
Csúcsforgalom Csíkszeredában
Fotó: Gábos Albin
Évek óta problémát okoz a székelyföldi városokban is az autópark folyamatos növekedése: csúcsidőben nehézkessé válik a közlekedés, torlódások alakulnak ki, a parkolóhelyek száma pedig nem elegendő. Utánajártunk, hogy hány személygépjárművet tartottak nyilván az önkormányzatok adóosztályain a 2000-es évek elején, 2010-ben és 2018 végén.
2019. február 23., 22:012019. február 23., 22:01
Nehezen, lassan vagy egyáltalán nem tudják kiépíteni a székelyföldi önkormányzatok az egyre bővülő autóállományhoz szükséges infrastruktúrát: a városokban naponta gondot okoz a megnövekedett autós forgalom, fennakadások alakulnak ki, ráadásul parkolóhelyből sincs elég sehol. De hány autó is van pontosan a székelyföldi városokban? Ennek jártunk utána Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy önkormányzatainak adóosztálya segítségével.
Noha mindegyik adóosztálytól a 2000-es, 2010-es és a tavalyi adatokat kértük, nem mindegyiknél álltak rendelkezésre ennyire régi információk, így a 2000-es helyett a meglévő legrégebbi év adatait továbbították számunkra. Így történt Csíkszeredában is, ahol a legrégebbi rendelkezésre álló adatok 2003-ból származnak, akkor 12 379 személygépjárművet tartottak nyilván az önkormányzat adóosztályán. Az autók száma 2010-ben 13 123-ra növekedett, tavaly év végén pedig elérte a 15 017-öt.
ami első ránézésre talán nem is tűnik annyira soknak. Az infrastruktúra hasonló mértékű bővítésének hiányban azonban a hargitai megyeszékhelyen is megfigyelhető egyfajta káosz a közlekedésben, főként a parkolás terén.
Noha ehhez nagy valószínűséggel a fizetéses parkolási rendszer felfüggesztése is hozzájárult, mára az a kevésbé kedvező állapot alakult ki, hogy egyre többen ott parkolnak, ahol érik: szűk járdákon, utcasarkokon, gyalogátjárókon és buszmegállókban állomásozó járművek zavarják az egyébként sem túl lendületes csíkszeredai közlekedést. A buszmegállókban parkoló járművek esetében a problémát az is súlyosbítja, hogy a forgalmasabb útszakaszokon – mint például a Kossuth Lajos utcában – torlódás alakul ki, amikor egy-egy helyi busz megáll felvenni az utasokat. Noha ez a probléma a közeljövőben megoldódhat, parkolóhelyek felszámolásával is jár majd: az önkormányzat nemrég adott le egy, a Kossuth Lajos utca átalakítását célzó pályázatot. Az elképzelések szerint többek között buszsávokat alakítanának ki az érintett utcában, de ezzel párhuzamosan több száz parkolóhelyet számolnának fel. Csíkszeredában egyébként az elmúlt tíz évben több kisebb parkolót is kialakítottak, Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint azonban
Székelyudvarhelyen mindig is jellemző volt a nagy autóállomány
Fotó: Barabás Ákos
Ennél is nagyobb problémát okoz az autók számának növekedése Székelyudvarhelyen, amely bár lakosságszámát tekintve kisebb a hargitai megyeszékhelynél, mégis több járművet tartanak számon. Mint az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott adatokból kiderült,
Az önkormányzat szerint Székelyudvarhelyen mindig is jellemző volt a város méretéhez, infrastruktúrájához és a lakosságszámához képest nagy autóállomány, a városi úthálózat terheléséhez pedig nagymértékben hozzájárulnak a környező települések lakóinak járművei is. Mindez egyre nagyobb gondot okoz a Küküllő-parti város mindennapjaiban, és az illetékesek szerint ez a tendencia várhatóan folytatódni fog. Jelenleg a probléma a városközpontban egész napos torlódásokat okoz, de a ki- és bevezető utak is jelentősen megterheltek a sok autó miatt, főként a reggeli és a délutáni órákban.
