Önálló plébániát szeretnének a borzontiak

A Gyergyóalfalu községhez tartozó Borzont település nem először próbálkozik az önállósodással. Már a forradalom után le akart válni Alfaluról, külön közigazgatási egységet képezve. A mostani hétvégi házakon, nyári szállásokon lévő házszámok is e kísérlet nyomát őrzik. Az akkori terv meghiúsult, de mozgatója ma is önállóságpárti, a különálló plébánia pártolóinak hangját továbbítja. Baricz Gergely ő, aki egyháztanácsos, de volt templomgondnok, és több rendben vállalta az önkormányzati képviselő feladatait is.

„Valamikor azt szerettük volna, hogy szakadjunk le  teljesen Alfalutól. Nem sikerült, de ma is tartom, hogy egy falu akkor falu, ha van papja, tanári kara és orvosa. Nekünk iskolánk már alig van, csak elemi szintű, helyi papunk pedig egyáltalán nincs. Kijár Alfaluból hol egyik, hol másik, de az teljesen más” – sorolja Baricz Gergely az okokat, amelyek mentén megfogalmazódott a saját lelkipásztor igénye a 800 lelkes közösségben.

Egyre csökken a papi pályára lépők száma, ezt tudja Baricz is, de állítja, olyan sok fiatal megy Székelyudvarhelyre a papi otthonba, hogy közülük jutna egy Borzontnak is. „Itt jó emberek laknak, jó lelkek. Fiatalodik a település, épülnek az új házak. Lesz itt még sok esküvő, keresztelő” – mondta el Baricz.

Előrelátók, bizakodók a kis falu lakói, remélik, hogy a néhány éve az egyház által megvásárolt házból plébánia, papilak lesz. A templom tőszomszédságában lévő ingatlan ugyanis lakatlan maradt, és megszavazta az egyháztanács a megvásárlását. De további terv is van: egy másik, eladó terület, ahová kántori lakot álmodnak. „Régen is úgy volt szokás, hogy a lakása kézügyben volt, és nem kellett ingáznia. Ez a szívünkben van, és ha lehet, megharcoljuk” – jelentette ki Baricz Gergely.

Független az alfalvi plébános

A borzontiakkal együtt ötezer híve van Adorján Imre alfalvi plébánosnak. Ismeri a leányegyház több évtizedre visszanyúló igényét, és az utóbbi időben többet hangoztatott kérés továbbításához is hozzájárult. „Soha nem voltam se amellett, se az ellen, hogy a borzontiak különváljanak. Itt ketten vagyunk, ellátjuk a teljes munkát, sosem volt panasz arra, hogy mellőznénk, elhanyagolnánk. Fontos tudni: Borzont számunkra sosem volt teher” – szögezi le.

A hívek óhaját azonban figyelembe vette a plébános, egyháztanácsi ülésen szavaztak is róla, a 22 képviselőből 14-en a leválást támogatták. Ezt foglalta a főpásztorhoz címzett levelébe Adorján Imre. 
A február 29-i keltezésű levélre válasz érkezett az érsekségről. A kérés a szenátus tavaszi ülésének napirendjére kerül, a szándék előterjesztésére Portik-Hegyi Kelemen főesperest javasolta az érsek. A levélben az is olvasható, hogy ha pozitív döntést hoz a szenátus, az érsekség kiállítja az önállósulást elrendelő dekrétumot. „Az önálló plébániává nyilvánított helység csak akkor önállósul, ha módunkban áll oda lelkipásztort kinevezni. A mostani helyzetben sajnos erről nem lehet szó, mert elég sok, korábban alapított egyházközséget is oldallagosan kell ellátni a hiányos papi utánpótlás miatt” – jelezte levelében Jakubinyi György érsek.

A kérdésben továbbra is független kíván maradni a plébános. Ha osztozkodásra kerül a sor, állnak elébe. Különben is nagyjából külön van választva már korábbi időkből az erdő és egyéb javak, hogy mi illeti meg a borzonti leányegyházat. Az viszont később derül ki, kinek a feladata lesz a tervezett ravatalozó építése. Ha pap kerül, neki kell kézbe vennie ezt is, a híveket is.

Szenátusi álláspont

A főegyházmegye tanácsadó testületét, a papi szenátust Gyergyó térségéből a marosfői plébános, Borka Ernő és a főesperes, Portik-Hegyi Kelemen képviseli. A tavaszi ülésen Borzont volt az egyik téma. Portik-Hegyi elmondta, ismerte a szándékot, konkrét megkeresés a lakosság részéről 2016 elején volt. A borzontiak arra kértek választ, mi az eljárás az önállósodás ügyében. 

„Az egyházi törvénykezés előírja, hogy az érsek ne hozzon létre és ne szüntessen meg plébániát a tanácsadó testület megkérdezése nélkül. A szenátusban én terjesztettem fel az ügyet, válaszoltam a felmerülő kérdésekre is, majd megszületett a döntés. Lehet, hogy még nem érkezett meg írásban a válasz, de nincs benne titkolnivaló. A szavazatok többsége arról szólt, hogy jöjjön létre a plébánia, viszont ameddig minden feltétel nem teljesül, hogy legyen épület és legyen lelkipásztor, addig önálló plébániaként nem működhet” – foglalta össze Portik-Hegyi Kelemen főesperes. Az egyházi törvénykönyvnek is része, hogy a hívek lelki javát kell nézni, tartja maga is. „Ha a 800 embert nézem, hogyan lehet őket lelkileg jobban segíteni, támogatni, kísérni, hogy jobban megélhessék vallásos életüket, akkor egy önálló pap erre megfelelőbb, minthogy Alfaluból járjon ki többnyire a segédlelkész. A káplánok gyakran cserélődnek, se rálátásuk, se elegendő vezetői tapasztalatuk nincs. Ez egy plébános esetén más: megismeri a gyereket, a szülőket, a rokonokat, és végigkíséri őket.”

Számszerű kilátások

Borzont népességi mutatói jövőt ígérnek. Az utóbbi tíz év statisztikája szerint hozzávetőleg nyolcszázan élnek 245 házszám alatt. Valójában ennél kisebb a szám, hiszen sokan tartózkodnak idegenben. 2005-2015 között 93 keresztelő, 50 esküvő és 116 temetés volt. A születettek és elhunytak aránya szinte évente változik, az utolsó két esztendőben például gyarapodás mutatható ki. 2014-ben 9:5, 2015-ben 13:10 a keresztelések és temetések aránya. Ezt is biztatónak veszik a helybéliek, még akkor is, ha külföldön élők is haza szokták hozni gyerekeiket megkeresztelésre.

A Gyergyói Főegyházkerületben több, Borzontnál kevesebb római katolikussal rendelkező település is van, amely önálló plébániával rendelkezik: Gödemesterháza, Hodos, Orotva, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Marosfő. Egyházmegyei szinten átlagban ezer hívőre jut egy pap.