
Erdély legnagyobb digitális fóruma október 17-én startol, ahol bemutatkozik a digitális világ és Székelyföld jövője. A konferencia programjában több mint 60 hazai és külföldi előadó szerepel, akik a legújabb fejlesztéseket, digitális változásokat és lehetőségeket hozzák hazai porondra – erre számíthat, aki október 14-ig regisztrál a digitalisszekelyföld.ro honlapon.
2018. október 12., 12:012018. október 12., 12:01
2018. október 12., 12:362018. október 12., 12:36
Hatodik alkalommal indul a Digitális Székelyföld Konferencia, amely az Erdélyi magyar közegben az egyetlen, ahol a technológia, a digitalizáció és az innováció legújabb változásait mutatják be hazai és külföldi szakemberek. A szervezők a programismertetőben elmondták:
Idén Székelyföldi nagy cégek, vállalkozók is bemutatkoznak a rendezvényen a legújabb hazai fejlesztésekkel, digitális tapasztalatokkal. A cél továbbra is Székelyföld fejlesztése és aktív szakemberek bevonása ebbe a folyamatba.
„Több új projekt, helyi kezdeményezés és vállalkozás is bekapcsolódik a konferenciába, új ötleteket és új lehetőségeket mutatnak be neves előadók Székelyföld fejlesztése érdekében.
Örömmel fogadtuk, hogy nálunk indul el ez a portál, ugyanis szeretnénk jobban megismerni és erősíteni a Szövetség apolitikus oldalát, amely tényleges társadalom- és üzletfejlesztésről szól” – mondta Rácz Attila, az IT Plus Cluster alelnöke.
„A transylvanianow.com egy hatalmas hiányt pótol, ami a nemzetközi közönségnek szánt Erdélyről szóló tájékoztatást illeti. Fontos része az RMDSZ nemzetközi kommunikációjának, hiszen az Erdélyről szóló hírek, véleményanyagok, videók révén, a kulturális sokszínűség mellett azokat az erdélyi magyarokat érintő sajátos ügyeket, problémákat is megmutatja, amelyekről kevés ismeretük van a külföldi érdeklődőknek” – fogalmazott Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki október 18-án mutatja be a portált.
A TranyslvaniaNOW célja nem az, hogy turisztikai honlap legyen:
„Van, aki sosem hallott Erdélyről, az itt élő magyar kisebbségről: nekik először azt kell elmagyaráznunk, hogy kik vagyunk, mit akarunk, miért dolgozunk. Vannak, akik bár körvonalaiban ismerik az erdélyi történetet, korántsem látják a teljes képet. Erdély nemcsak a hagyományok, a kultúra és az épített örökség, amiért sokan szeretik ezt a vidéket, hanem a legnagyobb európai kisebbség otthona is problémáival együtt, amelyek megoldásában szükség van nemzetközi figyelemre, segítségre. Erdély ugyanakkor a jövő is, rengeteg lehetőséggel:
– magyarázta Porcsalmi. A weboldalt több erdélyi újságíró, blogger, véleményformáló szerkeszti.
A három nap alatt sikeres vállalkozók és felsővezetők, IT-szakemberek, oktatók és kutatók adnak elő, jó példákat mutatva, amelyek hozzájárulnak Székelyföld fejlesztéséhez. Szó lesz a Digitális Jólét Program határon túli kiterjesztéséről Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának előadásában. Online ad majd elő Daradics Kinga, a MOL Group felsővezetője, aki a Digitális kihívásokról beszél, és szintén online kapcsolódik be a konferenciába Egyed Zoltán, a Site Reliability Engineer (Google – San Francisco), a Szilícium-völgyi Innovációs és Tudományos Társaság alelnöke is, Mit hoz a következő 3 év? című előadásával. Szilágyi Péter, az Ethereum vezető fejlesztője, A cyberpunk végjátéka: virtuális alkotásaink uralmáról című előadásával vesz részt a konferencián. A piaci versenyképességről, lépéselőnyről és az elkerülhetetlen digitalizációról Magyari Péter közgazdász, az Oracle volt értékesítési igazgatójától tudhatunk meg többet a Digitalizáció – kinek mi? című előadásából. Az adatbiztonságról a mobil világban témáról Dániel Szabolcs, IT-biztonsági architekt fog beszélni, és idén is jelen lesznek a digipolgik és az okos városok: ebben a témában a székelyföldi városvezetők és fejlesztők mellett az innovatív megoldásokról Széles András, Tamási – a digitális kisváros alpolgármestere beszél. Szélyes Levente, a Softech Kft. ügyvezetője bebizonyítja: nem csak a 20 éveseké az IT-világ. A konferencián részt vesz Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, valamint Tóth László, Csíkszereda főkonzulja.
A digitalizáció aktuális és izgalmas témái várják az érdeklődőket október 17-19. között a 6. Digitális Székelyföld Konferencián, Székelyudvarhelyen. A teljes program a digitalisszeklyfold.ro oldalon érhető el. A konferenciának Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a Küküllő Szálló ad otthont.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.