
Erdély legnagyobb digitális fóruma október 17-én startol, ahol bemutatkozik a digitális világ és Székelyföld jövője. A konferencia programjában több mint 60 hazai és külföldi előadó szerepel, akik a legújabb fejlesztéseket, digitális változásokat és lehetőségeket hozzák hazai porondra – erre számíthat, aki október 14-ig regisztrál a digitalisszekelyföld.ro honlapon.
2018. október 12., 12:012018. október 12., 12:01
2018. október 12., 12:362018. október 12., 12:36
Hatodik alkalommal indul a Digitális Székelyföld Konferencia, amely az Erdélyi magyar közegben az egyetlen, ahol a technológia, a digitalizáció és az innováció legújabb változásait mutatják be hazai és külföldi szakemberek. A szervezők a programismertetőben elmondták:
Idén Székelyföldi nagy cégek, vállalkozók is bemutatkoznak a rendezvényen a legújabb hazai fejlesztésekkel, digitális tapasztalatokkal. A cél továbbra is Székelyföld fejlesztése és aktív szakemberek bevonása ebbe a folyamatba.
„Több új projekt, helyi kezdeményezés és vállalkozás is bekapcsolódik a konferenciába, új ötleteket és új lehetőségeket mutatnak be neves előadók Székelyföld fejlesztése érdekében.
Örömmel fogadtuk, hogy nálunk indul el ez a portál, ugyanis szeretnénk jobban megismerni és erősíteni a Szövetség apolitikus oldalát, amely tényleges társadalom- és üzletfejlesztésről szól” – mondta Rácz Attila, az IT Plus Cluster alelnöke.
„A transylvanianow.com egy hatalmas hiányt pótol, ami a nemzetközi közönségnek szánt Erdélyről szóló tájékoztatást illeti. Fontos része az RMDSZ nemzetközi kommunikációjának, hiszen az Erdélyről szóló hírek, véleményanyagok, videók révén, a kulturális sokszínűség mellett azokat az erdélyi magyarokat érintő sajátos ügyeket, problémákat is megmutatja, amelyekről kevés ismeretük van a külföldi érdeklődőknek” – fogalmazott Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki október 18-án mutatja be a portált.
A TranyslvaniaNOW célja nem az, hogy turisztikai honlap legyen:
„Van, aki sosem hallott Erdélyről, az itt élő magyar kisebbségről: nekik először azt kell elmagyaráznunk, hogy kik vagyunk, mit akarunk, miért dolgozunk. Vannak, akik bár körvonalaiban ismerik az erdélyi történetet, korántsem látják a teljes képet. Erdély nemcsak a hagyományok, a kultúra és az épített örökség, amiért sokan szeretik ezt a vidéket, hanem a legnagyobb európai kisebbség otthona is problémáival együtt, amelyek megoldásában szükség van nemzetközi figyelemre, segítségre. Erdély ugyanakkor a jövő is, rengeteg lehetőséggel:
– magyarázta Porcsalmi. A weboldalt több erdélyi újságíró, blogger, véleményformáló szerkeszti.
A három nap alatt sikeres vállalkozók és felsővezetők, IT-szakemberek, oktatók és kutatók adnak elő, jó példákat mutatva, amelyek hozzájárulnak Székelyföld fejlesztéséhez. Szó lesz a Digitális Jólét Program határon túli kiterjesztéséről Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának előadásában. Online ad majd elő Daradics Kinga, a MOL Group felsővezetője, aki a Digitális kihívásokról beszél, és szintén online kapcsolódik be a konferenciába Egyed Zoltán, a Site Reliability Engineer (Google – San Francisco), a Szilícium-völgyi Innovációs és Tudományos Társaság alelnöke is, Mit hoz a következő 3 év? című előadásával. Szilágyi Péter, az Ethereum vezető fejlesztője, A cyberpunk végjátéka: virtuális alkotásaink uralmáról című előadásával vesz részt a konferencián. A piaci versenyképességről, lépéselőnyről és az elkerülhetetlen digitalizációról Magyari Péter közgazdász, az Oracle volt értékesítési igazgatójától tudhatunk meg többet a Digitalizáció – kinek mi? című előadásából. Az adatbiztonságról a mobil világban témáról Dániel Szabolcs, IT-biztonsági architekt fog beszélni, és idén is jelen lesznek a digipolgik és az okos városok: ebben a témában a székelyföldi városvezetők és fejlesztők mellett az innovatív megoldásokról Széles András, Tamási – a digitális kisváros alpolgármestere beszél. Szélyes Levente, a Softech Kft. ügyvezetője bebizonyítja: nem csak a 20 éveseké az IT-világ. A konferencián részt vesz Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, valamint Tóth László, Csíkszereda főkonzulja.
A digitalizáció aktuális és izgalmas témái várják az érdeklődőket október 17-19. között a 6. Digitális Székelyföld Konferencián, Székelyudvarhelyen. A teljes program a digitalisszeklyfold.ro oldalon érhető el. A konferenciának Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a Küküllő Szálló ad otthont.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Ilie Bolojan ismét miniszterelnöknek jelölhető, mert ezt nem tiltja az alkotmánybíróság.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerdán közölte, hogy 2023 és 2026 között összesen 15 hantavírus-fertőzéses esetet jegyeztek Romániában, ezek közül egyet idén.
Marosvásárhelyen, Szovátán és Székelyudvarhelyen új beruházásként épülhetnek fiataloknak szánt lakások, illetve előrelépés várható a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, kovásznai és malomfalvi ifjúsági lakások terén is – közölte az RMDSZ.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Megszűnik a TV2 Tények című hírműsora – erősítette meg a csatorna elnök-vezérigazgatója a 444-nek. Vaszily Miklós a portálon csütörtökön megjelent cikkben a csatorna struktúrájának átszervezéséről is beszélt – szemlézte az anyagot az MTI.
Az összes párt az embereinek elhelyezésére használta az állami vállalatok vezetői tisztségeit, ezen azonban a következő években változtatni kell – jelentette ki szerdán este Ilie Bolojan.
Az idénymunkák újraindulásával enyhén csökkent a munkanélküliség Hargita megyében. A sokévi átlagnál kisebb viszont az állásajánlatok száma is.
Székelyföld-szerte nyárias meleg volt tegnap délután, Csíkszeredában is 25,2 Celsius-fokig melegedett fel napközben a levegő hőmérséklete.
A csíkszeredai sétálóutca lehetőségeinek hangsúlyosabb kihasználásához közel négy évvel ezelőtt ötletversennyel igyekezett jó elképzeléseket gyűjteni a városháza. Korodi Attila polgármester szerint utána történt elmozdulás, de még van mit tenni.