
Állatonként 100 eurós támogatást kapnak a hústehén-, illetve bivalytenyésztő gazdák. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Első alkalommal folyamodhatnak támogatásért a húsmarha-, illetve bivalytartók az Ukrajnában zajló háború által az ágazatra gyakorolt negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében. A legtöbb állatra leadott kérelmeket tekintve Hargita megye a második helyen áll az országban – közel 800 000 euróra számíthatnak a támogatásigénylő gazdák.
2024. március 19., 08:012024. március 19., 08:01
2024. március 19., 10:402024. március 19., 10:40
Még néhány napig, március 21-ig igényelhető az a támogatás, amelyet az Ukrajnában zajló háború negatív gazdasági következményeinek az enyhítésére biztosít az állam a húsmarha- és bivalytenyésztők számára.
– tudtuk meg Haschi Andrástól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatójától.
– fogalmazott az ügynökség vezetője.
39 gazdától várnak még támogatásigénylést, de nem biztosak benne, hogy az érintettek mind benyújtják a kérelmet, dacára annak, hogy ők minden potenciális jogosulttal felvették a kapcsolatot és tájékoztatták a szükséges teendőkről – tudtuk meg a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetőjétől. Haschi András ugyanakkor azt is elmondta, hogy a támogatásigénylők többsége szarvasmarhatenyésztő, mindössze néhány bivalytartó gazda van csak köztük.
– közölte Haschi András.
A kérelmekben feltüntetett állatok száma alapján összesen majdnem 800 000 euróra számíthatnak a támogatásra jogosult Hargita megyei gazdák.
A szarvasmarhatartók ugyan kaptak hasonló támogatást az elmúlt években, ám arra a tejelő tehenek gazdáig voltak jogosultak, a húsmarha-, illetve a bivalytenyésztők számára első alkalommal biztosít ilyen jellegű – a háború hatásai által okozott nehézségek kompenzálására szánt – támogatást az állam.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!