Szemétgócok miatti panaszokkal fordulnak a legtöbben a környezetőrséghez

Majdnem félszáz környezetvédelmi kihágás miatt érkezett panasz a Hargita Megyei Környezetőrséghez idén, ezekből tíz Udvarhely környékén történt esetre vonatkozott.

Székelyudvarhelyről többnyire szemétgócok miatt kapott bejelentéseket a hatóság, valamint a trágya és szennyvíz nem megfelelő kezelése miatt – magyarázta Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője. A víztisztító állomás, valamint a távhőszolgáltató biomasszás kazánjának a működésére, továbbá egy kányádi gólyafészek megsemmisítésére vonatkozóan is kaptak panaszt idén.

A megyében más gondok is akadtak: több alkalommal hívták fel a környezetőrséget beszámolva engedély nélküli fakitermelésekről, erdészeti munkák során megrongált élőhelyekről, illetve Natura 2000-es területek szennyezéséről. Az intézmény vezetője szerint a panaszokban jelzett problémák nem sokat változtak az elmúlt évekhez képest, és vannak megalapozatlannak bizonyuló bejelentések is.

A Hargita Megyei Környezetőrség idén 43 ellenőrzést végzett, három panaszt más hatósághoz továbbítottak, és ugyanannyinak a kivizsgálása van még folyamatban. Balla Izabella elmondta, akkor tekintik megoldottnak az eseteket, ha a kihágást elkövető időben eleget tesz minden vonatkozó előírásnak. Az idei ellenőrzéseken nyolc pénzbírságot szabott ki a környezetőrség, összesen 285 ezer lej értékben. Egy alkalommal a rendőrséget is értesítették védett természeti területen zajló illegális tevékenységek miatt, amelyek esetében felmerült az élőhely szennyezésének a veszélye.

Ötven ezer lej volt a hatóság által idén kirótt legnagyobb pénzbírság, amit egy cég azért kapott, mert egy korábbi bejelentés után sem felelt meg a környezetőrség által megszabott feltételeknek – magyarázta Balla Izabella.

A környezetőrség munkatársai számára a legnagyobb kihívást a lakosság felvilágosítása jelenti, főként a környezetvédelmi előírások betartására vonatkozóan – közölte Balla. Szerinte az, hogy az elmúlt évekhez képest idén nőtt a panaszok száma azt bizonyítja, hogy a lakosság egyre nyitottabb és egyre jobban bízik az intézményben, illetve az általuk végzett eljárások hatékonyságában, amelyeket a környezet védelméért végeznek.