Gyűlöletkeltésre alkalmasak Iohannis nyilatkozatai a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága szerint

Magyar Levente kiemelte: szász kisebbségi származása okán mindenki reménykedve tekintett Iohannis elnöksége elé, a romániai magyar kisebbség első, és második körben is jelentős számban szavazott rá. Felidézte a román államelnök közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyekben

– olvasható az MTI-n megjelent beszámolóban.

Megjegyezte, hogy mindeközben a politikus magyarul köszöntötte a szociáldemokrata pártot.

Az államelnök azt az álláspontot hangoztatta, hogy aki a magyarokkal tárgyal és magyar ügyekben nem a leghatározottabban elutasító, az hazaáruló. Magyar Levente összegzése szerint

Románia 2020 derekán legmagasabb szinten tűzte zászlajára a kisebbségellenes hangot, ami az elmúlt években nem volt jellemző. Kitért arra a román „hagyományra” is, hogy ha baj van, akkor a magyar kártya mindig alkalmas, hogy a közvélemény figyelmét elterelje a valós problémákról.

– jegyezte meg a külügyi államtitkár. Rossz előjelnek nevezte az elkövetkező hónapokra a történteket. Szeretnék fejleszteni a román-magyar kapcsolatokat, de arról nem mondanak le, hogy a külhoni magyar kisebbséget segítsék, és megvédjék ezt a közösséget mindenfajta támadástól – mondta.

Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök jelezte: egy román bizottság is napirendre veszi a kérdést, a szociáldemokraták támogatásával előreláthatóan a jövő héten. A bizottsági elnök sajnálatának adott hangot, hogy az elmúlt évek pozitív eredményei egy ilyen vihar áldozatává esnek. Úgy látta:

Kitért arra is, hogy Iohannis mandátuma hamarosan lejár, és semmilyen érdemi, alkotmányos eredményt nem tud felmutatni. Megjegyezte: Románia nagyon érzékenyen követi, hogy Magyarország mikor kerül nemzetközi nyomás alá.

• Zsigmond Barna (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az első nyilatkozata után Iohannis rátett még egy lapáttal, és megerősítette az először elmondottakat. Arra volt kíváncsi, milyen lépések várhatóak?

• Mesterházy Attila (MSZP) szintén azt kérdezte, milyen lépések történtek, illetve mit tervez a külügyi tárca, az RMDSZ-el milyen közös stratégiát tudnak megvalósítani e téren.

• Nacsa Lőrinc (KDNP) előre kitervelt kampányfogásnak nevezte a történteket, ami értékelése szerint külön súlyosbító körülmény. Az államelnöki nyilatkozatban tények meghamisítása történt - mutatott rá.

• Juhász Hajnalka (KDNP) Románia nemzetközi kötelezettségeire hívta fel a figyelmet. Szomorúnak látta, hogy miközben Magyarország ellen fellépnek a koronavírus elleni védekezést célzó törvény miatt, az Európa Tanács elnöke nem szólal meg ebben a kérdésben.

• Brenner Koloman (Jobbik) szintén felháborítónak nevezte a román államelnök kijelentését. Kitért arra: megválasztása után nagyon sok erdélyi magyar gondolta azt, hogy a román tradíciókhoz képest barátibb elnöke lesz az országnak.

Magyar Levente válaszában elmondta: pontosan látja mindenki mi zajlik, de nem szólalnak meg, mert az a hagyomány, hogy „hagyják főni” a problémákat. Az államtitkár az Európa Tanács hallgatását az egyik leggyalázatosabbnak tartotta az ügyben. Megjegyezte:

Nem bonyolódtak levelezésbe a román külügyi tárcával ezügyben, megszólalt a kormányfő és a külügyminiszter egyaránt – jelezte további felvetésre. Szerinte a korábbi esetekkel összefüggő jelenségről van szó.

A bizottság állásfoglalást fogadott el a témában. Németh Zsolt az ülés után elmondta:

Felkérik a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását. Az állásfoglalásban elkötelezik magukat román-magyar együttműködés folytatása mellett, úgy gondolják:

Nagyon felelőtlen magatartás az államelnök részéről, hogy pont most teszi kockára az együttműködést.

Megjegyezte: a járvány elleni küzdelemben nagyon jó volt az együttműködés a két ország között. A bizottsági elnök jelezte: az állásfoglalást eljuttatja a román partnerbizottságoknak, az alsó és felsőház külügyi bizottsági elnökének, az Európa Tanács főtitkárához,a parlamenti közgyűlés elnökéhez, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökéhez, az EBESZ-hez és a NATO-hoz.