
Fotó: Balázs Katalin
Nem idegen fogalom a csomafalvi fiatalság körében az egykori túrótartó, a borittós, láttak ők már palatáblát spongyástól, ismerik a borotvatokot, de még azt is tudják, milyen népviseletben jártak dédszüleik.
2013. május 07., 17:272013. május 07., 17:27
2013. május 07., 18:522013. május 07., 18:52
Nem nehéz a múltba kirándulni, a csomafalvi iskolások számos tanórát a múzeumban tartanak, ahol az évek során körülbelül 700 használati és lakásdíszítő tárgy gyűlt össze.
Közelről ismerik a múltat, nem csoda az sem, ha „hazajárnak” az elmúlt századokba, hiszen a gyűjtemény egy része éppen szüleiktől, dédszüleiktől származik, a múzeumi nagykönyvben erre írásos bizonyíték is van. Szinte magától értetődő az is, hogy árgus szemmel járják be nagyanyó házát, s ha valamit kidobna, hasznavehetetlennek vélve, elkunyerálják, viszik az iskolába.
Büszkék lehetnek az egykori községháza épületében, az óvoda mellett helyet kapó két szoba tartalmára, hisz itt akár olyan egyedi tárgyra is rá lehet bukkanni, mint a „csomafalvi kékre” festett bölcső, Köllőék adománya, melyben valószínű, Köllő Miklóst, a világszerte ismert szobrászművészt is ringatták.
Ágyneműk és asztalkendők mellett a falvédők pár soros verseit is van itt lehetőség megmosolyogni, hisz olyan rímekkel találkozhatunk, mint: „Lesz még virág a rózsafán, egymást még mi is látjuk tán”; „A rózsa piros, az ibolya kék, szívemből kívánom, áldjon meg az ég!”; „Kínálva nem lesz senki, jóllakhat itt mindenki”; „Megmutatom, nem lesz soká árva, szüret után én leszek a párja.”
A csomafalvi gyerekek azt is tudják, hogyan lehet ezen régiségeket megtisztítani, a szútól megszabadítani, hisz közmunkában többször kevertek össze egy rész olajat egy rész ecettel és ugyanennyi petróleummal, hogy alaposan áttörülgessék ezen eleggyel a megmentendő tárgyakat.
Az érkező turistáknak akár idegenvezetői is lehetnének a diákok, sokszor hallották, így megjegyezték: a régiségek gyűjtése az 1970-es években kezdődött, Borsos Géza akkori iskolaigazgató biztatására. Akkor a tárgyak még jól elfértek egy osztályteremben. Két évtizedre a művelődési ház szolgált otthonul, 1996-tól pedig a mostani helyére költöztették a múzeumot. Az évek során iskolaigazgatók, történelemtanárok vállalták önként a gyűjtést, felvigyázást, népszerűsítést, most Szőcs Margit magyar szakos tanár a „gondnok”.
Nyugdíjba készül, mintha búcsúzna ettől a feladattól is, ám lelkesedését látva, amint talán ezredszer mutatja be az iskolások generációinak, a vendégeknek a kétszobányi múzeumot, világos, nem lesz könnyű búcsút venni. Nemrég a csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola Tízórai című újságában írt a múzeumról, így fejezve be: „Ha egyedül vagy, és a múltba lépsz, úgy érzed, a tárgyaknak lelke van. Megszólal a múlt. Értened kell az üzenetét. Figyelj!”
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
szóljon hozzá!