
Erdély legnagyobb digitális fóruma október 17-én startol, ahol bemutatkozik a digitális világ és Székelyföld jövője. A konferencia programjában több mint 60 hazai és külföldi előadó szerepel, akik a legújabb fejlesztéseket, digitális változásokat és lehetőségeket hozzák hazai porondra – erre számíthat, aki október 14-ig regisztrál a digitalisszekelyföld.ro honlapon.
2018. október 12., 12:012018. október 12., 12:01
2018. október 12., 12:362018. október 12., 12:36
Hatodik alkalommal indul a Digitális Székelyföld Konferencia, amely az Erdélyi magyar közegben az egyetlen, ahol a technológia, a digitalizáció és az innováció legújabb változásait mutatják be hazai és külföldi szakemberek. A szervezők a programismertetőben elmondták:
Idén Székelyföldi nagy cégek, vállalkozók is bemutatkoznak a rendezvényen a legújabb hazai fejlesztésekkel, digitális tapasztalatokkal. A cél továbbra is Székelyföld fejlesztése és aktív szakemberek bevonása ebbe a folyamatba.
„Több új projekt, helyi kezdeményezés és vállalkozás is bekapcsolódik a konferenciába, új ötleteket és új lehetőségeket mutatnak be neves előadók Székelyföld fejlesztése érdekében.
Örömmel fogadtuk, hogy nálunk indul el ez a portál, ugyanis szeretnénk jobban megismerni és erősíteni a Szövetség apolitikus oldalát, amely tényleges társadalom- és üzletfejlesztésről szól” – mondta Rácz Attila, az IT Plus Cluster alelnöke.
„A transylvanianow.com egy hatalmas hiányt pótol, ami a nemzetközi közönségnek szánt Erdélyről szóló tájékoztatást illeti. Fontos része az RMDSZ nemzetközi kommunikációjának, hiszen az Erdélyről szóló hírek, véleményanyagok, videók révén, a kulturális sokszínűség mellett azokat az erdélyi magyarokat érintő sajátos ügyeket, problémákat is megmutatja, amelyekről kevés ismeretük van a külföldi érdeklődőknek” – fogalmazott Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki október 18-án mutatja be a portált.
A TranyslvaniaNOW célja nem az, hogy turisztikai honlap legyen:
„Van, aki sosem hallott Erdélyről, az itt élő magyar kisebbségről: nekik először azt kell elmagyaráznunk, hogy kik vagyunk, mit akarunk, miért dolgozunk. Vannak, akik bár körvonalaiban ismerik az erdélyi történetet, korántsem látják a teljes képet. Erdély nemcsak a hagyományok, a kultúra és az épített örökség, amiért sokan szeretik ezt a vidéket, hanem a legnagyobb európai kisebbség otthona is problémáival együtt, amelyek megoldásában szükség van nemzetközi figyelemre, segítségre. Erdély ugyanakkor a jövő is, rengeteg lehetőséggel:
– magyarázta Porcsalmi. A weboldalt több erdélyi újságíró, blogger, véleményformáló szerkeszti.
A három nap alatt sikeres vállalkozók és felsővezetők, IT-szakemberek, oktatók és kutatók adnak elő, jó példákat mutatva, amelyek hozzájárulnak Székelyföld fejlesztéséhez. Szó lesz a Digitális Jólét Program határon túli kiterjesztéséről Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának előadásában. Online ad majd elő Daradics Kinga, a MOL Group felsővezetője, aki a Digitális kihívásokról beszél, és szintén online kapcsolódik be a konferenciába Egyed Zoltán, a Site Reliability Engineer (Google – San Francisco), a Szilícium-völgyi Innovációs és Tudományos Társaság alelnöke is, Mit hoz a következő 3 év? című előadásával. Szilágyi Péter, az Ethereum vezető fejlesztője, A cyberpunk végjátéka: virtuális alkotásaink uralmáról című előadásával vesz részt a konferencián. A piaci versenyképességről, lépéselőnyről és az elkerülhetetlen digitalizációról Magyari Péter közgazdász, az Oracle volt értékesítési igazgatójától tudhatunk meg többet a Digitalizáció – kinek mi? című előadásából. Az adatbiztonságról a mobil világban témáról Dániel Szabolcs, IT-biztonsági architekt fog beszélni, és idén is jelen lesznek a digipolgik és az okos városok: ebben a témában a székelyföldi városvezetők és fejlesztők mellett az innovatív megoldásokról Széles András, Tamási – a digitális kisváros alpolgármestere beszél. Szélyes Levente, a Softech Kft. ügyvezetője bebizonyítja: nem csak a 20 éveseké az IT-világ. A konferencián részt vesz Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, valamint Tóth László, Csíkszereda főkonzulja.
A digitalizáció aktuális és izgalmas témái várják az érdeklődőket október 17-19. között a 6. Digitális Székelyföld Konferencián, Székelyudvarhelyen. A teljes program a digitalisszeklyfold.ro oldalon érhető el. A konferenciának Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a Küküllő Szálló ad otthont.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Sűrű hétvégéjük volt a Hargita megyei közlekedésrendészet munkatársainak: átfogó ellenőrzések zajlottak a megye területén, melyek alkalmával több mint 90 bírságot szabtak ki a sofőrökre. A büntetések összértéke meghaladja az 52 ezer lejt.
Közzétette a következő két hétre, a március 9–23. közötti időszakra vonatkozó kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat. A tavaszias melegre nem lehet panaszunk, a porra viszont igen, ugyanis csapadék szinte egyáltalán nem valószínű.
Az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumában írták alá hétfő délben a regionális vízszolgáltató Harvíz Rt. 150 millió eurós nagyprojektjét. Az építőtelepeket hamarosan meg lehet nyitni.
Vád alá helyeztek egy rendőrt, mert kenőpénzt fogadott el egy szabályt sértő sofőrtől, akinek az elsőbbségadás elmulasztása miatt a jogosítványát is fel kellett függeszteni.
Öt forgatókönyv van az asztalon annak érdekében, hogy ne jusson el az üzemanyag ára literenként 10 lejig Romániában, miután a világpiacon negyven éve nem látott heti növekedést jegyeztek fel az olajáraknál.
A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.
Ittas gépkocsivezetőket nem azonosítottak, de gyorshajtót annál többet vasárnap délután a Maros megyei rendőrök, akik közúti razziát tartottak.
Rendőri kísérettel Ákosfalváról indul és Kolozs megye fele halad vasárnap este egy rendkívüli szállítmány, amelyre felhívják a gépkocsivezetők figyelmét.
A csíkszentmártoni református közösség önerőből felújította a gyülekezet parókiáját és imaházát és vasárnap hálaadó istentiszteleten ünnepelték meg mindezt.