
A falugondnok, Nagy Erzsébet nem bújik az ujja mögé: véleményét és a plusz munkát is vállalja
Fotó: Balázs Katalin
Nem kívánnak váltani a háromkútiak, személyazonossági igazolványuk eddig is Gyimesközéplokra szólt, nem „iratkoznak át” Damukra. A szándékot most aláírásukkal is nyomatékosítják, a formanyomtatványokon Háromkút közel 160 lakosának neve szerepel.
2018. július 03., 16:252018. július 03., 16:25
A csángók lakta tanyavilágban hangos lett a hovatartozás kérdése, amióta Damuk polgármestere többedmagával ismételten Háromkútra járva elmondta a lakosságnak, a település 1968-tól Neamț megyéhez tartozik, így ideje lenne, hogy személyazonossági igazolványuk is átkerüljön Gyimesközéploktól Damukra.
Az anyanyelvük elvesztését féltő háromkútiak nem ugrottak az ajánlatra, a Hargita megyei elöljárók támogatását kérték, akikkel több egyeztetésre is sor került.
Gyimesközéplok polgármestere, Gergely Károly elmondta,
A területadókat, bár a területek Neamț megyéhez esnek azóta, Középlok kasszájába gyűjtik, igaz, vissza is fordítják a település javára. Ha a damukiak azt kérik, egy átirat alapján az adókat átutalják számukra, de az emberek továbbra is azt szeretnék, ha adminisztrációs szempontból Gyimesközéplokhoz tartoznának, s ezt a jogukat tiszteletbe kell tartani akkor is, ha a damukiak a javukat akarják.
A polgármester elmondta, a prefektúrától várnak választ, hogyan rendezhető végérvényesen a jelenlegi helyzet,
de arra csak a hosszú távú tervek között gondolnak, egyelőre fogadják a háromkútiak igényét, hogy maradni akarnak.
– erősítette meg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Lapunk kérdésére kijelentette, a háromkútiakhoz intézett szavai érvényesek továbbra is: „a háromkúti közösségnek abban rejlik a nagy ereje, hogy tagjai összetartanak és hitük van. Ha van hit, van remény. Ameddig összetartanak, nem tudják innen a magyar közösséget eltávolítani. Damuk község vezetőségének mindig is megvolt a lehetősége, hogy fejlesszen. Ennek alapja nem a lakcím, hanem a komoly szándék, az elhatározott döntés. A törvények világosan rendelkeznek: bárkinek bárhová szólhat a személyigazolványa, és ezt a jogot nem lehet erőszakkal sem elvenni.”
A megyei tanács elnöke hozzáfűzte, arra kell figyelni, milyen egyéb problémáik vannak a háromkútiaknak, amelyekre közösen kell megoldást keresniük. „Tény, Háromkút és Kostelek az a két település, melyeknek a vérkeringésbe való visszakapcsolásán még többet kellene dolgoznunk. Kostelek felé épül az út, a bákói részre kell megoldást találnunk. Itt a hidegségi útra kell koncentráljunk. (...) Nem adjuk fel. Ne osztódjon meg a közösség, mert akkor nehéz lesz egységes álláspontot képviselni.”
Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Nagy Erzsébet, háromkúti falugondnok is:
A sajátért való kiállás egyik módja az éppen útjára indított aláírásgyűjtés. A címzett Gyimesközéplok önkormányzata, a megfogalmazvány arról szól, hogy továbbra is szeretnének a háromkútiak Gyimesközéplokhoz tartozni. Nagy Erzsébet tartja kézben az aláírásgyűjtést, fontosnak tartja az akarat kinyilvánítását: „Emlegettek referendumot, de mondtam, a mi sorsunkról ne döntsön se a gyimesközéploki, se a damuki. Ne szavazzon senki se mellettünk, se ellenünk. Mi tudjuk, mit szeretnénk, dönthessünk mi, hogy ne legyen nagyobb baj, oldódjon meg helyben, ne terjedjen a probléma.”

Amióta Háromkút létezik, Gyimesközéplokhoz tartozik. Arról nem tehetnek a csángók, hogy 1968-ban rajzoltak egy új vonalat a térképen, és területeik „átestek” Neamț megyéhez, velük erről nem tárgyaltak. Száz éve van Háromkút, ötven éve az új határ.

Van egy település, lakóinak nyolcvan százaléka igényelte a magyar állampolgárságot. Nem engedik, hogy mások döntsenek sorsuk felett, nem akarják, hogy gyermekeik román iskolában tanuljanak tovább. Mert ők csángók, magyarok maradnak, akármerre is rajzolják a megyehatárt.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
szóljon hozzá!