Hirdetés
Hirdetés

Hargita megye: egyre csak „fogynak” a burgonyaföldek

A megye mezőgazdasági összterülete szinte változatlan maradt, de a szerkezetében jócskán történtek változások tavaly óta

A megye mezőgazdasági összterülete szinte változatlan maradt, de a szerkezetében jócskán történtek változások tavaly óta

Fotó: Pinti Attila

Majdnem ezer hektárral csökkent a burgonyával beültetett Hargita megyei szántóföldek összterülete múlt évhez képest. Vannak azonban kedvező változások is a mezőgazdaság szerkezetének alakulásában.

Széchely István

2026. június 25., 21:162026. június 25., 21:16

A tavalyi 5900 hektárról 5000-re csökkent idén a burgonyaföldek összterülete Hargita megyében, azaz a múlt évhez képest majdnem ezer hektárral kisebb területen termesztenek pityókát a gazdák. Ez egy erősödő trend az elmúlt évek adatai alapján, a még korábbi feljegyzések pedig azt mutatják, hogy

a harmadára csökkent a megye legfontosabb szántóföldi növénykultúrája által elfoglalt terület,

hiszen 13 évvel ezelőtt még 14 500–15 000 hektáron termesztettek pityókát a gazdák.

Hirdetés

A csökkenés azonban nem annyira aggasztó, mint amennyire a számok alapján tűnhet, ugyanis a nagytermelésben ez a jelenség nem jellemző – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által a mezőgazdaság szerkezetéről frissen elkészített jelentéséből, amiről az intézmény vezetőjével, Romfeld Zsolttal beszélgettünk.

A kistermelők feladják

A burgonyaföldek összterületének a csökkenése a legjelentősebb változás a múlt évhez képest, és ez a csökkenés fokozottabb, mint az elmúlt években volt: 2022-ben hétezer hektár alá csökkent ez az összterület, akkor 6950 hektárt ültettek be burgonyával a gazdák, 2023-ban már csak 6500-at, 2024-ben pedig 6100 hektárt, amiből látszik, hogy múlt évben csak 200 hektáros csökkenés történt.

Alapvetően a csökkenő tendencia oka az, hogy

a kistermelők közül egyre többen feladják a háztáji burgonyatermesztést

– és minden más növénykultúra termesztését is –, és helyüket átveszik a nagytermelők, azaz olyan mezőgazdasági egységek, amelyek befektetéseket eszközöltek és megalapozott gazdasági szempontok alapján működnek – mondta Romfeld Zsolt.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

A kistermelők visszaszorulásának oka az, hogy esetükben

a termelési költség gyakran meghaladja a beszerzési árat.

„A nagytermelők átveszik a helyüket, tömbösítik a parcellákat, és itt már egy jól megszervezett gazdasági tevékenységről beszélünk, ahol nem megengedett az, hogy bizonyos megtakarításokat ne eszközöljenek. A piac azt diktálja, hogy nagyon használjanak ki minden lehetőséget – egy termelő csak a költségeket csökkentve, a rentabilitást maximalizálva tud megélni jelenleg” – fogalmazott a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Romfeld Zsolt kérdésünkre azt is elmondta, hogy

a burgonyaföldeknek mintegy a felét teszik ki a nagytermelők területei.

A pityókatermesztésre szánt területek csökkenéshez az igazgatóság jelentése szerint hozzájárul még néhány tényező:

  • az egy főre jutó burgonyafogyasztás csökkenése,

  • az átlagos hektáronkénti terméshozam növekedése,

  • az EU-ból származó jelentős burgonyaimport,

  • a termelők gyenge szervezettsége,

  • az, hogy a kistermelők nehezen tudják bejuttatni terményeiket a hipermarketekbe,

  • és az inputanyagok (üzemanyag, műtrágya, növényvédő szerek) drágulása.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

A burgonyával beültetett területek csökkenését részben a gabonafélék, de leginkább az évelő szálastakarmány-növényekkel bevetett területek kompenzálják.

Nagyobb területen termesztenek takarmánynövényeket

A múlt évhez képest több más növénykultúra esetében is jelentősebb változás történt.

15 000-ről 12 000 hektárra csökkent a búzával, rozzsal és tritikáléval bevetett szántóföldek összterülete, a szemeskukorica-földeké pedig 2500-ról 2000-re.

A szemes kukorica esetében a csökkenés nem tekinthető jelentősnek, viszont a lehetőségekhez képest kicsi a szemes kukoricával bevetett összterület, ami a vadkárokkal magyarázható – áll a jelentésben.

Vannak azonban növekedések is: az évelő és egynyári szálastakarmányra idén nagyobb területet szántak a gazdák, mint tavaly, az előbbivel bevetett földek összterülete 32 945 hektárról 35 187-re nőtt, utóbbi pedig 4500-ról 4900-ra.

