Tűbe fűzéstől a hímzésig

A Gránátalma Egyesület a helyi önkormányzattól pályázott összegből valósítja meg tervét: elsajátíttatja a III-VIII. osztályos iskolásokkal a varrás-hímzés alapjait. A Gránátalma hímzőkör asszonyai segédkeznek, Kisné Portik Irén pedig irányítja az érkező osztályok tagjait, hogy egy óra alatt a lehető legtöbb ismeretet szerezhessenek.

Ismeretátadás az alapoktól kezdve

Egy hétig tart a hétfőn rajtolt program, melynek kapcsán a programvezető elmondta: „Addig nem lépünk előre, amíg mindenki meg nem tanul befűzni a tűbe. Ezt követi a három alapöltéstípus elsajátítása. Ha kerülnek olyan kislányok, akik az alapokkal tisztában vannak, akad számunkra bonyolultabb öltéstípus is a tarsolyunkban, mellyel megismertethetjük” – fogalmazott Kisné Portik, megmagyarázva, mire alapozza, hogy lesz, aki a „haladók” közé sorolható.

Januárban a művészeti népiskola keretében volt alkalom öltéstanulásra. Akkor már pár gyergyószentmiklósi osztály részt vett a tevékenységen, ők anyák napjára hímzett tűpárnát készítettek, tehát megvan az alaptudás, amire építeni lehet. Egyébként ez a néprajzkutató szándéka a mostani programmal: „Azt a hiányt szeretnénk pótolni, amit e diákok a családokból nem hozhatnak hímzéstudás tekintetében. Van, aki életében először itt fűzi tűbe a cérnát, és a nagy többség itt hallja először a hímzésre kerülő motívumok nevét. Igyekszünk annyi ismeretet átadni az órák során, hogy az alap egy kicsi mag legyen, melyhez hozzá tudjuk adni az elkövetkező időszak tudását.”

Hímzett közösségépítés

Megtudtuk: „Kísérleti jelleggel indult a tevékenység, és minden szükséges következtetést le szeretnénk vonni ahhoz, hogy jövőtől a tojásírás mintájára óráról órára érkezzenek az osztályok, egy-egy apróka ismeretet begyakoroljanak, és azt magukkal vigyék, otthon is próbálgassák”. Az otthoni gyakorlást és új öltések megismerését szolgálja majd az a Gránátalma-füzetecske is, mely az egyesület tevékenységén túl új minták bemutatását is tartalmazza.

„Alkalmat kerítünk arra, hogy a haladatot az osztályokban mérjük” – jelentette ki Kisné Portik, jelezve, a füzetecskék díjként is szolgálnak, hisz a legszorgalmasabb osztályközösségek serénységét el fogják ismerni, jutalmazni. „Célunk az, hogy az egyéni tehetség és egyéni teljesítmény a közösségépítés fényében valósuljon meg. Azt szeretnénk, ha nem az egyéni teljesítmény kerülne díjazásra, mert nevelni akarjuk azt a szándékot, hogy az én osztályom, közösségem elébbvaló lesz, ha én a magam energiáját, tudását, jóindulatát hozzáadom.”

Legények programja

Jövő héttől a fiúkon a sor. Ők – több mint háromszázan – a Népművészeti alkotóházban ismerkednek meg az ostorfonás technikájával és feledésbe merült nevével, a verecseléssel. A régi, archaikus kifejezés ugyan igeként nem szerepel sem a Szótörténeti tárban, sem a Néprajzi lexikonban, de Gyergyóremetén még közszájon forog, ha ostorfonásról, aprószentek-készítésről van szó. A kifejezés mellett négy, nyolc, tizenhat és harminckét ágból is fonnak ostort, és akárcsak a hímzés esetén, az ostorfonáshoz is minden alapanyagot ingyen kapnak a diákok, az általuk készített produktumot pedig hazavihetik.