
Háromkúti harangáldás. Az adományozó Nagy család és a harangöntő Lázár Imre, nejével
Fotó: Balázs Katalin
Van egy település, lakóinak nyolcvan százaléka igényelte a magyar állampolgárságot. Nem engedik, hogy mások döntsenek sorsuk felett, nem akarják, hogy gyermekeik román iskolában tanuljanak tovább. Mert ők csángók, magyarok maradnak, akármerre is rajzolják a megyehatárt. Félelmük, hogy megosztják őket, reményük, hogy kitartanak és megtartja hitük. Szombaton a búcsús szentmisén egymás kezét fogva mondták a Miatyánkot.
2018. június 24., 21:252018. június 24., 21:25
Több ok miatt is Háromkútra irányul mostanság a figyelem. Egyrészt azért, mert a Neamț megyei Damuk elöljárói felkeresgetik, biztatva, befolyásolva az ott lakókat, hogy damuki lakhelyű személyazonossági igazolványt váltsanak, azt ajánlva, jó utat építenek, turizmust lendítenek a tanyavilágban, és közeli iskolába járathatják gyerekeiket, az ország nyelvén tanulva pedig nagyobb esélyük lesz az érvényesülésre.
Aztán a százhatvan fős közösségre irányult a figyelem azért is, mert kevesebb mint egy hónap alatt felújították templomukat, a közösségből került, aki új harangot adományozzon, az is, akinek segítsége révén új orgonája, oltárképe legyen a Keresztelő Szent János oltalmába ajánlott istenházának. Történt mindez kalákával és adakozással, nem pályázatra várva, hanem egy hagyományos vissza nem térítendő támogatással.
Szombaton sokan igyekeztek Gyilkostó felől Háromkútra. Hidegség irányából az utat elmosta az ár, Gyimesekben gondokat okozott a nagy víz, onnan nem jöhettek hálát adni, és tanúja lenni annak, ahogy az árva harangnak párja kerül, és először szólalnak meg a toronyban.
Toronyba, társa mellé került a harang. Hosszú életet kívánnak számára
Fotó: Balázs Katalin
Gál Hunor örmény katolikus plébános fogja össze a kis csángó közösséget, ő mondta nem is olyan régen, hogy akár az embernek, a harangnak sem jó egyedül lenni. Tán ő sem hitte, hogy hetek alatt kerül egy háromkúti család, amely felajánlja egy harminckilós harang árát, és amikor ezt az öntő, Lázár Imre meghallja, hozzáad még ugyanannyit, hogy
Az élőket hívó, halottakat búcsúztató, felhőket szétoszlató harang kondulása legyen a lelkiismeret szava, javasolta a falugondnok, Nagy Erzsébet. „Rakjuk rendbe a dolgainkat, bocsássunk meg egymásnak, mert mi együtt kell éljünk. Bármi történjen, mi itt kell maradjunk. Éljünk csendben, békességben, ne bántsuk egymást. Nyújtsunk segítő jobbot, ha valaki bajban van, mert mindenkinek eljön.
– ajánlott a falugondnok, aki családjával úgy gondolta, fontosabb kiadásuk nincs, mint a harangra áldozni. Erzsi néni állítja, mindenkinek szüksége van lelkiismeret-vizsgálatra, ha kell, változásra az összefogásért, hogy a kívülről jövő próbálkozással szemben erősek maradjanak. Bevallja, ehhez a kívülállók támogatása is erős kapaszkodó számukra.
Fotó: Balázs Katalin
Tamás József püspök a felújított és gazdagabbá tett templomot megáldva, az új harangnak örvendve elmondta, Keresztelő Szent János Jézus útját készítette elő, hittel, ismerve hivatását. A végeken élő csángó közösség hite megmaradásának záloga. Nem csak megérdemlik a pártolást, hanem arra is érdemesek, hogy példaképként szolgáljanak mások számára.
„Ragaszkodj ahhoz, amid van, hogy senki el ne vegye a te koronádat” – idézte a Szentírást Tamás József püspök, javasolva az ünnepre összegyűlteknek:
Mi lelki vonatkozásban segítünk és támogatunk benneteket ebben a küzdelemben.”
A háromkútiak megmaradását látja szorgalmukban, a templom iránti rajongásukban Gál Hunor plébános is, mint mondta, van, aki mellé odaállni, akikkel együtt dolgozni. És aki tervez, az a jövőbe néz, s noha most a megvalósítottakért adnak hálát, további elképzeléseik is vannak, amelyek – a helybélieket látva – nem csak álmok maradnak.
Fotó: Balázs Katalin
A szentmisén az oltár lépcsőjét teljes szélességben elfoglalták a gyermekek, ők énekeltek az udvaron is, hegyek között edződött hangon, csángó népviseletben, amíg az új harangot felhúzták a toronyba. Akkortól az övé volt a szó, az emberek könnyezhettek. Aztán a falugondnok mondott egy fohászt, alig hallhatóan, de nem is az embereknek szánva szavait:
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!