramecénás köszöntötte az albumbemutatóra egybegyűlteket
Fotó: Kocsis Károly
Egy tűt sem lehetett volna leejteni a kézdivásárhelyi Kosztándi Galériában hétfőn délután. Ekkor mutatták be a közismert képzőművész-házaspár életművét összegző és elemző, Deák Ferenc Loránd művészettörténész által jegyzett albumot.
2025. május 28., 16:152025. május 28., 16:15
2025. május 28., 18:332025. május 28., 18:33
Az időpontválasztás nem véletlenszerű, hiszen 95 évvel ezelőtt ezen a napon született a céhes városban Kosztándi Jenő képzőművész, tanár és népművelő – az ő és felesége, a székelyvarsági születésű (1935. január 2.), de 1957-től haláláig ugyancsak Kézdivásárhelyen dolgozó és alkotó Kosztándi B. Katalin pályájáról nyújt koherens képet a Deák Ferenc Loránd művészettörténész nevével fémjelzett, gyönyörűen kivitelezett album. És a helyszín is kínálta magát, hiszen életművük reprezentatív gyűjteményének 2010 óta ez a galéria biztosít helyet Hegedűs Ferenc magánvállalkozó, kultúramecénás jóvoltából.
Deák Ferenc Loránd, a szerző és Kopacz Attila, a tervező
Fotó: Kocsis Károly
A képzőművész-házaspár szellemi örökségének rekonstruálására vállalkozó és eme vállalását mesterfokon teljesítő szerző hangot adott azon meglátásának, miszerint székely identitásunk jelképeiként kell rájuk tekinteni. A kettejük kapcsolatáról szólva kiemelte, „eltérő habitusuk ellenére erős szövetségnek bizonyult”,
A szerző maga nyújtotta át az albumot egyik „szereplőjének”
Fotó: Kocsis Károly
„Sokszor láttam, láttuk, akik a műtermeikben jártunk, hogy egymástól vélemény kértek. És ez volt a legszigorúbb bírálat. Már napokkal előtte készültek rá, hiszen Kosztándi Katalin nem nagyon ment be a férje műtermébe, csak ha felkérést kapott a bírálatra. Olyankor ez volt a nap fő eseménye, Jenőke új képének megnézése, és mindig azt mondta neki, most kell megállni, nem szabad a képet tovább folytatni, mert el fogja rontani.
– engedett bepillantást az alkotási folyamat kulisszái mögé.
Ám ez fordítva is érvényesnek mondható, hiszen Katica néni is hívta férjét a műtermébe. Igaz, többnyire csak a kész akvarellt megtekinteni, és Jenő bácsi véleményalkotása tulajdonképpen arról szólt, hogy „a képet meg kell őrizni, nem szabad odaadni senkinek, mert az nagyon jó.”
A résztvevők közül többek is megosztották a hallgatósággal a Kosztándi-házaspárhoz fűződő emlékeiket
Fotó: Kocsis Károly
„És ebben a szent szövetségben egymástól nagyon sokat tanultak. Hiszen ha megnézzük Katica néni képein az erősebb konstrukciókat, az aranymetszéseket, amit Jenő bácsi mindig-mindig számon kért, akkor azt látjuk, hogy a kép szilárdsága tulajdonképpen egy kicsit Jenő bácsit is dicséri.
– fogalmazott a Kézdivásárhelyen magyartanárként oktató Deák Ferenc Loránd a könyvbemutatón, amit a diákjai, valamint Elek Ágota, az Udvartér Színház művésznője által előadott ének és versek tettek ünnepélyesebbé. Köztük Magyari Lajosnak egy olyan költeménye, amit anno Kosztándi Katalinnak írt, és azóta sem jelent meg nyomtatásban.
Elek Ágota színművész is hozzájárult a könyvbemutató ünnepélyessé tételéhez
Fotó: Kocsis Károly
A kötetet tervező Kopacz Attila a Tinta kiadó részéről elmondta, két év munkájának eredménye a sepsiszentgyörgyi Artprinter Stúdióból kikerült, 320 oldalasra kerekedett album, amely méltó összegzése a képzőművész-házaspár életpályájának. Mondhatni egyedi sajátossága, hogy
A reprodukciós fotózás, számítógépes képfeldolgozás rajta kívül a szerző, továbbá Pál Béla Vendel, a tördelés a felelős kiadó Horváth Zita érdeme.
Az albumból az is kiderül, hogy Kosztándi Jenő, akinek „képein a modern egyetemesség szintézisét és az erdélyi művészet emelt szintű téziseit ismerhetjük fel”, 2017-ben vitte vászonra utolsó, Díszben című olajfestményét, azon év február 1-jén elhunyt. Hagyatékát, baráti segítséggel felesége rendszerezte, majd – férje végső akaratának megfelelően – a saját munkáival együtt Kézdivásárhelynek adományozta. Kosztándi Katalin még részt vett Jenő bácsi díszpolgárrá avatásán, valamint emléktáblája felavatásán, másfél évvel később követte őt a halhatatlan művészek panteonjába. Halála előtt pár hónappal újra akvarelleket kezdett festeni, a 14 alkotás képezte ciklus sajátos felkészülés az örökrétre. „Ezek a képek még kikívánkoztak belőlem” – mondta. Utolsó nap a kórházban még a beszűrődő fények metafizikájáról, erejéről tartott egy kis előadást – ezzel zárta életét.
Fontos bejelentés hangzott el a keddi sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon: márciusban népszavazással dönthetnek a lakók arról, hogy milyen város adópolitikáját szeretnék követni.
Kézdivásárhelyen is elérhető lesz a helyi önkormányzat és a Diakónia Alapítvány által közösen működtetett Gondosóra program, amelynek használói szükség esetén egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek az éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálaton.
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
szóljon hozzá!