
Erdély legnagyobb digitális fóruma október 17-én startol, ahol bemutatkozik a digitális világ és Székelyföld jövője. A konferencia programjában több mint 60 hazai és külföldi előadó szerepel, akik a legújabb fejlesztéseket, digitális változásokat és lehetőségeket hozzák hazai porondra – erre számíthat, aki október 14-ig regisztrál a digitalisszekelyföld.ro honlapon.
2018. október 12., 12:012018. október 12., 12:01
2018. október 12., 12:362018. október 12., 12:36
Hatodik alkalommal indul a Digitális Székelyföld Konferencia, amely az Erdélyi magyar közegben az egyetlen, ahol a technológia, a digitalizáció és az innováció legújabb változásait mutatják be hazai és külföldi szakemberek. A szervezők a programismertetőben elmondták:
Idén Székelyföldi nagy cégek, vállalkozók is bemutatkoznak a rendezvényen a legújabb hazai fejlesztésekkel, digitális tapasztalatokkal. A cél továbbra is Székelyföld fejlesztése és aktív szakemberek bevonása ebbe a folyamatba.
„Több új projekt, helyi kezdeményezés és vállalkozás is bekapcsolódik a konferenciába, új ötleteket és új lehetőségeket mutatnak be neves előadók Székelyföld fejlesztése érdekében.
Örömmel fogadtuk, hogy nálunk indul el ez a portál, ugyanis szeretnénk jobban megismerni és erősíteni a Szövetség apolitikus oldalát, amely tényleges társadalom- és üzletfejlesztésről szól” – mondta Rácz Attila, az IT Plus Cluster alelnöke.
„A transylvanianow.com egy hatalmas hiányt pótol, ami a nemzetközi közönségnek szánt Erdélyről szóló tájékoztatást illeti. Fontos része az RMDSZ nemzetközi kommunikációjának, hiszen az Erdélyről szóló hírek, véleményanyagok, videók révén, a kulturális sokszínűség mellett azokat az erdélyi magyarokat érintő sajátos ügyeket, problémákat is megmutatja, amelyekről kevés ismeretük van a külföldi érdeklődőknek” – fogalmazott Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki október 18-án mutatja be a portált.
A TranyslvaniaNOW célja nem az, hogy turisztikai honlap legyen:
„Van, aki sosem hallott Erdélyről, az itt élő magyar kisebbségről: nekik először azt kell elmagyaráznunk, hogy kik vagyunk, mit akarunk, miért dolgozunk. Vannak, akik bár körvonalaiban ismerik az erdélyi történetet, korántsem látják a teljes képet. Erdély nemcsak a hagyományok, a kultúra és az épített örökség, amiért sokan szeretik ezt a vidéket, hanem a legnagyobb európai kisebbség otthona is problémáival együtt, amelyek megoldásában szükség van nemzetközi figyelemre, segítségre. Erdély ugyanakkor a jövő is, rengeteg lehetőséggel:
– magyarázta Porcsalmi. A weboldalt több erdélyi újságíró, blogger, véleményformáló szerkeszti.
A három nap alatt sikeres vállalkozók és felsővezetők, IT-szakemberek, oktatók és kutatók adnak elő, jó példákat mutatva, amelyek hozzájárulnak Székelyföld fejlesztéséhez. Szó lesz a Digitális Jólét Program határon túli kiterjesztéséről Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának előadásában. Online ad majd elő Daradics Kinga, a MOL Group felsővezetője, aki a Digitális kihívásokról beszél, és szintén online kapcsolódik be a konferenciába Egyed Zoltán, a Site Reliability Engineer (Google – San Francisco), a Szilícium-völgyi Innovációs és Tudományos Társaság alelnöke is, Mit hoz a következő 3 év? című előadásával. Szilágyi Péter, az Ethereum vezető fejlesztője, A cyberpunk végjátéka: virtuális alkotásaink uralmáról című előadásával vesz részt a konferencián. A piaci versenyképességről, lépéselőnyről és az elkerülhetetlen digitalizációról Magyari Péter közgazdász, az Oracle volt értékesítési igazgatójától tudhatunk meg többet a Digitalizáció – kinek mi? című előadásából. Az adatbiztonságról a mobil világban témáról Dániel Szabolcs, IT-biztonsági architekt fog beszélni, és idén is jelen lesznek a digipolgik és az okos városok: ebben a témában a székelyföldi városvezetők és fejlesztők mellett az innovatív megoldásokról Széles András, Tamási – a digitális kisváros alpolgármestere beszél. Szélyes Levente, a Softech Kft. ügyvezetője bebizonyítja: nem csak a 20 éveseké az IT-világ. A konferencián részt vesz Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, valamint Tóth László, Csíkszereda főkonzulja.
A digitalizáció aktuális és izgalmas témái várják az érdeklődőket október 17-19. között a 6. Digitális Székelyföld Konferencián, Székelyudvarhelyen. A teljes program a digitalisszeklyfold.ro oldalon érhető el. A konferenciának Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a Küküllő Szálló ad otthont.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.
Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.
A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.
Bár a Hargita megyei csendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, a tavalyi évük így is rendkívül intenzív volt: közel 6 ezer küldetésük és több mint 500 rendvédelmi beavatkozásuk volt. A jövőben az állandó őrszolgálatot mozgékony járőrszolgálat váltja fel.
Drónra bukkantak csütörtökön a Fekete-tenger partján, Costinești üdülőtelep közelében.
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.