
Erdély legnagyobb digitális fóruma október 17-én startol, ahol bemutatkozik a digitális világ és Székelyföld jövője. A konferencia programjában több mint 60 hazai és külföldi előadó szerepel, akik a legújabb fejlesztéseket, digitális változásokat és lehetőségeket hozzák hazai porondra – erre számíthat, aki október 14-ig regisztrál a digitalisszekelyföld.ro honlapon.
2018. október 12., 12:012018. október 12., 12:01
2018. október 12., 12:362018. október 12., 12:36
Hatodik alkalommal indul a Digitális Székelyföld Konferencia, amely az Erdélyi magyar közegben az egyetlen, ahol a technológia, a digitalizáció és az innováció legújabb változásait mutatják be hazai és külföldi szakemberek. A szervezők a programismertetőben elmondták:
Idén Székelyföldi nagy cégek, vállalkozók is bemutatkoznak a rendezvényen a legújabb hazai fejlesztésekkel, digitális tapasztalatokkal. A cél továbbra is Székelyföld fejlesztése és aktív szakemberek bevonása ebbe a folyamatba.
„Több új projekt, helyi kezdeményezés és vállalkozás is bekapcsolódik a konferenciába, új ötleteket és új lehetőségeket mutatnak be neves előadók Székelyföld fejlesztése érdekében.
Örömmel fogadtuk, hogy nálunk indul el ez a portál, ugyanis szeretnénk jobban megismerni és erősíteni a Szövetség apolitikus oldalát, amely tényleges társadalom- és üzletfejlesztésről szól” – mondta Rácz Attila, az IT Plus Cluster alelnöke.
„A transylvanianow.com egy hatalmas hiányt pótol, ami a nemzetközi közönségnek szánt Erdélyről szóló tájékoztatást illeti. Fontos része az RMDSZ nemzetközi kommunikációjának, hiszen az Erdélyről szóló hírek, véleményanyagok, videók révén, a kulturális sokszínűség mellett azokat az erdélyi magyarokat érintő sajátos ügyeket, problémákat is megmutatja, amelyekről kevés ismeretük van a külföldi érdeklődőknek” – fogalmazott Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki október 18-án mutatja be a portált.
A TranyslvaniaNOW célja nem az, hogy turisztikai honlap legyen:
„Van, aki sosem hallott Erdélyről, az itt élő magyar kisebbségről: nekik először azt kell elmagyaráznunk, hogy kik vagyunk, mit akarunk, miért dolgozunk. Vannak, akik bár körvonalaiban ismerik az erdélyi történetet, korántsem látják a teljes képet. Erdély nemcsak a hagyományok, a kultúra és az épített örökség, amiért sokan szeretik ezt a vidéket, hanem a legnagyobb európai kisebbség otthona is problémáival együtt, amelyek megoldásában szükség van nemzetközi figyelemre, segítségre. Erdély ugyanakkor a jövő is, rengeteg lehetőséggel:
– magyarázta Porcsalmi. A weboldalt több erdélyi újságíró, blogger, véleményformáló szerkeszti.
A három nap alatt sikeres vállalkozók és felsővezetők, IT-szakemberek, oktatók és kutatók adnak elő, jó példákat mutatva, amelyek hozzájárulnak Székelyföld fejlesztéséhez. Szó lesz a Digitális Jólét Program határon túli kiterjesztéséről Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának előadásában. Online ad majd elő Daradics Kinga, a MOL Group felsővezetője, aki a Digitális kihívásokról beszél, és szintén online kapcsolódik be a konferenciába Egyed Zoltán, a Site Reliability Engineer (Google – San Francisco), a Szilícium-völgyi Innovációs és Tudományos Társaság alelnöke is, Mit hoz a következő 3 év? című előadásával. Szilágyi Péter, az Ethereum vezető fejlesztője, A cyberpunk végjátéka: virtuális alkotásaink uralmáról című előadásával vesz részt a konferencián. A piaci versenyképességről, lépéselőnyről és az elkerülhetetlen digitalizációról Magyari Péter közgazdász, az Oracle volt értékesítési igazgatójától tudhatunk meg többet a Digitalizáció – kinek mi? című előadásából. Az adatbiztonságról a mobil világban témáról Dániel Szabolcs, IT-biztonsági architekt fog beszélni, és idén is jelen lesznek a digipolgik és az okos városok: ebben a témában a székelyföldi városvezetők és fejlesztők mellett az innovatív megoldásokról Széles András, Tamási – a digitális kisváros alpolgármestere beszél. Szélyes Levente, a Softech Kft. ügyvezetője bebizonyítja: nem csak a 20 éveseké az IT-világ. A konferencián részt vesz Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, valamint Tóth László, Csíkszereda főkonzulja.
A digitalizáció aktuális és izgalmas témái várják az érdeklődőket október 17-19. között a 6. Digitális Székelyföld Konferencián, Székelyudvarhelyen. A teljes program a digitalisszeklyfold.ro oldalon érhető el. A konferenciának Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a Küküllő Szálló ad otthont.
Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.
Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Imaéjszakára várják a híveket március 27-én, péntek este több erdélyi településen, ahol közösen imádkoznak a békéért és a háborúk áldozataiért.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken több sárga riasztást adott ki rossz időjárás miatt, amelyek hétfő reggelig az ország több mint felét, így Székelyföldet is érintik.
A közeljövőben nem lesz szükség üzemanyag-vásárlási korlátozások bevezetésére – nyilatkozta csütörtökön Nicușor Dan, Románia elnöke.
Erdélyben mintegy 310 ezer választópolgár kapja meg a küldeményt a magyarországi országgyűlési választások előtt. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának misszióvezetője válaszol.
A húsvéti ünnepek miatt a szokásosnál korábban érkeznek az áprilisi nyugdíjak.
Nicușor Dan államfő csütörtökön azt nyilatkozta, hogy amint megkapja az alkotmánybíróság költségvetési törvénytervezettel kapcsolatos döntésének indoklását, azonnal kihirdeti a jogszabályt.
Az előző évhez képest 8 százalékkal 27 százalékra csökkent idén azoknak a romániai munkavállalóknak az aránya, akik boldognak és elégedettnek érzik magukat a munkahelyükön.