
Fotó: Haáz Vince
Az Erdélyi Magyar Szövetség Maros megyei szervezetének január 19-i megalakulását követően első nyilvános megszólalásukat a március 10-i székely szabadság napjára időzítik, ezáltal üzenve, hogy kiállnak elveikért, amelyek képviseletére vállalkoztak – tájékoztat a szerkesztőségünknek is elküldött közleményben az EMSZ sajtóosztálya.
2023. január 23., 15:502023. január 23., 15:50
2023. január 23., 16:152023. január 23., 16:15
Az Erdélyi Magyar Szövetség képviselői fontosnak tartják, hogy a székely szabadság napján együttesen tudjanak megnyilvánulni és erőt felmutatni a jóhiszemű székely-magyar emberekkel, ugyanakkor szándékukban áll bebizonyítani, hogy nem valakik ellenében, hanem a közös jólétért munkálkodnak, ezért kihangsúlyozzák, hogy
„Ahogy a nemzet miniszterelnöke fogalmazott: »velünk azok is jól járnak, akik nem ránk szavaztak«. Kívánhat-e többet egy szorgalmas nép annál, minthogy saját tehetsége és elvégzett munkája alapján ítéltessék meg? Erdély talán legzordabb részét műveljük meg, gyarapítjuk anyagi és kulturális javaiban, ezzel is bizonyítva azt a ragaszkodást és őszinte szeretetet, melyet szülőföldünk iránt érzünk” – olvasható a dokumentumban.
Az EMSZ Maros megyei szervezete a megmaradásért vívott békés harchoz hívja Maros megyéből mindazokat, akik támogató jelenlétükkel szeretnék erősíteni az autonómiaküzdelmet március 10-én, a székely szabadság napján.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!