Így készül a ditróiak óriásharangja

Gyermekkoromban az öregek még emlékeztek arra a szörnyű napra, amikor besorozták a Szent István-harangot. Három kisebb toronylakó megmaradt, mégis amazt emlegették: annak hangja Borszékig elhallatszott. A távoli havasokon erdőlő ditróiak is ahhoz igazodtak. Elborzadva mesélték utolsó útját: ledobták a toronyból. Földet érve a „harang sírt”. Széttörésének hangjait nemzedékről nemzedékre örökítették. 

A nagyharangból megmaradt a százöt kilós ütő, a bőrök és járom. Ezekhez és a valahai harang tömegéhez igazítva készült a rekonstrukció számítógépes rajza – magyarázta Katona József technikai igazgató. Műhelyük harangmintáinak alakja illeszkedik a ditrói harangok formájához. A holland technológiájú öntéshez megtervezhették a megfelelő méretű mintát. Hogy hangszíne harmonizáljon a jelenlegi érctorkú hírnökökéivel, akusztikust is bevontak.

Az 1535 mm átmérőjű és 1368 mm magasságú harangformát fából állította elő András Ferenc forma-, ornamentika- és íráskészítő asztalos. Az esztergált öntőmintára felkerültek az írott információk és a díszek. A feliratok ólombetűit úgy helyezte fel a mintakészítő, hogy a formázóhomokba ágyazás után leváljanak a faalapról. Ezt a harangformát elsőként Lázár igazgatóval pillanthattuk meg.

A szakemberek keze nyomán egy időre eltűnt a számára készült óriási formázószekrényben az öntödei kvarchomokkeverékben. Amikor szétválasztották a famintát a homokformától, negatívban láttuk viszont külön-külön a harang külsejét, illetve belsejét. Az ólombetűket egyenként szedték ki a megszilárdult formázóhomokból.

A harangöntés olyan, mint egy zenemű megszólaltatása. A „karmester” irányít, senki nem játszhat hamisan.

Szemünk rátapadt a nagy kemence kijelzőjére: a vörösréznek el kellett érnie az 1100–1200 fokot ahhoz, hogy elkészülhessen az ónnal és kevés nikkellel ötvözött harangbronz. Már az első csapolásnál torkunkban dobogott a szívünk. A huszonöt főnyi „öntőzenekar” szavak nélkül dolgozott. Híddaruval szállították az izzó, folyékony harangötvözetet a gyűjtőedénybe. Aztán a kampó a két és fél tonnányit tartalmazó edény fölé emelkedett, és elnyelte az olvadt fémtömeget a titokzatos másik világ, a harangméh, melyből egy hétnyi hűlés után világra jön az öntőműhely eddigi legnagyobb harangja.