Állatonként 100 eurós támogatást kapnak a hústehén-, illetve bivalytenyésztő gazdák. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Első alkalommal folyamodhatnak támogatásért a húsmarha-, illetve bivalytartók az Ukrajnában zajló háború által az ágazatra gyakorolt negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében. A legtöbb állatra leadott kérelmeket tekintve Hargita megye a második helyen áll az országban – közel 800 000 euróra számíthatnak a támogatásigénylő gazdák.
2024. március 19., 08:012024. március 19., 08:01
2024. március 19., 10:402024. március 19., 10:40
Még néhány napig, március 21-ig igényelhető az a támogatás, amelyet az Ukrajnában zajló háború negatív gazdasági következményeinek az enyhítésére biztosít az állam a húsmarha- és bivalytenyésztők számára.
– tudtuk meg Haschi Andrástól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatójától.
– fogalmazott az ügynökség vezetője.
39 gazdától várnak még támogatásigénylést, de nem biztosak benne, hogy az érintettek mind benyújtják a kérelmet, dacára annak, hogy ők minden potenciális jogosulttal felvették a kapcsolatot és tájékoztatták a szükséges teendőkről – tudtuk meg a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetőjétől. Haschi András ugyanakkor azt is elmondta, hogy a támogatásigénylők többsége szarvasmarhatenyésztő, mindössze néhány bivalytartó gazda van csak köztük.
– közölte Haschi András.
A kérelmekben feltüntetett állatok száma alapján összesen majdnem 800 000 euróra számíthatnak a támogatásra jogosult Hargita megyei gazdák.
A szarvasmarhatartók ugyan kaptak hasonló támogatást az elmúlt években, ám arra a tejelő tehenek gazdáig voltak jogosultak, a húsmarha-, illetve a bivalytenyésztők számára első alkalommal biztosít ilyen jellegű – a háború hatásai által okozott nehézségek kompenzálására szánt – támogatást az állam.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!