Euro-mókázást tartottak Ditróban

Testvértelepüléseket köt össze az Euro-Móka. Nyugat-európai eredetű, német és francia települések meghívására csatlakozott hozzá a szlovákiai Nagysalló, a magyarországi Bátaszék és ennek testvérvárosa, Ditró is. Az Euro-Mókák alkalmával nemcsak a versenyző csapatok találkoznak, a települések küldöttei, a „kiöregedett” játékosok is jelen vannak.

Az Euro-Móka mintájára elképzelhető, hogy létrejön egy, a különböző országokban élő magyarság mókázása. A felvidékiek és magyarországiak ugyanis elmondták, nagy élmény az, ha egymástól sok száz kilométerre élő emberek anyanyelvükön beszélgethetnek akkor is, ha elsőre nem érthető, miért nevezzük laskának a tésztát, tésztának a süteményt, és hogy a sirülés nem azonos a sérüléssel. Ezek az események alkalmasak arra, hogy a helyi emberek életfelfogását megismerjék, baráti vagy akár annál is szorosabb szálak csomózására. Az egyik nagysallói képviselő például jegygyűrűjét mutatta, nemrég nősült, az Euro-Móka hozta össze bátaszéki nejével.

De nagy előnye van annak is, hogy francia és német csapatokkal találkozhatnak. A nyugatiaknak vendégszeretetből, közvetlenségből adnak ajándékot, cserében pedig megismerhetik az ő látásmódjukat. Elmesélték azt is a nagysallóiak, hogy a franciaországi Euro-Mókára Nagy-Magyarország térképét nyomtattatták pólójukra, fölé pedig a Trianon név került. Döbbenet volt vendéglátónak és vendégnek egyaránt, hogy a franciák mit sem tudnak az 1920-as eseményről, mivel ezt nem tanították nekik történelemórán.

Jó hangulatú mókázás zajlott Ditróban, és ebből nem csak a versenyzőknek jutott rész. A vendégek igényelték az egyszerű székely községlakók társaságát is, s míg a magyarul beszélők a kisebbségi sorsra, mint közös nevezőre tértek ki, a németek is megtalálták a módját, hogy megértessék magukat a ditróiakkal. Ami a versenyt illeti, mindenki a fődíjra hajtott, azt akarta és tudta megszerezni. Ezt Puskás Elemér polgármester így fogalmazta meg: „az Euro-Móka fődíja az együttlét”.