
Csúcsforgalom Csíkszeredában
Fotó: Gábos Albin
Évek óta problémát okoz a székelyföldi városokban is az autópark folyamatos növekedése: csúcsidőben nehézkessé válik a közlekedés, torlódások alakulnak ki, a parkolóhelyek száma pedig nem elegendő. Utánajártunk, hogy hány személygépjárművet tartottak nyilván az önkormányzatok adóosztályain a 2000-es évek elején, 2010-ben és 2018 végén.
2019. február 23., 22:012019. február 23., 22:01
Nehezen, lassan vagy egyáltalán nem tudják kiépíteni a székelyföldi önkormányzatok az egyre bővülő autóállományhoz szükséges infrastruktúrát: a városokban naponta gondot okoz a megnövekedett autós forgalom, fennakadások alakulnak ki, ráadásul parkolóhelyből sincs elég sehol. De hány autó is van pontosan a székelyföldi városokban? Ennek jártunk utána Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy önkormányzatainak adóosztálya segítségével.
Noha mindegyik adóosztálytól a 2000-es, 2010-es és a tavalyi adatokat kértük, nem mindegyiknél álltak rendelkezésre ennyire régi információk, így a 2000-es helyett a meglévő legrégebbi év adatait továbbították számunkra. Így történt Csíkszeredában is, ahol a legrégebbi rendelkezésre álló adatok 2003-ból származnak, akkor 12 379 személygépjárművet tartottak nyilván az önkormányzat adóosztályán. Az autók száma 2010-ben 13 123-ra növekedett, tavaly év végén pedig elérte a 15 017-öt.
ami első ránézésre talán nem is tűnik annyira soknak. Az infrastruktúra hasonló mértékű bővítésének hiányban azonban a hargitai megyeszékhelyen is megfigyelhető egyfajta káosz a közlekedésben, főként a parkolás terén.
Noha ehhez nagy valószínűséggel a fizetéses parkolási rendszer felfüggesztése is hozzájárult, mára az a kevésbé kedvező állapot alakult ki, hogy egyre többen ott parkolnak, ahol érik: szűk járdákon, utcasarkokon, gyalogátjárókon és buszmegállókban állomásozó járművek zavarják az egyébként sem túl lendületes csíkszeredai közlekedést. A buszmegállókban parkoló járművek esetében a problémát az is súlyosbítja, hogy a forgalmasabb útszakaszokon – mint például a Kossuth Lajos utcában – torlódás alakul ki, amikor egy-egy helyi busz megáll felvenni az utasokat. Noha ez a probléma a közeljövőben megoldódhat, parkolóhelyek felszámolásával is jár majd: az önkormányzat nemrég adott le egy, a Kossuth Lajos utca átalakítását célzó pályázatot. Az elképzelések szerint többek között buszsávokat alakítanának ki az érintett utcában, de ezzel párhuzamosan több száz parkolóhelyet számolnának fel. Csíkszeredában egyébként az elmúlt tíz évben több kisebb parkolót is kialakítottak, Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint azonban
Székelyudvarhelyen mindig is jellemző volt a nagy autóállomány
Fotó: Barabás Ákos
Ennél is nagyobb problémát okoz az autók számának növekedése Székelyudvarhelyen, amely bár lakosságszámát tekintve kisebb a hargitai megyeszékhelynél, mégis több járművet tartanak számon. Mint az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott adatokból kiderült,
Az önkormányzat szerint Székelyudvarhelyen mindig is jellemző volt a város méretéhez, infrastruktúrájához és a lakosságszámához képest nagy autóállomány, a városi úthálózat terheléséhez pedig nagymértékben hozzájárulnak a környező települések lakóinak járművei is. Mindez egyre nagyobb gondot okoz a Küküllő-parti város mindennapjaiban, és az illetékesek szerint ez a tendencia várhatóan folytatódni fog. Jelenleg a probléma a városközpontban egész napos torlódásokat okoz, de a ki- és bevezető utak is jelentősen megterheltek a sok autó miatt, főként a reggeli és a délutáni órákban.
Infografika: Tóth Szilárd
„A mobilitási tanulmány becslései szerint amennyiben nem teszünk semmit ennek megváltoztatása érdekében, két-három év alatt napközben folyamatosan dugók fognak kialakulni a város egész területén. A tanulmány meghatározza, hogy milyen lépéseket kell tennünk a személyautós-közlekedés korlátozása és az alternatív (gyalogos, biciklis, tömegközlekedés) közlekedés fejlesztése érdekében. A parkolási díjak értékét tovább kell növelni, az ellenőrzést és a büntetéseket szigorítani, a bérleteket ki kell vezetni a központi zónából, és ezzel párhuzamosan a központi övezeten kívül kell parkolási lehetőségeket kialakítani. Ez csak akkor tud eredményes lenni, ha ezzel párhuzamosan a bicikliutakat is kialakítjuk, és a tömegközlekedést fejlesztjük. Ebbe az irányba számos projektet elkezdtünk, de csak lassan kezdenek láthatóvá válni a kézzel fogható megvalósítások. Mint mindenhol, ezen változtatások kezdeti szakaszaiban számos lakossági kifogás várható, hisz mindannyian nehezen változtatunk a megszokott kényelmi szintünkön” – részletezte Jakab Attila városmenedzser.
Az előzőekhez képest Hargita megye harmadik legnagyobb városában,
18 év alatt megkétszereződött a személyautók száma Gyergyószentmiklóson
Fotó: Beliczay László
Látni tehát, hogy bár a darabszám alacsonyabb, a növekedés igen jelentős: a 18 év alatt megkétszereződött a személyautók száma a városban. Az önkormányzat tájékoztatása szerint ez számos esetben okoz megnövekedett forgalmat, kisebb torlódásokat, és fennakadást a parkolóhelyek számában is. Az önkormányzat a problémák orvoslása érdekében több leadott pályázattal is rendelkezik, amely a városi mobilitást, a parkolás átszervezését kezeli.
A járművek számának növekedése nemcsak a Hargita megyei városokban okoz problémákat, Sepsiszentgyörgyön is hasonló a helyzet. Az önkormányzat adóosztályának adatai szerint
Sepsiszentgyörgyön is hasonló a helyzet
Fotó: Vargyasi Levente
Ennek hatására az önkormányzat szerint egyértelműen érződik a zsúfoltság, főként munkaidőben a központi körzetben való parkolásnál, esténként a tömbház negyedbeli parkolásnál, továbbá reggelente is az iskolakezdés előtti tíz percben a tanintézetek környékén. „Ekkora gépkocsi mennyiségnél nem lehet megfelelő számú parkoló építését tervbe venni, ehelyett a fizetéses parkolás kiterjesztésével, valamint a tömegközlekedés minőségi fejlesztésével és a nem motorizált közlekedés bátorításával kívánunk hosszú távon csökkenteni az autók számán. Parkolók korszerűsítésére továbbra is sort kerítünk a tömbházak környékén, főként a zöldövezetek védelme céljából” – emelte ki Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
4 hozzászólás