A falugondnok, Nagy Erzsébet nem bújik az ujja mögé: véleményét és a plusz munkát is vállalja
Fotó: Balázs Katalin
Nem kívánnak váltani a háromkútiak, személyazonossági igazolványuk eddig is Gyimesközéplokra szólt, nem „iratkoznak át” Damukra. A szándékot most aláírásukkal is nyomatékosítják, a formanyomtatványokon Háromkút közel 160 lakosának neve szerepel.
2018. július 03., 16:252018. július 03., 16:25
A csángók lakta tanyavilágban hangos lett a hovatartozás kérdése, amióta Damuk polgármestere többedmagával ismételten Háromkútra járva elmondta a lakosságnak, a település 1968-tól Neamț megyéhez tartozik, így ideje lenne, hogy személyazonossági igazolványuk is átkerüljön Gyimesközéploktól Damukra.
Az anyanyelvük elvesztését féltő háromkútiak nem ugrottak az ajánlatra, a Hargita megyei elöljárók támogatását kérték, akikkel több egyeztetésre is sor került.
Gyimesközéplok polgármestere, Gergely Károly elmondta,
A területadókat, bár a területek Neamț megyéhez esnek azóta, Középlok kasszájába gyűjtik, igaz, vissza is fordítják a település javára. Ha a damukiak azt kérik, egy átirat alapján az adókat átutalják számukra, de az emberek továbbra is azt szeretnék, ha adminisztrációs szempontból Gyimesközéplokhoz tartoznának, s ezt a jogukat tiszteletbe kell tartani akkor is, ha a damukiak a javukat akarják.
A polgármester elmondta, a prefektúrától várnak választ, hogyan rendezhető végérvényesen a jelenlegi helyzet,
de arra csak a hosszú távú tervek között gondolnak, egyelőre fogadják a háromkútiak igényét, hogy maradni akarnak.
– erősítette meg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Lapunk kérdésére kijelentette, a háromkútiakhoz intézett szavai érvényesek továbbra is: „a háromkúti közösségnek abban rejlik a nagy ereje, hogy tagjai összetartanak és hitük van. Ha van hit, van remény. Ameddig összetartanak, nem tudják innen a magyar közösséget eltávolítani. Damuk község vezetőségének mindig is megvolt a lehetősége, hogy fejlesszen. Ennek alapja nem a lakcím, hanem a komoly szándék, az elhatározott döntés. A törvények világosan rendelkeznek: bárkinek bárhová szólhat a személyigazolványa, és ezt a jogot nem lehet erőszakkal sem elvenni.”
A megyei tanács elnöke hozzáfűzte, arra kell figyelni, milyen egyéb problémáik vannak a háromkútiaknak, amelyekre közösen kell megoldást keresniük. „Tény, Háromkút és Kostelek az a két település, melyeknek a vérkeringésbe való visszakapcsolásán még többet kellene dolgoznunk. Kostelek felé épül az út, a bákói részre kell megoldást találnunk. Itt a hidegségi útra kell koncentráljunk. (...) Nem adjuk fel. Ne osztódjon meg a közösség, mert akkor nehéz lesz egységes álláspontot képviselni.”
Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Nagy Erzsébet, háromkúti falugondnok is:
A sajátért való kiállás egyik módja az éppen útjára indított aláírásgyűjtés. A címzett Gyimesközéplok önkormányzata, a megfogalmazvány arról szól, hogy továbbra is szeretnének a háromkútiak Gyimesközéplokhoz tartozni. Nagy Erzsébet tartja kézben az aláírásgyűjtést, fontosnak tartja az akarat kinyilvánítását: „Emlegettek referendumot, de mondtam, a mi sorsunkról ne döntsön se a gyimesközéploki, se a damuki. Ne szavazzon senki se mellettünk, se ellenünk. Mi tudjuk, mit szeretnénk, dönthessünk mi, hogy ne legyen nagyobb baj, oldódjon meg helyben, ne terjedjen a probléma.”
Amióta Háromkút létezik, Gyimesközéplokhoz tartozik. Arról nem tehetnek a csángók, hogy 1968-ban rajzoltak egy új vonalat a térképen, és területeik „átestek” Neamț megyéhez, velük erről nem tárgyaltak. Száz éve van Háromkút, ötven éve az új határ.
Van egy település, lakóinak nyolcvan százaléka igényelte a magyar állampolgárságot. Nem engedik, hogy mások döntsenek sorsuk felett, nem akarják, hogy gyermekeik román iskolában tanuljanak tovább. Mert ők csángók, magyarok maradnak, akármerre is rajzolják a megyehatárt.
Tavaly 2,15 millió lej kárt okoztak a védett vadak a Hargita megyei gazdaságokban és a földeken, ám ebből múlt hónapig csak kevesebb mint egymillió lejt térített meg az állam. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra rendezte az összes elmaradást.
Robbanás történt a marosvásárhelyi Köztársaság utcában egy elektronikai szaküzletben. A tűzoltók a helyszínre siettek.
Nagyjából két-három hektáros területen ég a száraz növényzet a csíkszeredai Hargita utcában, a tűzoltók már kiszálltak a helyszínre.
Míg szinte minden erdélyi városnak van sétálóutcája, addig Marosvásárhelynek még mindig nincs egy olyan városi tere, amely csak a gyalogosoké. A polgármester tervei szerint májustól már két sétálóutcája is lehet a városnak.
Lakóházra is átterjedhet a meggyulladt háztartási hulladék okozta vasárnapi tűz a marosvásárhelyi Toldi (Băneasa) utcában, az oltás jelenleg zajlik.
A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka – pedig nem árt tudni, hogy hajdanán a székelység alapeledelének számított a gyapjas jószág.
Teljesen kiégett egy személyautó szombaton az apoldi vártemplom közelében.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezett Tavaszünnepet szombaton a kézdivásárhelyi Waldorf-közösség. A Perkőn megtartott, családias hangulatú eseményen a gyerekek ügyességi játékokon vehettek részt, de volt séta, piknik és magbörze is.
Pincében tárolt szalmabálák kaptak lángra a Zabolához tartozó Páva falurészen szombaton délután. A hivatásos és önkéntes alakulatok jelenleg is dolgoznak az oltáson, személyi sérülés nem történt.
A színház világnapja alkalmából a magyar színjátszás hőskorát megidéző kiállítással tiszteleg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, együttműködésben a kassai Thália Színházzal és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal.
szóljon hozzá!