Vándortábor húszféle túrával, ezerötszáz résztvevővel

A borszéki sípálya aljában felállított táborba az elmúlt hét során 1501 személy jelentkezett be. A táborszervezők száma kereken 150 volt, őket egy öttagú operatív csapat irányította, hogy a túrák indításától és vezetésétől az étkeztetésig, esti programok biztosításáig minden rendben legyen.

Ami a táborlakókat illeti, 892 személy nem tartozott az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagságának körébe, ők Románia különböző részeiről, Magyarországról, Ausztriából, Angliából és Hollandiából érkeztek. A legkisebb táborlakó a három és félhónapos Bölöni Júlia volt, aki a Csíkszéki EKE tagja, a legidősebb Kolozsvárról érkezett, 1936-os születésű Kispál István.

A vöröskeresztes sátorban 35 személyt jegyeztek. Kisebb sérülésekből és a napsütés okozta leégésből volt egy pár, napszúrással, illetve hasmenéssel egy-egy táborlakó jelentkezett, a legtöbben vérnyomás-mérésért keresték fel a vöröskereszteseket. De volt erősítés is, két orvos az egész tábor ideje alatt rendelkezésre állt.

Érdeklődés diktálta változtatások

Jövőre az EKE Háromszéki Osztálya lesz a 26. Vándortábor megszervezője. A gyergyóiak tapasztalatukból adtak át nekik, és minden más osztálynak a szombati EKE-közgyűlésen. Az egyre növekvő, vándortábor iránti érdeklődés ugyanis stratégiaváltást kíván. Ezerötszáz ember túráztatásához több mint húsz túrára van szükség, és azt is jó előre tudni kell, ki, hová szeretne benevezni. Így javaslatként hangzott el, hogy már áprilisban legyen lehetőség a bejelentkezésre, túra-helyfoglalásra, és azok előzetes kifizetésére is banki utalással. Tisztázták, hogy a túrák kiajánlásánál sokkal részletesebb információkra van szükség, mint az egyszavas, könnyű, közepes, nehéz túraminősítés, hisz ezek a szavak mást jelentenek a hegyi és mást a síkvidékhez szokott embereknek.

Három nap alatt 3102 személy jelentkezett be a túrákra. A gyergyói ekéseknek nagy előnyükre vált, hogy helybéli tagtársuk vállalta Borszék értékeinek bemutatását. Farkas Aladár vezetésével a Borvíztúra volt a legnépesebb, annyira, hogy programon kívül szombatra is bejelentkezett hozzá két csoport – ráadásként.

A húszféle túra között volt, amely gyermekeket célzott meg, másik a kerékpárosoknak kedvezett, illetve az idősebbeknek, és kevésbé edzetteknek is volt javaslat. A jó erőnlétben lévők akár a Besztercei-havasokat is bejárhatták, akik pedig nem csak testüket, hanem lelküket is meg akarták mozgatni, a Tászok-tetőre indultak. Ez a túra zarándoklattá vált, az írott kövek megtekintése mellett Isten-ember és ember-ember kapcsolatára is nyíltak spirituális lehetőségek. De sorba lehetne venni az összes túrát, melyek a tábor programjában szerepeltek, a Csalhótól a Kelemenig, a Hagymás-hegységtől a Gyergyói-havasokig sok utat járt be az ezerötszáz ember.

A legnagyobb hozadék sokak bevallása szerint, hogy ez egy alkalom volt Borszék megismerésére, illetve akik korábban már jártak a fürdővárosban, most a fejlődést és lehetőségeket vehették szemügyre. Közéjük tartozik Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete is, aki nejével érkezett a táborba. Elmondta, egy életre szóló élmény marad számára a jégesős Csalhó-túra, de Borszék felfedezése is. Tudja, hová fog visszatérni, mit fog másoknak is ajánlani.

„Jó volt ennyi embert Borszéken látni” – fogalmazott a tábor kapcsán Mik József, Borszék polgármestere. „Igyekeztünk hálásak lenni, hogy Borszéket választották helyszínként a szervezők, a tábori költségekből is részt vállaltunk. Ötletadó volt nekünk ez az esemény, hamarosan munkához is látunk” – közölte a város első embere. Mint mondta, már van egy tervük arra, hogy a sípálya területét mind a négy évszakban kellene hasznosítani, nyári bobpályáról álmodnak, de a magas költségek miatt az csak távlati terv. Ami viszont hamarosan megvalósítható, hogy kiépüljön a szükséges infrastruktúra, mosdókat, illemhelyeket építsenek, így más táboroknak is helyet kínálhassanak Borszéken.