Fotó: Veres Nándor
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a csecsemőelhagyások száma Hargita megyében, a kórházban hagyott kisbabák többsége nem kívánt terhességből született. Az anyák a szegénységgel magyarázzák tettüket vagy azzal, hogy nem mehetnek haza egy csecsemővel.
2013. január 30., 16:362013. január 30., 16:36
2013. január 30., 16:532013. január 30., 16:53
Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a csecsemőelhagyások száma Hargita megyében, a legtöbb kisbabát tavaly hagyták a kórházakban, összesen hatvan csecsemő maradt az újszülöttosztályokon – tudtuk meg Elekes Zoltántól, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjétől. Az igazgatóság szakemberei csak minden harmadik csecsemő szüleit tudták meggyőzni arról, hogy mégis vegyék magukhoz a kórházban hagyott kisbabájukat.
A csecsemőelhagyások számát tekintve Székelyudvarhely áll a legrosszabbul, ugyanis az eseteknek több mint a fele itt történt. Ehhez viszont hozzájárulhatott az is, hogy sokan a megye más részeiről is a székelyudvarhelyi kórházba jönnek szülni. Múlt évben harmincöt csecsemőt „felejtettek” a város kórházának újszülöttosztályán az anyák, de a gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai utólag csak tizenkettőt tudtak rábeszélni arra, hogy vigye haza kisbabáját – mondta el Elekes Zoltán. Az adatok felsorolását folytatva azt is közölte, hogy a csíkszeredai kórházban tizenhét csecsemőelhagyást jegyeztek fel tavaly, kilencet végül mégis magukhoz vettek szüleik, nyolc viszont hivatásos nevelőszülőkhöz került. Maroshévízen hat csecsemőelhagyás történt 2012-ben, a kisbabák mindegyike a gyermekvédelmi rendszerben maradt, akárcsak Székelykeresztúron és Gyergyószentmiklóson, ahol egy-egy ilyen eset történt, de a szülőket utólag sem tudták rábeszélni arra, hogy felneveljék kisbabájukat – tájékoztatott Elekes Zoltán. Az összesen hatvan kórházban hagyott csecsemő kétharmada, azaz negyven újszülött maradt a megyei gyermekvédelmi rendszerben, tehát hivatásos szülőknél, illetve néhányuk a súlyosan fogyatékos gyermekek számára fenntartott négy Hargita megyei központ valamelyikében került elhelyezésre.
A kórházban hagyott újszülöttek többsége cigány családban, nem kívánt terhességből született, az anyák között vannak első gyereküket elhagyó, de többgyerekes anyák is – tudtuk meg a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjétől. „Biztos, hogy nem betervezett és akart terhességek, nem várják ezeket a gyerekeket” – fűzte hozzá a szakember. A csecsemőelhagyások fő okairól Elekes Zoltán azt mondta, az anyák többsége a szegénységgel indokolta tettét, azt mondták, nem tudják eltartani a csecsemőt. Voltak viszont olyanok is, akik férjüktől, élettársuktól tartva nem merték hazavinni újszülött gyermeküket, ezekben az esetekben a család férfitagját is igyekeztek meggyőzni arról, hogy vigyék haza kisbabájukat – mondta el az igazgató.
A mélyszegénységre hivatkozók esetében viszont nem sokat tudnak tenni, dacára annak, hogy meggyőződésük szerint jobb a gyermeknek, ha saját családjában nő fel, még ha szerény körülmények között is, mint a biztosabb anyagi körülményekkel rendelkező gyermekvédelmi rendszerben, amelyből kikerülve viszont nem találja meg a helyét, sem a többségi társadalomhoz nem fog tartozni, sem ahhoz a közösséghez, amelybe született – fejtette ki Elekes Zoltán. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy ha a csecsemő egészsége, fejlődése vagy élete kerül veszélybe a szegénység vagy más okok miatt, akkor természetesen nem hagyhatják a családjában. Az elhagyott újszülöttek a kórházban sem maradhatnak, noha régebb ez volt a gyakorlat, és más megyékben még most is előfordul, de az esetenként több hónapos kórházi tartózkodás nagyon károsítja fejlődésüket, ezért amint elhagyhatják az újszülöttosztályt, a gyermekvédelemnek azonnal intézkednie kell – magyarázta el az igazgató.
A kórházban hagyott újszülöttek számát tekintve 2009-ben és 2010-ben tapasztaltak jelentős visszaesést a megyei gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai, azt követően viszont évről évre nőtt az ilyen jellegű esetek száma. Az elhagyott csecsemőket is beleértve tavaly összesen 108 gyermek került be a Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerbe, egy részüket magára hagyták szülei, másokat veszélyeztetett helyzetük miatt a gyermekvédelem kellett kiemeljen saját családjukból, de olyan esetek is voltak, amikor a szülők kérték gyermekük elhelyezését, mert nem tudták vagy nem akarták felnevelni, de a kórházban sem akarták hagyni.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!