
A falugondnok, Nagy Erzsébet nem bújik az ujja mögé: véleményét és a plusz munkát is vállalja
Fotó: Balázs Katalin
Nem kívánnak váltani a háromkútiak, személyazonossági igazolványuk eddig is Gyimesközéplokra szólt, nem „iratkoznak át” Damukra. A szándékot most aláírásukkal is nyomatékosítják, a formanyomtatványokon Háromkút közel 160 lakosának neve szerepel.
2018. július 03., 16:252018. július 03., 16:25
A csángók lakta tanyavilágban hangos lett a hovatartozás kérdése, amióta Damuk polgármestere többedmagával ismételten Háromkútra járva elmondta a lakosságnak, a település 1968-tól Neamț megyéhez tartozik, így ideje lenne, hogy személyazonossági igazolványuk is átkerüljön Gyimesközéploktól Damukra.
Az anyanyelvük elvesztését féltő háromkútiak nem ugrottak az ajánlatra, a Hargita megyei elöljárók támogatását kérték, akikkel több egyeztetésre is sor került.
Gyimesközéplok polgármestere, Gergely Károly elmondta,
A területadókat, bár a területek Neamț megyéhez esnek azóta, Középlok kasszájába gyűjtik, igaz, vissza is fordítják a település javára. Ha a damukiak azt kérik, egy átirat alapján az adókat átutalják számukra, de az emberek továbbra is azt szeretnék, ha adminisztrációs szempontból Gyimesközéplokhoz tartoznának, s ezt a jogukat tiszteletbe kell tartani akkor is, ha a damukiak a javukat akarják.
A polgármester elmondta, a prefektúrától várnak választ, hogyan rendezhető végérvényesen a jelenlegi helyzet,
de arra csak a hosszú távú tervek között gondolnak, egyelőre fogadják a háromkútiak igényét, hogy maradni akarnak.
– erősítette meg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Lapunk kérdésére kijelentette, a háromkútiakhoz intézett szavai érvényesek továbbra is: „a háromkúti közösségnek abban rejlik a nagy ereje, hogy tagjai összetartanak és hitük van. Ha van hit, van remény. Ameddig összetartanak, nem tudják innen a magyar közösséget eltávolítani. Damuk község vezetőségének mindig is megvolt a lehetősége, hogy fejlesszen. Ennek alapja nem a lakcím, hanem a komoly szándék, az elhatározott döntés. A törvények világosan rendelkeznek: bárkinek bárhová szólhat a személyigazolványa, és ezt a jogot nem lehet erőszakkal sem elvenni.”
A megyei tanács elnöke hozzáfűzte, arra kell figyelni, milyen egyéb problémáik vannak a háromkútiaknak, amelyekre közösen kell megoldást keresniük. „Tény, Háromkút és Kostelek az a két település, melyeknek a vérkeringésbe való visszakapcsolásán még többet kellene dolgoznunk. Kostelek felé épül az út, a bákói részre kell megoldást találnunk. Itt a hidegségi útra kell koncentráljunk. (...) Nem adjuk fel. Ne osztódjon meg a közösség, mert akkor nehéz lesz egységes álláspontot képviselni.”
Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Nagy Erzsébet, háromkúti falugondnok is:
A sajátért való kiállás egyik módja az éppen útjára indított aláírásgyűjtés. A címzett Gyimesközéplok önkormányzata, a megfogalmazvány arról szól, hogy továbbra is szeretnének a háromkútiak Gyimesközéplokhoz tartozni. Nagy Erzsébet tartja kézben az aláírásgyűjtést, fontosnak tartja az akarat kinyilvánítását: „Emlegettek referendumot, de mondtam, a mi sorsunkról ne döntsön se a gyimesközéploki, se a damuki. Ne szavazzon senki se mellettünk, se ellenünk. Mi tudjuk, mit szeretnénk, dönthessünk mi, hogy ne legyen nagyobb baj, oldódjon meg helyben, ne terjedjen a probléma.”

Amióta Háromkút létezik, Gyimesközéplokhoz tartozik. Arról nem tehetnek a csángók, hogy 1968-ban rajzoltak egy új vonalat a térképen, és területeik „átestek” Neamț megyéhez, velük erről nem tárgyaltak. Száz éve van Háromkút, ötven éve az új határ.

Van egy település, lakóinak nyolcvan százaléka igényelte a magyar állampolgárságot. Nem engedik, hogy mások döntsenek sorsuk felett, nem akarják, hogy gyermekeik román iskolában tanuljanak tovább. Mert ők csángók, magyarok maradnak, akármerre is rajzolják a megyehatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Digi24 hírtévének nyilatkozva kijelentette, hogy ha a helyzet kiéleződik, az RMDSZ megvizsgálhatja a kormányból való kilépés lehetőségét.
Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti intézményeknél foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartására vonatkozó kísérleti tervet – ismertette Demeter András miniszter döntését a tárca keddi közleménye.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Hargita megye 83 tanintézetének több mint 220 kapcsolódó intézménye részesül új bútorzatban, taneszközökben és korszerű digitális felszerelésekben, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásából.
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa tájékoztatást tett közzé a 2026. április 12-én esedékes magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban a külhoni szavazókat érintő határidőkről és tudnivalókról.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, ellenzi a kórházi és a mentőszolgálati egészségügyi személyzet fizetésének 10 százalékos csökkentését.
A nagyszebeni törvényszékről a vajdahunyadira helyezik át az adóhatóság (ANAF) és a Iohannis család közötti per tárgyalását.
A kormány elfogadja a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot, de „korrekt feltételek mellett”, és az a központi és a helyi közigazgatásra egyaránt kiterjed – jelentette ki Sorin Grindeanu kedden.
Színészek vonultak utcára Marosvásárhelyen az új minisztériumi szabályok ellen tiltakozva, amelyek a művészek munkaidejének nyilvántartását írják elő. Úgy vélik, a rendelet félreérti, és mereven szabályozza az alkotói munkát.
szóljon hozzá!