Infografika: Tóth Szilárd
„A mobilitási tanulmány becslései szerint amennyiben nem teszünk semmit ennek megváltoztatása érdekében, két-három év alatt napközben folyamatosan dugók fognak kialakulni a város egész területén. A tanulmány meghatározza, hogy milyen lépéseket kell tennünk a személyautós-közlekedés korlátozása és az alternatív (gyalogos, biciklis, tömegközlekedés) közlekedés fejlesztése érdekében. A parkolási díjak értékét tovább kell növelni, az ellenőrzést és a büntetéseket szigorítani, a bérleteket ki kell vezetni a központi zónából, és ezzel párhuzamosan a központi övezeten kívül kell parkolási lehetőségeket kialakítani. Ez csak akkor tud eredményes lenni, ha ezzel párhuzamosan a bicikliutakat is kialakítjuk, és a tömegközlekedést fejlesztjük. Ebbe az irányba számos projektet elkezdtünk, de csak lassan kezdenek láthatóvá válni a kézzel fogható megvalósítások. Mint mindenhol, ezen változtatások kezdeti szakaszaiban számos lakossági kifogás várható, hisz mindannyian nehezen változtatunk a megszokott kényelmi szintünkön” – részletezte Jakab Attila városmenedzser.
Az előzőekhez képest Hargita megye harmadik legnagyobb városában,
18 év alatt megkétszereződött a személyautók száma Gyergyószentmiklóson
Fotó: Beliczay László
Látni tehát, hogy bár a darabszám alacsonyabb, a növekedés igen jelentős: a 18 év alatt megkétszereződött a személyautók száma a városban. Az önkormányzat tájékoztatása szerint ez számos esetben okoz megnövekedett forgalmat, kisebb torlódásokat, és fennakadást a parkolóhelyek számában is. Az önkormányzat a problémák orvoslása érdekében több leadott pályázattal is rendelkezik, amely a városi mobilitást, a parkolás átszervezését kezeli.
A járművek számának növekedése nemcsak a Hargita megyei városokban okoz problémákat, Sepsiszentgyörgyön is hasonló a helyzet. Az önkormányzat adóosztályának adatai szerint
Sepsiszentgyörgyön is hasonló a helyzet
Fotó: Vargyasi Levente
Ennek hatására az önkormányzat szerint egyértelműen érződik a zsúfoltság, főként munkaidőben a központi körzetben való parkolásnál, esténként a tömbház negyedbeli parkolásnál, továbbá reggelente is az iskolakezdés előtti tíz percben a tanintézetek környékén. „Ekkora gépkocsi mennyiségnél nem lehet megfelelő számú parkoló építését tervbe venni, ehelyett a fizetéses parkolás kiterjesztésével, valamint a tömegközlekedés minőségi fejlesztésével és a nem motorizált közlekedés bátorításával kívánunk hosszú távon csökkenteni az autók számán. Parkolók korszerűsítésére továbbra is sort kerítünk a tömbházak környékén, főként a zöldövezetek védelme céljából” – emelte ki Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere.
Hantavírus-fertőzést igazoltak pénteken egy betegnél az aradi megyei sürgősségi kórházban, de állapota jó. A PCR-teszt pozitív lett, a vírus törzsét azonban egyelőre nem azonosították.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Nicușor Dan államelnök pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében azt szeretné, hogy a kormány a jövő évi költségvetést már idén ősszel előterjessze.
Gyergyószentmiklós önkormányzata elfogadta a város 2026-os költségvetését. Az elsőszámú cél a korábban félbemaradt és elhúzódó beruházások lezárása, a felásott utak helyreállítása. Számos beruházást készítenek elő és új szociális program is indul.
Válsághelyzet van – jelentette be Székelyudvarhely polgármestere a város iskolahálózatában felmerült problémákat illetően. Az Orbán Balázs Általános Iskolában statikai problémák merültek fel, ott a következő tanévben mégsem indulhat újra az oktatás.
Kézdivásárhely önkormányzati képviselő testülete soros havi ülésén a város által adományozható elismerés kérdésben is döntést hozott. Idén Gábor Rezső matematikatanár, a Gábor Áron Szakképző Líceum nyugalmazott igazgatója veheti át a Pro Urbe díjat.
A Kájoni János, a Márton Áron és a Nagymező utcában, valamint a Szék útján zajlik pénteken a kátyúzás és az aszfaltréteg javítása – számolt be Facebook-oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
A hétfői cotroceni-i konzultációk abból a kérdésből indulnak majd ki, hogy milyen kormánytöbbséget javasolnak a parlamenti pártok, legyen szó „teljes értékű”, kisebbségi vagy technokrata kabinetről – jelentette ki Nicușor Dan, Románia elnöke.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpresnek kijelentette, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
4 hozzászólás