Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:35

Megérkezett a tél: a hegyekben akár félméternyi hó is hullhat

11:18

Kidőlt fák, szünetelő áramszolgáltatás – Maros megyében is károkat okozott a havazás

10:33

Nagyüzem a focipályákon, főszerepben a topligák – a szombati sportműsor

09:36

Fa dőlt az útra Gyergyószentmiklós és Gyilkostó között – frissítve

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Háromnapos havazás következik

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Az utolsó pillanatban közölték: nem adnak engedélyt a tűzijátékra Csíkszeredában

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

A műemlékvédelem mint konfliktuszóna: kevés pénz és szigorú szabályok hátráltatják a felújításokat

A műanyag nyílászárók olcsóbbak, mégis sokszor arra kötelezik a tulajdonosokat, hogy tegyenek fából készülteket. Utóbbiak sokkal drágábbak

Fotó: Veres Nándor

Bár Kovászna megyei műemlékek is felkerültek az UNESCO-világörökség listájára, a műemlékvédelem számos sebből vérzik. A szakemberhiány, a bonyolult bürokrácia és a tulajdonosokat terhelő költségek súlyos problémákat okoznak.

Bodor Tünde

2025. szeptember 28., 18:532025. szeptember 28., 18:53

2025. szeptember 28., 20:552025. szeptember 28., 20:55

Corina Dumitrescu műépítész, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság megbízott vezetője a sajtónak számolt be a műemlékvédelem nehézségeiről. Elmondta, hogy az eddigi utolsó (tehát legfrissebb) 2015-ös leltár szerint Kovászna megyében 594 műemlék, emlékmű és régészeti lelőhely található. Ugyanakkor becslések szerint ezek mintegy 10 százaléka már nem is létezik, elpusztult vagy lebontották.

A listán szereplő építmények 52 százaléka A kategóriás, azaz országos jelentőségű (például templomok, haranglábak), míg a többi B kategóriás, helyi jelentőségű (kúriák, házak).

A megyei tanács listáján további 270 tétel is szerepel. Tavaly júliusban öt megyebeli régészeti lelőhely is felkerült az UNESCO-világörökség listájára, amelyek a római birodalom határvonalait jelölik.

A limes a Római Birodalom határvédelmi rendszere, amely a római császárkorban kiépített, erődítményekkel, őrtornyokkal, árkokkal és katonai utakból álló határvonalat jelentette

Fotó: rlrc.ro

Corina Dumitrescu a magánszférából érkezett a hivatal élére, így mindkét oldalról ismeri a problémákat. A hivatal nyolc állásából jelenleg mindössze négy van betöltve, így a személyzet kapacitása a minimális feladatokra szorítkozik, például az építkezési engedélyek kiadására. A kiadott jóváhagyások közül 2024-ben csak 3,7 százalék, 2025-ben pedig 6 százalék vonatkozott műemlékek felújítására, ami jól mutatja a területen tapasztalható lemaradást.

Tavaly júliusban az UNESCO világörökség listájára is felkerült öt háromszéki régészeti lelőhely,

amelyek az egykori római birodalom határain levő településeket jelzik: az oltszemi, nagyborosnyói és berecki katonai tábor, a komollói vár és a baróti római település nyomai.

A magyarul is jól beszélő igazgatónő a magánszférából került a hivatal élére, így mindkét oldalról megtapasztalta a műemlékvédelem nehézségeit.

A nehézségek okai

Az igazgatónő szerint az érdektelenség mögött több tényező is áll, ezeket tételesen felsorolta.

Szakemberhiány: nagyon kevés szakember specializálódik műemlékvédelemre, mivel a munka nagy türelmet igényel. Kovászna megyében mindössze négy ilyen szakember van, közülük is csak hárman tevékenykednek aktívan. Mivel a szakemberek túlterheltek, egy-egy jóváhagyási folyamat akár 5-7 évig is eltarthat. Hargita megye jobban áll, ott 6 szakember van, ami talán annak is köszönhető, hogy van a megyében egy építészeti profilú szakközépiskola, ahonnan kikerülhet az utánpótlás. A számok a műépítészek számához viszonyítva is nagyon kicsik: ők Kovászna megyében 50-en, Hargita megyében körülbelül 100-an vannak.

Országos szinten folyamatosan nő a munkálatok száma, de a szakemberek száma nem vagy alig változik, túlterheltek, ezért is tarthat el 5-6-7 évig az összes jóváhagyás megszerzése.

Szigorú szabályok: a műemlékekre és védelmi körzeteikre vonatkozó előírások rendkívül szigorúak. A védelmi körzet városon 100 méter, vidéken 200 méter. Ez gyakran meghiúsítja az építkezési terveket, és a tulajdonosokat bosszantja, hogy nem építhetik át ingatlanjaikat. Sokan inkább hagyják az épületeket elpusztulni.

Komplikált bürokrácia: az engedélyek megszerzése hosszadalmas és bonyolult folyamat.

Elavult tervek: kevés község rendelkezik aktualizált településrendezési tervvel. Kovászna megyében csak néhány településnek van ilyen. Kevés községnek van aktualizálva az általános településrendezési terve, amelyhez igazodni lehet az engedélyek megadásakor: Kovászna megyében ez csak Zágonbárkányra, Bardocra, Előpatakra, Uzonra, Csernátonra és Szitabodzára igaz. A többiek esetében akár tízéves tervekhez kell igazodni, amelyekhez viszonyítva a valóságban nagy eltérések lehetnek. A barkácsáruházak nagy kínálata is közrejátszhat, az olcsó, könnyen hozzáférhető anyagok sokszor csábítják arra a kivitelezőket is, hogy oda nem való, az épülethez nem illő megoldásokat alkalmazzanak (pl. nemesvakolatot használjanak).

Szakfelügyelettel és kormánytámogatással helyreállított bikfalvi műemléképület. Mindenhol így kellene eljárni

Fotó: Tuchiluș Alex

Az építészek szempontja

Bodor Attila, a Bodor Architecture építésziroda alapítója is megerősítette, hogy a tervezők számára is fejfájást okoz a műemlékvédelmi hivatallal való együttműködés. Elmondása szerint a szigorú szabályok miatt a nem műemlék, de védelmi övezetben lévő épületek állaga is sokat romlik, mire a tervező és a hatóság megegyezésre jut. A szakember szerint nem elég a tulajdonos jó szándéka, hiszen a hivatal sokszor olyan tanulmányokat és anyagokat ír elő, amelyeket a megrendelők nem engedhetnek meg maguknak.

Az, hogy védik az utcaképet, vagy a műemlék épületeket és azok környékét, teljesen rendben van, de ezt ne a polgárok pénzén tegyék. Sokszor arra kötelezik, hogy műanyag nyílászárók helyett tegyen fából készülteket, amelyek sokkal drágábbak, időszakos felújítást igényelnek, élettartamuk is rövidebb és még az osztását is megszabhatják”

– hangsúlyozta Bodor Attila. Hozzátette, hogy a hivatalnak kellene pályázni és biztosítani a többletet, ha drágább, speciális megoldásokat várnak el a tulajdonostól.

Háromszék