Egymás kezét fogják a háromkútiak
Háromkúti harangáldás. Az adományozó Nagy család és a harangöntő Lázár Imre, nejével
Fotó: Balázs Katalin
Van egy település, lakóinak nyolcvan százaléka igényelte a magyar állampolgárságot. Nem engedik, hogy mások döntsenek sorsuk felett, nem akarják, hogy gyermekeik román iskolában tanuljanak tovább. Mert ők csángók, magyarok maradnak, akármerre is rajzolják a megyehatárt. Félelmük, hogy megosztják őket, reményük, hogy kitartanak és megtartja hitük. Szombaton a búcsús szentmisén egymás kezét fogva mondták a Miatyánkot.
Balázs Katalin
2018. június 24., 21:252018. június 24., 21:25
Több ok miatt is Háromkútra irányul mostanság a figyelem. Egyrészt azért, mert a Neamț megyei Damuk elöljárói felkeresgetik, biztatva, befolyásolva az ott lakókat, hogy damuki lakhelyű személyazonossági igazolványt váltsanak, azt ajánlva, jó utat építenek, turizmust lendítenek a tanyavilágban, és közeli iskolába járathatják gyerekeiket, az ország nyelvén tanulva pedig nagyobb esélyük lesz az érvényesülésre.
Aztán a százhatvan fős közösségre irányult a figyelem azért is, mert kevesebb mint egy hónap alatt felújították templomukat, a közösségből került, aki új harangot adományozzon, az is, akinek segítsége révén új orgonája, oltárképe legyen a Keresztelő Szent János oltalmába ajánlott istenházának. Történt mindez kalákával és adakozással, nem pályázatra várva, hanem egy hagyományos vissza nem térítendő támogatással.
Szombaton sokan igyekeztek Gyilkostó felől Háromkútra. Hidegség irányából az utat elmosta az ár, Gyimesekben gondokat okozott a nagy víz, onnan nem jöhettek hálát adni, és tanúja lenni annak, ahogy az árva harangnak párja kerül, és először szólalnak meg a toronyban.
Toronyba, társa mellé került a harang. Hosszú életet kívánnak számára
Fotó: Balázs Katalin
Gál Hunor örmény katolikus plébános fogja össze a kis csángó közösséget, ő mondta nem is olyan régen, hogy akár az embernek, a harangnak sem jó egyedül lenni. Tán ő sem hitte, hogy hetek alatt kerül egy háromkúti család, amely felajánlja egy harminckilós harang árát, és amikor ezt az öntő, Lázár Imre meghallja, hozzáad még ugyanannyit, hogy
Az élőket hívó, halottakat búcsúztató, felhőket szétoszlató harang kondulása legyen a lelkiismeret szava, javasolta a falugondnok, Nagy Erzsébet. „Rakjuk rendbe a dolgainkat, bocsássunk meg egymásnak, mert mi együtt kell éljünk. Bármi történjen, mi itt kell maradjunk. Éljünk csendben, békességben, ne bántsuk egymást. Nyújtsunk segítő jobbot, ha valaki bajban van, mert mindenkinek eljön.
– ajánlott a falugondnok, aki családjával úgy gondolta, fontosabb kiadásuk nincs, mint a harangra áldozni. Erzsi néni állítja, mindenkinek szüksége van lelkiismeret-vizsgálatra, ha kell, változásra az összefogásért, hogy a kívülről jövő próbálkozással szemben erősek maradjanak. Bevallja, ehhez a kívülállók támogatása is erős kapaszkodó számukra.
Fotó: Balázs Katalin
Ragaszkodj ahhoz, amid van
Tamás József püspök a felújított és gazdagabbá tett templomot megáldva, az új harangnak örvendve elmondta, Keresztelő Szent János Jézus útját készítette elő, hittel, ismerve hivatását. A végeken élő csángó közösség hite megmaradásának záloga. Nem csak megérdemlik a pártolást, hanem arra is érdemesek, hogy példaképként szolgáljanak mások számára.
„Ragaszkodj ahhoz, amid van, hogy senki el ne vegye a te koronádat” – idézte a Szentírást Tamás József püspök, javasolva az ünnepre összegyűlteknek:
Mi lelki vonatkozásban segítünk és támogatunk benneteket ebben a küzdelemben.”
A háromkútiak megmaradását látja szorgalmukban, a templom iránti rajongásukban Gál Hunor plébános is, mint mondta, van, aki mellé odaállni, akikkel együtt dolgozni. És aki tervez, az a jövőbe néz, s noha most a megvalósítottakért adnak hálát, további elképzeléseik is vannak, amelyek – a helybélieket látva – nem csak álmok maradnak.
Fotó: Balázs Katalin
Csendes fohász
A szentmisén az oltár lépcsőjét teljes szélességben elfoglalták a gyermekek, ők énekeltek az udvaron is, hegyek között edződött hangon, csángó népviseletben, amíg az új harangot felhúzták a toronyba. Akkortól az övé volt a szó, az emberek könnyezhettek. Aztán a falugondnok mondott egy fohászt, alig hallhatóan, de nem is az embereknek szánva szavait:
CsíkszékA rovat további cikkei
Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje idézte meg a forradalom hangulatát Marosvásárhelyen
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje idézte meg a forradalom hangulatát Marosvásárhelyen
A székely hősök emléke ma is összegyűjti a közösséget Nyergestetőn
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
A székely hősök emléke ma is összegyűjti a közösséget Nyergestetőn
Répássy Róbert Sepsiszentgyörgyön: a magyarok Istene és a székelyek őrizzék meg Székelyföldet
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Répássy Róbert Sepsiszentgyörgyön: a magyarok Istene és a székelyek őrizzék meg Székelyföldet
Tűz pusztít a jeddi erdő közelében, a lángok egy ház kerítésére is átterjedtek
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Tűz pusztít a jeddi erdő közelében, a lángok egy ház kerítésére is átterjedtek
Bandériumgulyással is megidézték a szabadságharc korát Gyergyószentmiklóson
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Bandériumgulyással is megidézték a szabadságharc korát Gyergyószentmiklóson
Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza
Tűz ütött ki egy 1884-ben épült ortodox műemlék templomban – videóval
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Tűz ütött ki egy 1884-ben épült ortodox műemlék templomban – videóval
Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Kelemen Hunor: a nemzet ereje abból fakad, hogy kiállunk egymásért
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor: a nemzet ereje abból fakad, hogy kiállunk egymásért
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!