Nem növekedett az állatállomány, erre a növekedésre az a magyarázat, hogy

a szántőföldi takarmánytermelés esetében hatékonyabban és alacsonyabb költségekkel tudnak dolgozni a gazdák, mint a távoli, havasi legelők esetében

– magyarázta Romfeld Zsolt. „Tehát belterületen, a gazdasághoz közel termelt nagy mennyiségű kukoricasiló olcsóbb, mint a településtől távol lévő gyepterület megmunkálása.” Az arányokat illetően elmondta, hogy miközben egy gyepterület terméskapacitása 5–6 tonna hektáronként, addig a szántóföldi silótermelés zöldhozama átlagban 50 tonna.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Silókukoricát – amit Udvarhely térségében esetenként, ha beérik, már szemes kukoricaként takarítanak be a gazdák –, illetve más silótakarmány-növényeket kisebb területen vetettek a gazdák, mint tavaly, ez az összterület 3620 hektárról 3100-ra csökkent.

A silókukorica esetében a csökkenés nem áll összefüggésben a vadkárokkal.

A medvék ugyan évről évre sok kárt tesznek a kukoricaföldeken, ám amint azt Romfeld Zsolttól megtudtuk, a gazdák a vadak által okozott terméskiesést úgy kompenzálják, hogy a szükségesnél nagyobb területeket vetnek be, hiszen a betervezett takarmánymennyiségre szükségük van. Az összterület idei csökkenésének nincs különösebb oka, így hozta ez a gazdasági év – mondta.

Cukorrépa: a ’90-es évek előtti időkhöz képest több mint 90 százalékos csökkenés

Egy másik fontos növénykultúra a cukorrépa, aminek az összterülete enyhe növekedést mutat (56-ról 79 hektárra) az előző esztendőhöz képest, de

meg sem közelíti a mintegy tíz évvel ezelőtti szintet, amikor még 350 hektár cukorrépafölddel rendelkezett a megye

(a ’90-es évek előtt pedig több mint 1000 hektárral). A területcsökkenés oka a cukorgyárak által kínált alacsony felvásárlási ár, valamint az inputanyagok drágulása. Az elmúlt években nőttek ugyanakkor a bogyós gyümölcsökkel (fekete ribizli, málna, áfonya) beültetett területek is – derül ki a jelentésből.

•  Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Galéria

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az igazgatóság adatai szerint

a tavalyi 293 hektárról 600 hektárra nőtt idén a bevetetlen területek összessége a megyében.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy parlagon maradtak ezek földek, hanem gyakran csak azt, hogy a távolabbi vagy gyengébb termőképességű területeken nem termelnek szántóföldi növénykultúrákat, de továbbra is használják azokat fűfélék termelésére, tehát takarmányforrásként – részletezte a számok hátterét az igazgató.

A szárazság már menetrend szerint érkezik

Noha a csapadékmennyiség szempontjából jól indult ez az esztendő, átlagmennyiség fölötti csapadékot mértek a megye legtöbb térségében az év első két hónapjában, a szárazság idén is bekövetkezett. Amint arról Romfeld Zsolt tájékoztatott, a csapadékmennyiség már elmarad a sokéves átlagtól.

Idézet
Jelenleg pedológiai szárazság van, főleg a Csíki-medence közepén,

ami a hőmérséklet miatt nem annyira érezhető, viszont a talajból jelentős mennyiségű víz hiányzik. Mivel még nem voltak igazán magas hőmérsékletek, a növények nem szenvedték meg annyira azt, hogy a talajban nincs vízutánpótlás. Tehát kimondottan nagy a csapadékhiány, és ha jön egy nagy, meleg, csapadékmentes időszak, akkor fog ennek a negatív hatása megmutatkozni a mezőgazdaságban a Csíki-medencében” – tájékoztatott a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Székelyföldről is riasztottak tűzoltókat a brassópojánai szállodában kiütött tűzhöz – videóval

Tűz ütött ki vasárnap este egy brassópojánai szállodában. A lángok az épület tetőterében és homlokzatán csaptak fel, mintegy 300 négyzetméteres területen. Négy megyéből, köztük Háromszékről is tűzoltókat riasztottak a helyszínre.

Székelyföldről is riasztottak tűzoltókat a brassópojánai szállodában kiütött tűzhöz – videóval
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét

A katonai ügyészség folytatja a vizsgálatot a Temes megyei tűzoltóság (ISU) egyik alkalmazottja ellen, akit a baleset helyszínének elhagyásával és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsítanak.

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét
2026. november 22., vasárnap

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángóföldön

Szolgálatban lévő rendőrt ütött el egy személygépkocsi Neamț megyében, miközben a rendőr a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úton. A férfi lábsérülést szenvedett és kórházba szállították.

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángóföldön
2026. november 22., vasárnap

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés

Egy ukrán állampolgár életét vesztette, miután feltehetően eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két másik társát egy határőrökből és hegyimentőkből álló közös csapat segítségével találták meg.

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt

Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt
2026. november 22., vasárnap

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék

Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék
2026. november 22., vasárnap

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről

Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött

Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött
2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
Hirdetés