Gyergyóról vennének példát

Bajkó László és Zöld Imre tájékoztatta csütörtökön az érkezőket. A Székelyhonnak Bajkó elmondta, több településről keresték már meg a polgárőrséget, hogy tájékoztatást nyújtsanak e tevékenységről. Korábban információkat kértek remeteiek, alfalviak és tekerőpatakiak, az elmúlt hét során pedig újabb két település részéről érkezett megkeresés. Egyazon időpontban egyeztek velük találkozót a Gyergyószentmiklósi Polgárőrség székhelyén.

„Örvendünk, hogy tudásunkból átadhatunk. Már a polgárőrség létrejöttekor világos volt, ez a kezdeményezés ki kell terjedjen a város határain kívülre, egész erdélyi megmozdulássá kell egyszer kifejlődjön” – nyilatkozta Bajkó László. A vendégek számos kérdést vetettek fel, mert két különböző településről van szó, a gondok sem azonosak, és mindkét helyen nagy szükség lenne a törvényszegők megállítására, a bűnmegelőzésre.

„Az utóbbi években nagyon sok olyan dolog történt, amihez a helyi közösség nem volt hozzászokva: betörések, rablások, verés, fenyegetés. Ez elérte a kritikus határt, elérkezett az idő egy szervezet létrehozására, mely mindennek megpróbál gátat vetni” – közölte Nagy Attila, Zetelaka polgármestere. Kifejtette, a legtöbb probléma okozói a mélyszegénységben élő roma családok tagjai, a terménylopástól a házakba való betörésig minden módon megpróbálnak mások javaihoz hozzájutni. Ezen túl problémát jelent a falopás is, melyben főleg más településről érkezők jeleskednek. Hol tartanak a szervezkedésben? Van egy önkéntes lista, melyen több mint száz személy neve szerepel.

A polgármester elmondta, a lehetőségek tárháza szűkös, de van mód önszerveződésre, önkéntesen a rendfenntartás segítésére. Egy listát indítottak, lehetett jelentkezni önkéntesnek. A bűnesetek újabbnál újabb személyeket késztettek jelentkezésre, így nemrég azon kapták magukat a település elöljárói, hogy százhúsz név van a listán. Egyesületalapításban látják a problémák csökkenésének esélyét, ugyanis az állami rendőrség három, községben lévő képviselője kevés a rend megtartásához, helyi rendőrség létrehozására pedig Zetelakának nincs anyagi kerete.

Székelyhídhoz öt település tartozik több mint 15 500 hektár földdel. A városban van tizenegy rendőr, ám sok az idős, egyedül élő ember, a lakosság 25 százaléka pedig rossz szociális körülmények között él. A közbiztonságot nagyon rossznak ítéli Béres Csaba polgármester, éppen a megélhetési gondok miatt gyakori, főleg ősszel a terménylopás is a városhoz tartozó települések határában.

„Már két éve, hogy foglalkozik a székelyhídi önkormányzat a polgárőrség megalakításával, ami sajnos ilyen formában a román jogrendbe nem illeszthető be. Azért jöttünk Gyergyóba, hogy az itteni tapasztalatokból a lehetőségekre leljünk rá, és tervezzük, hogy magyarországi szervezeteket is meglátogatunk tapasztalatszerzés céljával” – nyilatkozta Béres Csaba.

A városvezető úgy gondolja, a gyergyói munkamegszervezést érdemes otthon is meghonosítani. Azt még nem döntötték el, hogy civil szerveződés legyen-e vagy a városháza által megalapított szervezet. Továbbá azt is tanács elé szeretné terjeszteni hamarosan, hogy azon polgároknak, akik polgárőri munkát vállalnak, töröljék el a terület- és autóadóját. „Biztos vagyok benne, hogy idén júniusra megalakul a polgárőrség Székelyhídon. Olyan humánus szervezetben gondolkodunk, melynek tagjai puszta jelenlétükkel tartják távol szándékuktól a rendbontókat. Ahogyan ma hallottuk, a polgárőr kell legyen a város szeme, szája, füle, és ha az ember tudja, figyelik, kevésbé lesz mersze törvénytelenkedni” – jelentette ki a polgármester.