Dr. Jeszenszky Géza, a gyergyószentmiklósi kórház igazgatója állítja, az egészségügyi intézmény javára válna, ha alapítvány kezébe kerülne. A változásra egy törvénytervezet villantott fel lehetőséget.
2012. április 23., 14:062012. április 23., 14:06
2012. április 23., 14:062012. április 23., 14:06
– Milyen lehetőséget nyújtana tulajdonképpen a tervezett törvény?
– A kórházak szervezése és működése terén hozna változásokat, aközkórházak megmaradnának, de nem feltétlenül a helyi önkormányzat fennhatósága alatt. Ezt a szerepet elláthatná akár egy civil szervezet, egy alapítvány is. A tervezetben az is kitét, hogy csak a tulajdonos, az önkormányzat beleegyezésével lehet áttérni az új működési formára, az egyetlen alapítója ezen civil szervezetnek pedig az önkormányzat kell legyen.
– Mi változna az alapítvány létrehozásával?
– Tulajdonképpen az alapító, a helyi önkormányzat kinevezné a kórház vezetőtanácsát, és attól a perctől az intézmény az alapítványokra vonatkozó törvény szerint működne: a vezetőtanács nevezi ki az igazgatótanácsot és a menedzsert. Ekkortól a kórház vezetőségének sokkal nagyobb autonómiája lenne, nem kell kérjen ezer engedélyt ahhoz, hogy bizonyos változtatásokat végrehajtson a kórház keretében, osztályokon ágyszámot változtasson vagy megszűntessen, személyzeti problémákat kezeljen, létszámot módosítson. Ezek után az önkormányzatnak akkor lesz újra beleszólása, ha kifogásolva a megbízottak tevékenységét, új vezetőtanácsot akar választani.
– Gazdasági szempontból milyen előnyök lennének?
– Nagy pénzügyi autonómiát is jelentene olyan szempontból, hogy a kórház köthetne szerződést mind az állami, mind az alakuló, privát biztosítókkal, gyógyszergyárakkal, együttműködhet más, kül- és belföldi civilszervezetekkel, fogadhatna adományokat. Ha ez megvalósul, elmehetünk akár a Mercedes céghez, mentőt kérni, és ez nem lehetetlen.
– Biztosan vannak azért hátulütői is…
– Hátrányról esetleg olyan szempontból beszélhetünk, hogy lévén igen nagy az autonómia, ha nem becsületes a vezetőség, alkalmazhatja a rokonságát. Ehhez viszont a vezetőtanács beleegyezése szükséges, tehát szinte lehetetlen, hogy a visszaélésbe mindenki részt vegyen.
– A betegek szempontjából mi várható? Többe kerül majd betegnek lenni?
– A kórház közkórház marad, nem utasíthat vissza senkit. Kell legyen sürgősségi, bent fekvő és járóbeteg-ellátás. Ráadásul mód nyílik arra, hogy prevenciót végezzünk, például szűrővizsgálatot, képzéseket, és ezek is mind-mind bevételt jelentenek. Amúgy a betegek számára lesz egy minimum ellátás-csomag, ez jár mindenki számára, hogy életben maradjon. Akinek ennél többre van szüksége, igénye, az a biztosítása függvényében kaphatja meg ingyen, vagy pénzért a szolgáltatást. Jónak látom a tervezet azon részét, hogy kötelezik a magánbiztosítóval való szerződéskötést: az ember nem akkor kell kivegye zsebéből a pénzt, amikor megbetegedett.
– Igazgatóként hogyan látja, a lehetőségek tükrében miként kellene átalakítani a gyergyószentmiklósi kórház működését?
– A jelenlegi osztályok megmaradnának, de komoly átszervezések kellenének, például bizonyos részlegeken módosítani kellene az ágyszámot. A keresettebb helyeken kell nagyobb felületet biztosítani, figyelembe véve az orvosállományt. Most például az a helyzet, hogy nincs altatóorvos, csíki, udvarhelyi orvosok jönnek rendszeresen, de az akut eseteket el kell küldjem. A jövőben a kórházak egymást között is szerződést kötnek, nem kell száz engedély útját kijárni, hogy mire megérkezik a válasz, meghal a beteg. Maximálisan a módosítás pártján vagyok, mert a helyi önkormányzat nem tudja biztosítani a fenntartásunkhoz szükséges részt, ilyen felállásban pedig arra sincs törvényes alap, hogy a vidéki önkormányzatoktól a lakosság számaránya szerint kérhessünk hozzájárulást, megyei tanácstól, minisztériumtól kapjunk adományokat. Alapítvánnyal ez is megoldódna, amennyiben a tervezet törvényerőre emelkedne. Az ilyen kis kórháznak, mint a gyergyószentmiklósi ez az egyetlen lehetőség. Viszont amennyiben az önkormányzat nem partner a módosításban, marad minden a jelenlegi formában, ám akkor kell vállalja, hogy előteremti a fenntartási költségek rá háruló 15 százalékát, évente 1 200 000 lejt.
Még mindig kérdéses, hogy a romokból újjászülethet-e valamikor a tatárdombi szabadtéri oltár, amelyet a több mint egy hete pusztított vihar tett tönkre. A Gyergyószárhegy és Gyergyóditró közötti Tatárdomb a helyi közösség jelképes tere.
Bemutatkozási lehetőséget kínál feltörekvő zenészeknek a gyergyószentmiklósi Sunset Session Fest, amelyet július 17–18-án rendeznek meg először.
Három autó ütközött össze a Gyergyóújfaluhoz tartozó Tekerőpatakon csütörtökön dél körül.
A Bucsin-tetőn kialakult üdülőfalu sokáig alapvető közművek nélkül létezett: sem villanyáram, sem ivóvíz-, sem pedig szennyvízhálózat nem volt itt. De miután tavaly megoldódott a villany kérdése, most a víz- és csatornahálózat kiépítése következik.
Több mint húsz év után újra Gyergyószentmiklóson lesznek láthatók Xantus Géza alkotásai. Július 10-én, pénteken 18 órától nyílik meg a Pro Art Galériában a Fényúton című tárlat.
Elfogadta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Kőkereszthez tervezett körforgalom kivitelezési dokumentációját, így megindulhatnak a kisajátítási és engedélyeztetési eljárások.
Közel százötven alkalmazottat érintenek Hargita megyében a bejelentett csoportos létszámleépítések: a székelykeresztúri vállalat mellett, most egy maroshévízi gyár jelentette be a tömeges elbocsájtási szándékot.
Megkezdődött a hivatalos turistaszezon a Súgó-barlangban, amely július 1-jétől hétfő kivételével naponta látogatható. A gyergyói természeti ritkaság nyáron több ezer egyéni turistát fogad, miközben a barlang kutatása és újratérképezése is folytatódik.
A nyár során több sportlétesítményben is karbantartási és kisebb felújítási munkálatokat végez a Gyergyószentmiklósi Városi Sportklub (VSK). Eközben a klub pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
Vízvezeték-meghibásodás miatt átmenetileg szünetel az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklóson a Békény utca egy részén, valamint a Víz utcában.
szóljon hozzá!