
A műanyag nyílászárók olcsóbbak, mégis sokszor arra kötelezik a tulajdonosokat, hogy tegyenek fából készülteket. Utóbbiak sokkal drágábbak
Fotó: Veres Nándor
Bár Kovászna megyei műemlékek is felkerültek az UNESCO-világörökség listájára, a műemlékvédelem számos sebből vérzik. A szakemberhiány, a bonyolult bürokrácia és a tulajdonosokat terhelő költségek súlyos problémákat okoznak.
2025. szeptember 28., 18:532025. szeptember 28., 18:53
2025. szeptember 28., 20:552025. szeptember 28., 20:55
Corina Dumitrescu műépítész, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság megbízott vezetője a sajtónak számolt be a műemlékvédelem nehézségeiről. Elmondta, hogy az eddigi utolsó (tehát legfrissebb) 2015-ös leltár szerint Kovászna megyében 594 műemlék, emlékmű és régészeti lelőhely található. Ugyanakkor becslések szerint ezek mintegy 10 százaléka már nem is létezik, elpusztult vagy lebontották.
A megyei tanács listáján további 270 tétel is szerepel. Tavaly júliusban öt megyebeli régészeti lelőhely is felkerült az UNESCO-világörökség listájára, amelyek a római birodalom határvonalait jelölik.
A limes a Római Birodalom határvédelmi rendszere, amely a római császárkorban kiépített, erődítményekkel, őrtornyokkal, árkokkal és katonai utakból álló határvonalat jelentette
Fotó: rlrc.ro
Corina Dumitrescu a magánszférából érkezett a hivatal élére, így mindkét oldalról ismeri a problémákat. A hivatal nyolc állásából jelenleg mindössze négy van betöltve, így a személyzet kapacitása a minimális feladatokra szorítkozik, például az építkezési engedélyek kiadására. A kiadott jóváhagyások közül 2024-ben csak 3,7 százalék, 2025-ben pedig 6 százalék vonatkozott műemlékek felújítására, ami jól mutatja a területen tapasztalható lemaradást.
amelyek az egykori római birodalom határain levő településeket jelzik: az oltszemi, nagyborosnyói és berecki katonai tábor, a komollói vár és a baróti római település nyomai.
A magyarul is jól beszélő igazgatónő a magánszférából került a hivatal élére, így mindkét oldalról megtapasztalta a műemlékvédelem nehézségeit.
Az igazgatónő szerint az érdektelenség mögött több tényező is áll, ezeket tételesen felsorolta.
Szakemberhiány: nagyon kevés szakember specializálódik műemlékvédelemre, mivel a munka nagy türelmet igényel. Kovászna megyében mindössze négy ilyen szakember van, közülük is csak hárman tevékenykednek aktívan. Mivel a szakemberek túlterheltek, egy-egy jóváhagyási folyamat akár 5-7 évig is eltarthat. Hargita megye jobban áll, ott 6 szakember van, ami talán annak is köszönhető, hogy van a megyében egy építészeti profilú szakközépiskola, ahonnan kikerülhet az utánpótlás. A számok a műépítészek számához viszonyítva is nagyon kicsik: ők Kovászna megyében 50-en, Hargita megyében körülbelül 100-an vannak.
Szigorú szabályok: a műemlékekre és védelmi körzeteikre vonatkozó előírások rendkívül szigorúak. A védelmi körzet városon 100 méter, vidéken 200 méter. Ez gyakran meghiúsítja az építkezési terveket, és a tulajdonosokat bosszantja, hogy nem építhetik át ingatlanjaikat. Sokan inkább hagyják az épületeket elpusztulni.
Komplikált bürokrácia: az engedélyek megszerzése hosszadalmas és bonyolult folyamat.
Elavult tervek: kevés község rendelkezik aktualizált településrendezési tervvel. Kovászna megyében csak néhány településnek van ilyen. Kevés községnek van aktualizálva az általános településrendezési terve, amelyhez igazodni lehet az engedélyek megadásakor: Kovászna megyében ez csak Zágonbárkányra, Bardocra, Előpatakra, Uzonra, Csernátonra és Szitabodzára igaz. A többiek esetében akár tízéves tervekhez kell igazodni, amelyekhez viszonyítva a valóságban nagy eltérések lehetnek. A barkácsáruházak nagy kínálata is közrejátszhat, az olcsó, könnyen hozzáférhető anyagok sokszor csábítják arra a kivitelezőket is, hogy oda nem való, az épülethez nem illő megoldásokat alkalmazzanak (pl. nemesvakolatot használjanak).
Szakfelügyelettel és kormánytámogatással helyreállított bikfalvi műemléképület. Mindenhol így kellene eljárni
Fotó: Tuchiluș Alex
Bodor Attila, a Bodor Architecture építésziroda alapítója is megerősítette, hogy a tervezők számára is fejfájást okoz a műemlékvédelmi hivatallal való együttműködés. Elmondása szerint a szigorú szabályok miatt a nem műemlék, de védelmi övezetben lévő épületek állaga is sokat romlik, mire a tervező és a hatóság megegyezésre jut. A szakember szerint nem elég a tulajdonos jó szándéka, hiszen a hivatal sokszor olyan tanulmányokat és anyagokat ír elő, amelyeket a megrendelők nem engedhetnek meg maguknak.
– hangsúlyozta Bodor Attila. Hozzátette, hogy a hivatalnak kellene pályázni és biztosítani a többletet, ha drágább, speciális megoldásokat várnak el a tulajdonostól.
Sokan látták őket, sokan írtak róluk, de kézzelfogható darabjai a közelmúltig nem voltak fellelhetők a székelyföldi ún. özönfáknak, az egykori nagy erejű áradások által elhordott és azonnal eltemetett farönköknek. Nemrég azonban változott a helyzet.
Sepsiszentgyörgyön január 1. és október 26. között a helyi rendőrség összesen 2129 esetben állapított meg parkoláshoz köthető kihágást.
Az új eszköz különösen az eltűnt személyek keresésénél rövidítheti le a segítség megérkezéséig eltelő időt.
Hármas ünnepre készülnek szombaton Bereckben: felavatják a község egyik legrégebbi épületéből kialakított közösségi házat, megtartják az idősek napját és a nagykorúsítást. Mindez annak jegyében, hogy a település hatszáz éve mezővárosi rangot nyert.
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
Megkésve indult idén a Diakónia Alapítvány gyermekek délutáni oktatását és ebédeltetését biztosító programja, mert az alapítvány az év folyamán nem tudott elegendő pénzt összegyűjteni.
Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.
A 12. kiadásához érkező Székföldi Magyar Napok az elmúlt években a térség magyar közösségi életének fontos eseményévé vált. Célja kulturális programok révén erősíteni a helyi közösségek kapcsolatait és lehetőséget teremteni az együttlétre.
Átvette a Székely Nemzeti Múzeum vezetését Kinda István, miután Vargha Mihály nyugdíjba vonult. A Kovászna megyei tanács kihelyezett ülésén új tanácsos is esküt tett: Jakab Irén Jakab István Barna helyére került a testületbe.
A magyartalanítás elmúlt száz évének módszereit és a magyar közösségeket ért megaláztatásokat járja körül a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének hatodik könyve. A Tipróláncok című kötetet szerdán mutatják be Sepsiszentgyörgyön.
1 hozzászólás