A falugondnok, Nagy Erzsébet nem bújik az ujja mögé: véleményét és a plusz munkát is vállalja
Fotó: Balázs Katalin
Nem kívánnak váltani a háromkútiak, személyazonossági igazolványuk eddig is Gyimesközéplokra szólt, nem „iratkoznak át” Damukra. A szándékot most aláírásukkal is nyomatékosítják, a formanyomtatványokon Háromkút közel 160 lakosának neve szerepel.
2018. július 03., 16:252018. július 03., 16:25
A csángók lakta tanyavilágban hangos lett a hovatartozás kérdése, amióta Damuk polgármestere többedmagával ismételten Háromkútra járva elmondta a lakosságnak, a település 1968-tól Neamț megyéhez tartozik, így ideje lenne, hogy személyazonossági igazolványuk is átkerüljön Gyimesközéploktól Damukra.
Az anyanyelvük elvesztését féltő háromkútiak nem ugrottak az ajánlatra, a Hargita megyei elöljárók támogatását kérték, akikkel több egyeztetésre is sor került.
Gyimesközéplok polgármestere, Gergely Károly elmondta,
A területadókat, bár a területek Neamț megyéhez esnek azóta, Középlok kasszájába gyűjtik, igaz, vissza is fordítják a település javára. Ha a damukiak azt kérik, egy átirat alapján az adókat átutalják számukra, de az emberek továbbra is azt szeretnék, ha adminisztrációs szempontból Gyimesközéplokhoz tartoznának, s ezt a jogukat tiszteletbe kell tartani akkor is, ha a damukiak a javukat akarják.
A polgármester elmondta, a prefektúrától várnak választ, hogyan rendezhető végérvényesen a jelenlegi helyzet,
de arra csak a hosszú távú tervek között gondolnak, egyelőre fogadják a háromkútiak igényét, hogy maradni akarnak.
– erősítette meg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Lapunk kérdésére kijelentette, a háromkútiakhoz intézett szavai érvényesek továbbra is: „a háromkúti közösségnek abban rejlik a nagy ereje, hogy tagjai összetartanak és hitük van. Ha van hit, van remény. Ameddig összetartanak, nem tudják innen a magyar közösséget eltávolítani. Damuk község vezetőségének mindig is megvolt a lehetősége, hogy fejlesszen. Ennek alapja nem a lakcím, hanem a komoly szándék, az elhatározott döntés. A törvények világosan rendelkeznek: bárkinek bárhová szólhat a személyigazolványa, és ezt a jogot nem lehet erőszakkal sem elvenni.”
A megyei tanács elnöke hozzáfűzte, arra kell figyelni, milyen egyéb problémáik vannak a háromkútiaknak, amelyekre közösen kell megoldást keresniük. „Tény, Háromkút és Kostelek az a két település, melyeknek a vérkeringésbe való visszakapcsolásán még többet kellene dolgoznunk. Kostelek felé épül az út, a bákói részre kell megoldást találnunk. Itt a hidegségi útra kell koncentráljunk. (...) Nem adjuk fel. Ne osztódjon meg a közösség, mert akkor nehéz lesz egységes álláspontot képviselni.”
Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Nagy Erzsébet, háromkúti falugondnok is:
A sajátért való kiállás egyik módja az éppen útjára indított aláírásgyűjtés. A címzett Gyimesközéplok önkormányzata, a megfogalmazvány arról szól, hogy továbbra is szeretnének a háromkútiak Gyimesközéplokhoz tartozni. Nagy Erzsébet tartja kézben az aláírásgyűjtést, fontosnak tartja az akarat kinyilvánítását: „Emlegettek referendumot, de mondtam, a mi sorsunkról ne döntsön se a gyimesközéploki, se a damuki. Ne szavazzon senki se mellettünk, se ellenünk. Mi tudjuk, mit szeretnénk, dönthessünk mi, hogy ne legyen nagyobb baj, oldódjon meg helyben, ne terjedjen a probléma.”
Amióta Háromkút létezik, Gyimesközéplokhoz tartozik. Arról nem tehetnek a csángók, hogy 1968-ban rajzoltak egy új vonalat a térképen, és területeik „átestek” Neamț megyéhez, velük erről nem tárgyaltak. Száz éve van Háromkút, ötven éve az új határ.
Van egy település, lakóinak nyolcvan százaléka igényelte a magyar állampolgárságot. Nem engedik, hogy mások döntsenek sorsuk felett, nem akarják, hogy gyermekeik román iskolában tanuljanak tovább. Mert ők csángók, magyarok maradnak, akármerre is rajzolják a megyehatárt.
Kovászna Megye Tanácsa februárban hirdette meg a civil szervezeteknek és az egyházközségeknek szóló pályázatait. A beérkező projekteket elbírálták, a nyertesek listáját a csütörtöki tanácsülésen fogadta el a megyei önkormányzat.
A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék elutasította azt a rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, amelyet tavaly nyújtott be a Hargita megyei önkormányzat a Békás-szoros hovatartozásának ügyében legutóbb hozott jogerős bírósági ítélet miatt.
A legfrissebb hivatalos egészségügyi adatközlés alapján Kovászna megye a nem kívánatos második helyre került Romániában a kanyarós fertőződések, megbetegedések számarányát illetően. Ezt a helyet korábban Maros megye foglalta el.
Az idén hatodik kiadásához érkező VIBE Fesztivál két olyan pályázatot is hirdetett, mely kifejezetten az erdélyi fiatal tehetségeket szólítja meg, lehetőséget nyújtva nekik az erdélyi nagyközönség előtti bemutatkozásra.
Két legyet üt egy csapásra a munkaerő-elhelyező ügynökség új platformja: összehozza a háztartási munkát elvállalókat a munkaadókkal, és kifehéríti a tevékenységet. A foglalkoztatók utalványokkal fizetnek a munkavállalóknak.
Töretlen az érdeklődés Csíkszereda városszépítő mozgalma iránt, idén még többen jelentkeztek, mint egy évvel korábban.
Idén is sor került a tavaszi erdei nagytakarításra, amelyet a Bálványos Resort most már rendhagyó módon évente megszervez a Föld Napja alkalmából.
A Szent György Napok hétfő óta zajló programja az előttünk álló hétvégén csúcsosodik. Üzembe lép a két nagyszínpad, de emellett többek között kézműves- és termelői vásár, gyermekváros, ifjúsági bázis és borudvar várja az érdeklődőket.
Amikor 2004-ben először szervezte meg a Salamon Ernő Gimnázium a hagyományőrző napját még nem túl sokan, de a 2024-es kiadáson 514-ből 505 diák és a tanáraik is népviseletben érkeztek ez alkalomból az iskolába. A körtáncot az eső ellenére is eljárták.
Kiegészítette a csíkszeredai Városi Küldöttek Tanácsa (VKT) az RMDSZ-es önkormányzati képviselő-jelöltjeinek a listáját az előírások szerint 13 személyről 24 személyre. A bővítésről csütörtök délután döntöttek.
szóljon hozzá!