
Fotó: Balázs Katalin
Nem idegen fogalom a csomafalvi fiatalság körében az egykori túrótartó, a borittós, láttak ők már palatáblát spongyástól, ismerik a borotvatokot, de még azt is tudják, milyen népviseletben jártak dédszüleik.
2013. május 07., 17:272013. május 07., 17:27
2013. május 07., 18:522013. május 07., 18:52
Nem nehéz a múltba kirándulni, a csomafalvi iskolások számos tanórát a múzeumban tartanak, ahol az évek során körülbelül 700 használati és lakásdíszítő tárgy gyűlt össze.
Közelről ismerik a múltat, nem csoda az sem, ha „hazajárnak” az elmúlt századokba, hiszen a gyűjtemény egy része éppen szüleiktől, dédszüleiktől származik, a múzeumi nagykönyvben erre írásos bizonyíték is van. Szinte magától értetődő az is, hogy árgus szemmel járják be nagyanyó házát, s ha valamit kidobna, hasznavehetetlennek vélve, elkunyerálják, viszik az iskolába.
Büszkék lehetnek az egykori községháza épületében, az óvoda mellett helyet kapó két szoba tartalmára, hisz itt akár olyan egyedi tárgyra is rá lehet bukkanni, mint a „csomafalvi kékre” festett bölcső, Köllőék adománya, melyben valószínű, Köllő Miklóst, a világszerte ismert szobrászművészt is ringatták.
Ágyneműk és asztalkendők mellett a falvédők pár soros verseit is van itt lehetőség megmosolyogni, hisz olyan rímekkel találkozhatunk, mint: „Lesz még virág a rózsafán, egymást még mi is látjuk tán”; „A rózsa piros, az ibolya kék, szívemből kívánom, áldjon meg az ég!”; „Kínálva nem lesz senki, jóllakhat itt mindenki”; „Megmutatom, nem lesz soká árva, szüret után én leszek a párja.”
A csomafalvi gyerekek azt is tudják, hogyan lehet ezen régiségeket megtisztítani, a szútól megszabadítani, hisz közmunkában többször kevertek össze egy rész olajat egy rész ecettel és ugyanennyi petróleummal, hogy alaposan áttörülgessék ezen eleggyel a megmentendő tárgyakat.
Az érkező turistáknak akár idegenvezetői is lehetnének a diákok, sokszor hallották, így megjegyezték: a régiségek gyűjtése az 1970-es években kezdődött, Borsos Géza akkori iskolaigazgató biztatására. Akkor a tárgyak még jól elfértek egy osztályteremben. Két évtizedre a művelődési ház szolgált otthonul, 1996-tól pedig a mostani helyére költöztették a múzeumot. Az évek során iskolaigazgatók, történelemtanárok vállalták önként a gyűjtést, felvigyázást, népszerűsítést, most Szőcs Margit magyar szakos tanár a „gondnok”.
Nyugdíjba készül, mintha búcsúzna ettől a feladattól is, ám lelkesedését látva, amint talán ezredszer mutatja be az iskolások generációinak, a vendégeknek a kétszobányi múzeumot, világos, nem lesz könnyű búcsút venni. Nemrég a csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola Tízórai című újságában írt a múzeumról, így fejezve be: „Ha egyedül vagy, és a múltba lépsz, úgy érzed, a tárgyaknak lelke van. Megszólal a múlt. Értened kell az üzenetét. Figyelj!”
A Figura Stúdió Színház újabb monodráma bemutatójára készül. Az Améli sóhaját elsőként mutatják be Erdélyben magyar nyelven, Bartha Boróka alakításában.
Ne hagyjuk, hogy a családi örökségek, emlékek szemétre kerüljenek! – kéri a Tarisznyás Márton Múzeum. Sokszor olyan tárgyak, fényképek vesznek el, amelyek ma nem tűnnek értékesnek, pedig a jövő nemzedékei megismerhetnék általuk a mai mindennapokat.
Az Ekhós szekér nyomában című rendezvénysorozat immár huszonhetedik alkalommal gyűjti össze Hargita megye felnőtt műkedvelő színjátszóit – ezúttal Borszék lesz a házigazda.
Ismét a hagyományos ízek otthona lesz Gyergyószentmiklós. A Szent Miklós-napok részeként megrendezik a 14. Kárpát-medencei Disznótoros Fesztivált és Süteménymustrát, ahol közösségek, barátok és cégek mérhetik össze főzőtudásukat.
Tűzeset történt Maroshévízen, egy tömbház földszinti lakásában, szerdán délelőtt. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók, több lakásból is ki kellett hozniuk a lakókat.
A korábbiaknál jóval nagyobb mértékben végeztek útkarbantartást Gyergyószentmiklóson az idei évben. Néhány kisebb munkálatot még a hideg beköszönte előtt le szeretnének zárni, de a város már felkészült a télre is.
Több előadó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson a FeltöltŐ előadás-sorozaton: Ács Zoltán, Lackfi János, Czikó László és Schäffer Erzsébet előadásai mellett Eperjes Károly színművész estje zárja a sorozatot.
A 12 éve elhunyt költő, Rafi Lajos életét és munkásságát idézi meg verseken, interjúkon, személyes visszaemlékezéseken keresztül egy új emlékkötet. A megkalapált csoda című könyv bemutatóját november 7-én a Tarisznyás Márton Múzeumban tartják.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
szóljon hozzá!