
Háromkúti harangáldás. Az adományozó Nagy család és a harangöntő Lázár Imre, nejével
Fotó: Balázs Katalin
Van egy település, lakóinak nyolcvan százaléka igényelte a magyar állampolgárságot. Nem engedik, hogy mások döntsenek sorsuk felett, nem akarják, hogy gyermekeik román iskolában tanuljanak tovább. Mert ők csángók, magyarok maradnak, akármerre is rajzolják a megyehatárt. Félelmük, hogy megosztják őket, reményük, hogy kitartanak és megtartja hitük. Szombaton a búcsús szentmisén egymás kezét fogva mondták a Miatyánkot.
2018. június 24., 21:252018. június 24., 21:25
Több ok miatt is Háromkútra irányul mostanság a figyelem. Egyrészt azért, mert a Neamț megyei Damuk elöljárói felkeresgetik, biztatva, befolyásolva az ott lakókat, hogy damuki lakhelyű személyazonossági igazolványt váltsanak, azt ajánlva, jó utat építenek, turizmust lendítenek a tanyavilágban, és közeli iskolába járathatják gyerekeiket, az ország nyelvén tanulva pedig nagyobb esélyük lesz az érvényesülésre.
Aztán a százhatvan fős közösségre irányult a figyelem azért is, mert kevesebb mint egy hónap alatt felújították templomukat, a közösségből került, aki új harangot adományozzon, az is, akinek segítsége révén új orgonája, oltárképe legyen a Keresztelő Szent János oltalmába ajánlott istenházának. Történt mindez kalákával és adakozással, nem pályázatra várva, hanem egy hagyományos vissza nem térítendő támogatással.
Szombaton sokan igyekeztek Gyilkostó felől Háromkútra. Hidegség irányából az utat elmosta az ár, Gyimesekben gondokat okozott a nagy víz, onnan nem jöhettek hálát adni, és tanúja lenni annak, ahogy az árva harangnak párja kerül, és először szólalnak meg a toronyban.
Toronyba, társa mellé került a harang. Hosszú életet kívánnak számára
Fotó: Balázs Katalin
Gál Hunor örmény katolikus plébános fogja össze a kis csángó közösséget, ő mondta nem is olyan régen, hogy akár az embernek, a harangnak sem jó egyedül lenni. Tán ő sem hitte, hogy hetek alatt kerül egy háromkúti család, amely felajánlja egy harminckilós harang árát, és amikor ezt az öntő, Lázár Imre meghallja, hozzáad még ugyanannyit, hogy
Az élőket hívó, halottakat búcsúztató, felhőket szétoszlató harang kondulása legyen a lelkiismeret szava, javasolta a falugondnok, Nagy Erzsébet. „Rakjuk rendbe a dolgainkat, bocsássunk meg egymásnak, mert mi együtt kell éljünk. Bármi történjen, mi itt kell maradjunk. Éljünk csendben, békességben, ne bántsuk egymást. Nyújtsunk segítő jobbot, ha valaki bajban van, mert mindenkinek eljön.
– ajánlott a falugondnok, aki családjával úgy gondolta, fontosabb kiadásuk nincs, mint a harangra áldozni. Erzsi néni állítja, mindenkinek szüksége van lelkiismeret-vizsgálatra, ha kell, változásra az összefogásért, hogy a kívülről jövő próbálkozással szemben erősek maradjanak. Bevallja, ehhez a kívülállók támogatása is erős kapaszkodó számukra.
Fotó: Balázs Katalin
Tamás József püspök a felújított és gazdagabbá tett templomot megáldva, az új harangnak örvendve elmondta, Keresztelő Szent János Jézus útját készítette elő, hittel, ismerve hivatását. A végeken élő csángó közösség hite megmaradásának záloga. Nem csak megérdemlik a pártolást, hanem arra is érdemesek, hogy példaképként szolgáljanak mások számára.
„Ragaszkodj ahhoz, amid van, hogy senki el ne vegye a te koronádat” – idézte a Szentírást Tamás József püspök, javasolva az ünnepre összegyűlteknek:
Mi lelki vonatkozásban segítünk és támogatunk benneteket ebben a küzdelemben.”
A háromkútiak megmaradását látja szorgalmukban, a templom iránti rajongásukban Gál Hunor plébános is, mint mondta, van, aki mellé odaállni, akikkel együtt dolgozni. És aki tervez, az a jövőbe néz, s noha most a megvalósítottakért adnak hálát, további elképzeléseik is vannak, amelyek – a helybélieket látva – nem csak álmok maradnak.
Fotó: Balázs Katalin
A szentmisén az oltár lépcsőjét teljes szélességben elfoglalták a gyermekek, ők énekeltek az udvaron is, hegyek között edződött hangon, csángó népviseletben, amíg az új harangot felhúzták a toronyba. Akkortól az övé volt a szó, az emberek könnyezhettek. Aztán a falugondnok mondott egy fohászt, alig hallhatóan, de nem is az embereknek szánva szavait:
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!