Jogszabály-módosítást kezdeményezett Szárhegy

Gyergyószárhegy önkormányzata kezdeményezi a 2008/1679-es kormányhatározat módosítását, amely a növénykultúrák védelmére vonatkozó előírásokat tartalmazza. A gazdák azt kifogásolják, hogy a jelenlegi szabályozás nem alkalmazható nagy területek vagy szétszórt kisebb területek esetében. Ez jelentősen növeli a vadkárok számát, hiszen nem tudják a vadállatoktól megvédeni a parcellákat. Szárhegy községben is számos mezőgazdasági területet rongáltak meg a vadállatok 2014-ben, a vadkárok száma évről évre aggasztóan nő. Az önkormányzat a kormányhatározat módosításáról szóló kezdeményezéséhez kéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Agrárkamara és a Brassói Regionális Erdészeti-Vadászati Felügyelőség támogatását.

„Több megye összefogásával lehet eredménye a kérésünknek, de egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy máshol is lenne hasonló kezdeményezés. Ettől függetlenül a Vidékfejlesztési Egyesületen keresztül a megyei tanács elküldte javaslatunkat a minisztériumba, a parlamentbe. Várjuk, hogy mi lesz belőle” – mondta Gábor László, Szárhegy polgármestere. Mint kifejtette, a vadgazdálkodási törvény egyik nagy hiányossága, hogy nem rendelkezik arról, ha a vad emberre támad, épségét, egészségét károsítja. Erre is kitér a szárhegyi javaslat.

A Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnökének minőségében Gábor László rámutatott, a vadkárok visszaszorításához a gazdák melléállására is szükség van. A tulajdonvédelmet a mezőgazdasági kultúrák esetében is gyakorolni kellene, ami sok esetben nem történik meg. Gábor László példaként hozta fel, hogy az általa vezetett vadgazdálkodási egyesület villanypásztort biztosít azoknak a gazdáknak, akik tagjai a területtulajdonosi társulásnak, ám a védőberendezést nem mindenki szereli fel.

A megszaporodó vadkárok okai között említette, hogy a vadak egykori természetes élőhelyén ma már mezőgazdasági területek vannak, így nem csoda, hogy az állatok egy-egy ilyen területen keresnek élelmet. Másfelől problémaként említette az egyes vadállatfajok gyarapodó állományát. A medvék esetében például elmondta, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület területén jóval több egyed él, mint amennyi a terület természetes eltartóképessége. A 20 ezer 800 hektáron 25 lenne az optimális szám, ehhez képest 2013-ban 42 egyedet, 2014-ben 49-et számoltak, kilövési keretet pedig évente mindössze egy példányra kapott az egyesület.

Gábor László rámutatott, téves az a felfogás, miszerint a településekhez közeli magaslesek vonzzák a vadállatokat, a magaslest ugyanis oda szereli fel a vadász, ahol vadmozgás van. Az emelvény megléte nem azt jelenti, hogy ott kötelező módon etetik is a vadakat – tette hozzá. Az etetés egyébként a vadásztársulások kötelessége – törvényes előírás szerint kell takarmányt biztosítani az erdei állatoknak. „A legközelebbi etetőhely 26 kilométerre van a településtől. Ezzel nem szoktatjuk be a vadat, sőt, próbáljuk távol tartani a mezőgazdasági kultúráktól” – mondta az egyesületi elnök.