Háromkút lakói aláírásukkal is megerősítik: jó helyen vannak

A csángók lakta tanyavilágban hangos lett a hovatartozás kérdése, amióta Damuk polgármestere többedmagával ismételten Háromkútra járva elmondta a lakosságnak, a település 1968-tól Neamț megyéhez tartozik, így ideje lenne, hogy személyazonossági igazolványuk is átkerüljön Gyimesközéploktól Damukra.

Az elöljáró a háromkúti magyar gyerekeknek minőségi, román oktatást, a térségben fejlesztést ajánlott fel.

Az anyanyelvük elvesztését féltő háromkútiak nem ugrottak az ajánlatra, a Hargita megyei elöljárók támogatását kérték, akikkel több egyeztetésre is sor került.

Gyimesközéplok polgármestere, Gergely Károly elmondta,

amióta a határt átrajzolták, azóta rendezetlen a háromkúti ügy.

A területadókat, bár a területek Neamț megyéhez esnek azóta, Középlok kasszájába gyűjtik, igaz, vissza is fordítják a település javára. Ha a damukiak azt kérik, egy átirat alapján az adókat átutalják számukra, de az emberek továbbra is azt szeretnék, ha adminisztrációs szempontból Gyimesközéplokhoz tartoznának, s ezt a jogukat tiszteletbe kell tartani akkor is, ha a damukiak a javukat akarják.

A polgármester elmondta, a prefektúrától várnak választ, hogyan rendezhető végérvényesen a jelenlegi helyzet,

a referendum szervezése sem kizárt,

de arra csak a hosszú távú tervek között gondolnak, egyelőre fogadják a háromkútiak igényét, hogy maradni akarnak.

– erősítette meg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Lapunk kérdésére kijelentette, a háromkútiakhoz intézett szavai érvényesek továbbra is: „a háromkúti közösségnek abban rejlik a nagy ereje, hogy tagjai összetartanak és hitük van. Ha van hit, van remény. Ameddig összetartanak, nem tudják innen a magyar közösséget eltávolítani. Damuk község vezetőségének mindig is megvolt a lehetősége, hogy fejlesszen. Ennek alapja nem a lakcím, hanem a komoly szándék, az elhatározott döntés. A törvények világosan rendelkeznek: bárkinek bárhová szólhat a személyigazolványa, és ezt a jogot nem lehet erőszakkal sem elvenni.”

A megyei tanács elnöke hozzáfűzte, arra kell figyelni, milyen egyéb problémáik vannak a háromkútiaknak, amelyekre közösen kell megoldást keresniük. „Tény, Háromkút és Kostelek az a két település, melyeknek a vérkeringésbe való visszakapcsolásán még többet kellene dolgoznunk. Kostelek felé épül az út, a bákói részre kell megoldást találnunk. Itt a hidegségi útra kell koncentráljunk. (...) Nem adjuk fel. Ne osztódjon meg a közösség, mert akkor nehéz lesz egységes álláspontot képviselni.”

Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Nagy Erzsébet, háromkúti falugondnok is:

A sajátért való kiállás egyik módja az éppen útjára indított aláírásgyűjtés. A címzett Gyimesközéplok önkormányzata, a megfogalmazvány arról szól, hogy továbbra is szeretnének a háromkútiak Gyimesközéplokhoz tartozni. Nagy Erzsébet tartja kézben az aláírásgyűjtést, fontosnak tartja az akarat kinyilvánítását: „Emlegettek referendumot, de mondtam, a mi sorsunkról ne döntsön se a gyimesközéploki, se a damuki. Ne szavazzon senki se mellettünk, se ellenünk. Mi tudjuk, mit szeretnénk, dönthessünk mi, hogy ne legyen nagyobb baj, oldódjon meg helyben, ne terjedjen a probléma.”

A háromkúti csángók azt szeretnék, ha hagynák őket magyarnak maradni

Amióta Háromkút létezik, Gyimesközéplokhoz tartozik. Arról nem tehetnek a csángók, hogy 1968-ban rajzoltak egy új vonalat a térképen, és területeik „átestek” Neamț megyéhez, velük erről nem tárgyaltak. Száz éve van Háromkút, ötven éve az új határ.

Egymás kezét fogják a háromkútiak

Van egy település, lakóinak nyolcvan százaléka igényelte a magyar állampolgárságot. Nem engedik, hogy mások döntsenek sorsuk felett, nem akarják, hogy gyermekeik román iskolában tanuljanak tovább. Mert ők csángók, magyarok maradnak, akármerre is rajzolják a megyehatárt.